Előre, 1920. október (16. évfolyam, 2949-2985. szám)

1920-10-28 / 2982. szám

| ELŐFIZETÉSI ÁRAK | a rendkívüli postai szál­­­­litási költséggel együtt. | Egy évre . | Félévre .... $4.—­ ­ 33 EAST 1st STREET | NEW YORK, N. Y. VOL. XVI. ÉVFOLYAM. No. 2982. Ruthenberg keresztkérdések sürü füzében AZ ELMÚLT NAPOT EGÉSZEN A TANUSZÉKBEN TÖLTÖTTE A A VÁDLOTT. Ruthenberg alaposan kifejtette véle­ményét forradalmi álláspontjáról. A helyettes államügyész az elmúlt napot úgyszólván kimerülésig folyta­tott keresztkihallgatásra fordította. Rorke ügyész az egyik vádlottat, Charles E. Ruthenberg­ et, a vád alatt álló két kommunista közt az elméleti szempont képviselőjét faggatta ki elveire vonatkozólag. Csak a délutá­ni ülés végén sikerült a másik vád­lottnak,­­ — aki a védői tisztet tölti be — ismét szóhoz jutni. Ezt az időt arra használta fel Ferguson ügyvéd, hogy ő is kérdéseket intézzen Ru­­thenberghez s ezáltal bizonyos beál­lításokat­­tisztázzon. Ez, a kísérlete azonban alig sikerült, mert Weeks bíró minduntalan közbevágott holmi eltérítő kérdésekkel, közben pedig a maga burzsoá filozófiáját és szemé­lyes véleményét fejtette ki hossza­dalmasam Rorke ügyész a reggeli tárgyalást a S. P. new yorki szervezete balszár­nyának múlt év, márciusában kibo­csátott röpiratának felolvasásával kezdte, amelyet a balszárny mani­­fesztumának állított be az ügyész. Ebben a röpiratban a balszárny és a forradalmi szocializmus alapelveit ismertette a balszárny new yorki szer­vezete* Borke mint azelőtt az ilyen tárgyalásokon tette — most is különösebb hangsúllyal olvasta fel az olyan kitételeket a röpiratból, mint: "forradalom’', ‘‘tömegakció”, ‘'prole­tár-diktatúra”, stb. Ezzel akart hat­ni­ az esküdirka ‘­srfsynwerker* iguson" ellenzése dacára a bizonyító­­anyaghoz csatolták. A helyettes államügyész arra töre­kedett, hogy a keresztkérdések háló­jával fonja körül a vádlottat, hogy az a tanúszékben vállalja a felelőssé­get a vád alapját képező ‘‘Revolutio­nary Age” megjelent számainak tar­talmáért. Ez a törekvése azonban kudarcot vallott. Amikor azt kérdezték Ruthenberg­­től, hogy milyen álláspontot foglalt el a háborúval szemben és mi volt az álláspontja Amerikának a háború­ba lépésével szemben, Ruthenberg terjedelmesen kifejtette a forradalmi szocialista álláspontot és ismertette­ a nemzetközi munkásmozgalom kü­­­­lönböző frakcióinak álláspontját a háborúval szemben. Ennél a pont­nál szóba került az is, hogy Fergu­son vádlott és védő felesége, Ida Ferguson fordította le a III. Inter­nationale programját oroszból an­golra. A háborús álláspont ismertetésén , kívül a vita természetesen — ami ilyen tárgyalásoknál elkerülhetetlen — átnyúlt a társadalmi forradalom elméleti fejtegetéseibe is, aminél Ru­thenberg körülbelül a következőket határozta meg: ‘‘Nekem az a meggyőződésem, hogy a kormányhatalmat előbb-utóbb mégis csak a munkások kapják a ke­zükbe, mert a kapitalista rendszerben olyan belső ellentmondások vannak, amelyek a bukáshoz vezetnek. A kapitalista rendszerben a külön­böző államoknak piacokra van szők­eségük, ahol produkciójuk fölöslegét elhelyezték, de mivel ugyanakkor mindig újabb nyersanyag-forrásokat is keresnek, a szükségszülte törek­vésben súrlódások állanak elő. Ezek a diplomáciai beavatkozást idézik elő, amely ahelyett, hogy elsimítaná az ellentéteket, azokat még jobban ki­élezi.­­—A végeredmény: háború, amely­nél aztán a sztratégák veszik át a szerepet. A háborúk azonban feldúlják az egész termelési rendszert, ahogy­ azt most Európában szemlélhetjük. Az árak hihetetlenül felszöknek és a munkások kénytelenek a legerélye­sebb eszközökkel védekezni. Ily módon aztán sztrájkot sztrájk követ. A kormányok, amelyek a kapitalista osztály ügynökeinek érzik magukat, ez utóbbiak javára aztán beleavat­koznak a munkások és tőkések harcá­ba. A mi kormányunk — mondotta Ruthenberg —­ tavaly tiltó parancs­csal avatkozott be a­ bányatulajdono­sok javára a munkások ellen, hogy letörje a szénbányászok harcát. Je­lenleg Lloyd George kormánya,An­gliában szintén mint a bányatulajdo­nosok védelmezője lép fel az angol kényszer­sztrájkban. Más országok­ban azonban már jobban kialakult a mozgalom a kapitalista rendszer meg­döntésére, mint az Egyesült Álla­mokban és Angliában. Némely or­szágban azonban olyan méreteket t öltenek a sztrájkok, hogy a kor­mány tehetetlenül áll a megbénított termelő­rendszer előtt. És ekkor érett meg az idő arra, hogy a munkásta­nácsok vegyék a kezükbe a kor­mányhatalmat. A végső eredmény a jelenlegi társadalmi rendszer gyö­keres változása lesz.” Weeks bíró számtalan kérdése közt volt egy, amely arra vonatko­zott, hogy abban az esetben, ha Ame­rika munkássága átveszi a hatalmat, mi történik az elnökkel és a bírósá­gokkal, akik esküjük értelmében hi­vatva vannak a törvényt betartatni és megvédeni. Ruthenberg erre azt válaszolta, hogy akkor az ő szolgála­taikra többé nem lesz szükség. Ez a válasz — úgy látszott — nagyon le­­hangoltan hatott rá. Hogy érzelmei­nek kifejezést adjon, megjegyezte, hogy az osztályharcról tegnap el­hangzott fejtegetések az ő szemében a rablás és lopás bűnével érnek fel és ha van tisztelt kivétel ez alól, ezek csak megerősíteni látszanak az álta­­­­lános megállapítást.­­ A tárgyalás még folyik. Litvániában bolseviki uralom van Troo Translation wh­n­­h# master of New York on October 27, 1&2U, aa required uy ih« Act ui vacl* tober 6. 1817. LONDON, okt. 27. —­ A Central Newsnak jelentik Rigából, hogy a litván kormány lemondott és egy bolseviki rezsim kialakulása indult meg. A lengyel csapatok Orany-nál meg­­­támadták a litvánokat, akik a vas­útvonalat védték. Öt órás kemény­ harc után, a litvánok kénytelenek voltak két mérföldnyire visszavo­nulni. LONDON, okt. 27. — A berlini “Freiheit” azt írja — jelenti egy táv­irat, — hogy Keletporoszországban állítólag 120 ezer főnyi fehér gárda áll készen, hogy Bajorországgal, amely a sölészke a monarchista ösz­­szeesküvésnek, együttesen megdönt­­sék a német köztársaságot. Csak kedvező alkalomra várnak, hogy ter­vüket keresztülvigyék. (1) --------------------­ Gyilkosságért húsz évi börtön Charles Roshore, aki elsőfokú gyil­kosság vádja­ alatt volt Manuel Ga­bin spanyol étteremtula­jdonos meg­gyilkolása miatt, a bíróság előtt bűnösnek vallotta magát másodfokú gyilkosság bűnében és így megsza­badult a villamosszéktől. Roshore védője rögtöni ítéletet kért, azt hozván okul, hogy véden­ce a Tombsban olyan gyanúsan vi­­­selkedik, hogy ha még tovább ha­lasztják az ítélet kimondását, eszét vesztheti. Erre Rosalsky bíró a fog­lyot húszévi Sing Sing börtönre ítélte. Gabin és Roshore egykor társak voltak az üzletben s Roshore 14.000 dollárt követelt Gabintól. Mivel Ga­bin nem volt hajlandó ezt az össze­get megfizetni, Roshore lelőtte őt ál­mában és két gyűrűvel meg 14.000 dollárral megszökött. ------------------­ NEW YORK, CLEVELAND, CHICAGO. BRIDGEPORT. DETROIT. Az öngyilkos vőlegény NEGAM­EE, Mich., október 27.­­ Dr. B. J. Miller negyven éves fog­orvost, mikor ma délelőtt a lakodal­mas vendégek készen várták, hogy esküvőjén részt vegyenek, hívták.A­­­hogy már minden készen van, azt fe­lelte, hogy ,ő is készen lesz egy perc­­múlva. Erre elővette revolverét és föbelőtte magát. Menyasszonya, Miss Viola Con­nors, az itteni postamester leányai volt. Sem a jelenlevő jó barátok, sem a menyasszony vagy családja részéről nem tudnak semmi okot, a­mi a vőlegényt végzetes tettének el­követésére késztetik. ---------------------­ Két amerikai polgárt megöltek WASHINGTON, október 27. — Mexicóból jelentik, hogy a Tampico körüli olajföldeken két amerikait meggyilkoltak. A megölt két amerikai neve Arthur L. Mosley és Gustav L. Salier volt. A jelentés szerint a Voga Dolorates nevű olajforrás mellett találták őket halva. Borah szenátor a haditörvényszék eltörlését kéri VAN SZÜKSÉG RÁJUK, VAGY NINCS. A LEGELEMIBB EM­BERI JOGOK MEGCSÚFOLÁ­SÁT JELENTIK. I MERIDAN, Conn., október 27. — William E. Borah idahoi szenátor tegnap este itt nagy beszédet tartott, amelyben éles ítéletet mondott a min­den emberi szabadságot megcsúfoló oktalan és jogtalan háborús törvé­nyek fölött. Igaz, hogy a kapitalis­ta politikus csak kortescélokra hasz­nálja kijelentéseit és republikánus lé­tére csak a demokratákon akar egyet ütni. Jól tudjuk, hogy látszólagos el­lenfelei helyében, ő sem tett volna , másképp,­­ arra is emlékszünk, hogy annak idején nem volt oly nagyon­­ szigorú ama gyalázatos törvények­­ kritikájában. De az általa nyilvání­tott igazságok azért nem veszítenek­­ értékükből. A szenátor szerint “a törvények, még mikor állítólagos szü­kségszerű­­­­ségből alkották azokat, máris tudsá­­gos szigorúak és igazságtalanok vol­tak. Némelyek homlokegyenest el­lenkeznek az alkotmányban biztosí­tott legelemibb emberi jogokkal. És­­ hogy annak az őrült elméletnek a befolyása alatt hozattak, hogy a há­ború tartamára az alkotmány fel lett függesztve, ez nem mentség arra,­­ hogy azok alapján, embereket még ma is üldözzenek, sőt még arra sem,­­ hogy az azok alapján elítélt embere­ket továbbra is börtönben tartsák.­­ Egyik-másik e törvények közül két-­­ száz év előtti jogi megalapításokból veszi eredetét. Az ilyen törvények azután olyan helyesen alkalmazhatók­­a mostani viszonyokra, mint ami. I­lyen igazságos lehet az olyan tör­­­­ vény, amellyel a kormány börtönbe küldheti a nemzet legnagyobb gon­dolkozóit, azért, mert tetteit kriti­zálni merik.” Jöhet még egy elviselhetetlenebb,­­ korruptabb és költségesebb kormány is; mi lesz akkor, ha ezen a címen­­ az sem fogja tűrni a­ kritikát. És itt bújt ki a szög a zsákból. A sze­nátor úrnak nem az elzárt és még ezután elzárandó, véleményüket bát­­­ran nyilván­ító szabadságszerető­­ emberek sorsa fáj, mint inkább ön­­­­tudatos kapitalista szempontból el­lenei a barbár háborús törvényeket­­ és a kortesfogáson kívül még jól­­ meggondolt előrelátásból is követe­li azoknak visszavonását. Mert,­­ hogy jöhet még másforma kormány is, amit ugyan más néven nevez, mint aminek azt gondolja, hanem hát , ez már kapitalista fogás. Igaza van a szenátornak: “Jöhet és jönni is fog egy­ másforma kor­­­­mány és ez nem csak hogy a fftos­­­­tani rendszer törvényeit tudná sike­resen a mai rendszer ellen fordítani, hanem lesz elég tudása és ereje hoz­­­­zá, hogy az egész rendszert a maga­­ igazságtalan törvényeivel és egyéb­­ betegségeivel sutba dobja és helyé­be igazságos, boldog életet terem­t­­­­sen a szenvedő, nélkülöző, dolgozó ,­ tömegek részére, amelyekből e hatal­mas munkához való erőt meríti. 1 ■ 1 —■------o----------1, • • - . ’ “ * Ék , . ••• Tanítónő a gyermekek párbajsegédje 1 CHICAGO, okt. 27. — Ha a Weles-­­ tér közszíni iskolában a gyermekek­­ összevesznek, a tanítónőjük segítsé­­­­­gével “fightolják” ki igazukat. Az­­ iskola igazgatónője, Miss Alice M. . Hogge, honosította meg ezt a rend­szert és azt mondja, hogy nagyon jól bevált. A gyermekek, panaszkodás helyett, egymás közt­ intézik el ba­jaikat. És hogy a viadal igazságos­­ legyen, a tanítónő ügyel a szabályok­­ betartására. A különös iskolai rendszer csak a­­ napokban került nyilvánosságra, mi­­­­kor a tizen­két éves Salvatore Sortino , és az ugyanolyan idős Abe Selon,­­ egy végkimerülésig menő ökölpár­bajban állapodtak meg, ami le is­­ folyt tanítónőjük segédletével. A ■­ párbaj végével, amelyből a kis Abe­­ két kék szemmel és vérző orral ke­­­­­rült ki, a gyermekek kezet fogtak és­­ mint jó barátok váltak el. A tanítónő , meg van győződve, hogy többet nem is lesz baja velük. A Webster Iskolába huszonkét kü­­­­lönböző nemzetiségű gyermek jár és­­ a tanítónők szerint, ez az egyedüli módszer a rend föntartására. Szóval, amerikanizálják őket. Olaszország folytatja a tár­gyalásokat Jugoszláviával True Translation rtlefl with tke Poet master of New York on October 27,1­­UZU. as required by the Act of octe­­tober 6. 1917. RÓMA, okt. 27. — Tegnap egy­ na­­­­gyon fontos miniszteri értekezlet­­ volt Giolitti miniszterelnök vezetésé­vel. Elhatározták, hogy Jugoszláviá­val ismét fölveszik a tárgyalásokat az adriai kérdésben, hogy azt végre eldöntsék még mielőtt a parlament ismét megnyílik, ami november 10-re lett határozva. A tárgyalások helye Bella sziget, a Baromean-szigetek egyik lesz, a Tosa öbölben. A tárgyalásoknak gaz­dasági és területi kérdések elintézé­se lesz a célja. A területi kérdések­kel foglalkozó olasz bizottság tagjai Sforza gróf külügyminiszter és Bo­­nomi volt hadügyminiszter lesznek. A gazdasági kérdések elintézésére pedig Pietro Bertolini szenátor és Volpi gróf lesznek a bizottságba küldve. Az utóbbi a tripolisi háború után a törökökkel folytatott béke­tárgyalásokon is részt vett. Milio admirális, a zárai olasz flot­ta parancsnoka és Zilliotti kapitány Rómába érkeztek, hogy Giolitti mi­niszterelnökkel értekezzenek a dal­mát kérdésben. (2) ------------------­ A szent pálinkacsősz PHILADELPHIA, október 27. — Rév. Robert E. Johnson, a Methodist Episcopal Church lelkipásztora, fel­csapott pálinkacsősznek.­­ A szent atya először körülszaglássza kisze­melt áldozatát, azután megy el a kó­pókért. Legutóbb P. J. Liddy-nek, a W. 56th streeten levő szalonja kö­rül szimatolt elég jó sikerrel. Mikor a kopókkal odaérkezett, hordó whiskeyt találtak, 100,000 dol­lár értékben­. Harminchárom üveg pálinkát a kemencében találtak meg. Két öt gallonos üveg borovicska pe­dig a szenes ládába volt rejtve. Több láda ital volt az ágy alatt, sőt a­ matracokba bevarrva is találtak drág­­ga likőröket elrejtve. Négy nagy teherautóon vitték a sok italt a vá­rosházára. Jó lesz erős őrséget mel­l­­éje állítani, hogy amit még a rend­őrök meghagynak, más után el ne­­ tűnjön. Vigyázni kell, pap van a kár­tyában. ------------------­ Név­et katonák érkeztek * Litvániába True translation filed with the Post master of New York on October 27, 1920. as required by the Act of Oc­tober 6, 1917. VARSÓ, okt. 27. Puskák és gép­fegyverek ezreit szállítják keleti Po­roszországból Litvániába. Német katonák vonatszámra mennek oda. Az értesítés Vilnából és egyéb he­lyekről érkezett Varsóba. (3) ------------------­ Hogyan emelkedik a kenyér ára CHICAGO, október 27. Közép­nyugat farmerjei sztrájkba léptek, hogy a b búza árát 3 dollárra emeljék. Des Moines-i jelentések szerint a Iowa Farm Bureau elrendelte az ösz­­szes farmereknek, hogy tartsák visz­­sza összes termékeiket s csak a leg­szükségesebb életszükségleteiket sze­rezzék be. A bureau a gabonaspekulánsokat és a Canadából történt nagy meny­­nyiségű gabonabehozatalt okolja a jelenlegi árakért, amelyek a chicagói piacon alig magasabbak 2 dollárnál. Wichitából, Kans­, jelentések jön­nek, hogy megközelítőleg 100,000,000 mérő gabona fekszik raktáron. A kansasi farmerek azt állítj­ák, hogy a magas termelési költségek folytán nagy veszteségeket szenvednének, ha elfogadnák a mai árakat. ------------------­ Titokzatos vádlott LONDON, október 27. A Bow st.-i rendőrségen ma szenzációs vádat emeltek egy titokzatos ember ellen, akinek nemzetiségét nem tudták meg­állapítani; az államügyész azt mond­ta, hogy az illető mint közvetítő mű­ködött az angol forradalmi körök és az orosz forradalmárok között. A vádlottnál talált papírok között találtak Silvia Pankhurst által Lenin­hez­ intézett levelet, mely a követ­kezőképpen sírd: ■ “A helyzet felette kicsúcsosodott, a forradalomra még nem érett.” A vádlott vonakodott a hozzá inté­zett kérdésekre felelni. Kihallgatá­sát egy héttel elhalasztották. Újabb bizonyíték a háborús áruk körüli ‘ grafthez TÍZMILLIÓ LÁB ÉPÜLETFÁT RAKTÁROZTAK FEL, AMELY­ÉRT RÉM MAGAS ÁRAT FI­ZETTEK. Nem fogadták el a Long Island-i építő­vállalkozók ajánlatát. A Nap-nap után tornyosul az a szenny, amely lzonytja azt a garáz­dálkodást, amit az ország pénzével elkövettek azok, akiknek éppen az lett volna a feladatuk, hogy a behaj­tott pénzzel a legtakarékosabban bánjanak. A háborút ellenzők nagy száma a börtönökben se­nved, amiért meg­mondta azt, hogy mire kell a háború és azok a milliók, amelyeket a há­borús őrület alatt sikerült felhajtani. És ma, amidőn a színtiszta igazságok — a letagadhatatlan számok — a milliós graftek előttünk állnak, azt mondjuk, hogy a börtönök lakói meg sem közelítették azt, ami ma való­ságként előttünk áll. Nincsen olyan ipar, amelynek űzői ne használták volna a háborút meg­gazdagodási célra. Azonban, amit az áruk viszonteladása körül ma hal­lunk, az felülmúlja a legjobb agitá­tor képzelő tehetségét. Az Előre hasábjain rövidre, kell szorítanunk ezeket a dolgokat, mert szű­k terünk kényszerít erre. Eddig rámutattunk arra, hogy milyen gaz­dálkodást űztek a hadsereg ruházata körül. Tegnapi számunkban rámu­tattunk arra, hogy mi történt a kü­lönféle felszerelések körül és a hus­­szállítás körül. Mai számunkban a­­ hadsereg építkezési viszonyát érint­­j­­ük, amely részben magyarázatul­­ szolgál arra is, hogy az építkezés­­ miért tünetei és miért vannak a­­ proletárok keringek, módjára össze-­­ zsúfolva egészségtelen, dohos laka­­i­sokba. A háború kimondása után az volt a legelső teendő, hogy megfelelő ha-t rakkokról gondoskodjanak, ahová a katonákat elhelyezzék. Erre a célra a kormány nagy mennyiségű fát vá­sárolt össze — sokkal többet, mint amire szükség volt, ami a piacon sú­lyosan éreztette hatását és a fa ára emelkedett, ami teljesen meggátolt­­ minden nagyobb építkezést. A fa-tröszt, a kormánynak szállí-­í­­tott áron szerzett milliós haszonnal , meg volt elégedve és nem sok súlyt fektetett arra, hogy egyéb úton is piacra vigye az épületfát. Ezt annál is inkább elkerülhette, mert amint ma köztudomású, a kormány által ren­­­­delt anyag millió láb­számra ma is felraktározva hever. A Long Islandii Camp Mills-ben tíz millió láb felesleges épületfa van. A­­ kormány ezt az építési anyagot , eladta Jacksonville floridai cégnek 20­0 dollárjával ezer lábját és az odaszál­­­lítás terheit a kormánynak kell vi­­­­selni, ami minden ezer láb után ki fog tenni 3—4 dollárt. Ugyanazon fáért a Long Island-i­­ építő­ vállalkozók szövetsége 40 dol­­l­­árt ígért ezer lábonkint és az el­­­­szállítás költségei­­ is a szövetséget­­ terhelték volna. A kormány azon­­­­ban nem fogadta el a Long Island-i­­ építővállalkozók ajánlatát, hanem a­­ tízmillió lábnyi fát, amint már­ fen­­­­nebb megmondtuk. 24 dollárral ol­­­­csóbban adta Jacksonville, floridai­­ cégnek és így milliókkal károsítot­ták meg az ország népét. A kormány a most eladott fáért annak idején, amikor azt vásárolta, tíz millió dollárt fizetett és most ka­pott érte 324 ezer dollárt.. Ez elég bizonyíték arra, hogy a háborús uszí­tók miért hátrányoztatták, miért gyil­­koltatták az öntudatos munkásokat. A fecsérlésnek minden téren ha­sonló méreteit találjuk. A kormány által Hobokenben fentartott "Recla­mation Departmentben” a használ­ható jó és drága pénzen vásárolt al­sóruhákat, bőrkesztyűket és több hasonló ruhaneműt adtak el, mint j­ócskaságot egy­­és fél centjével font­ját. Ezen áruk ismételten a piacra ke­­­­rülnek és sokszor ezerszeres profi­­j­tot hoznak azoknak, akik elég sze­­­­rencsések voltak ahhoz, hogy a kor­mány közelébe tudtak férkőzni. ■j A legnagyobb graft azonban a­­ hajóépítés körül történt, ahol a mil­­­­liók százai jutottak érdemetlenül olyan vállalkozók kezei közé, akik ■ elég szerencsés körülmények között ■ választották meg barátaikat a kor­mány hivatalaiban. A BÁNYÁSZOK ÉS A KORMÁNY KÖZTI MEGSZAKADTAK A TÁRGYALÁSOK Kivételes törvényjavaslatot terjesztettek a kép­viselőház elé, amellyel gúzsba akar­ják kötni a munkásokat. A hármas szövetség rövidesen határozni fog a sztrájk kérdésében. LONDON, okt. 27. — A szénbányászok a kormány és a bányatulajdonosok közt folyó tanácskozások megszakadtak. A tanácskozást meglepetésszerűen felfüggesztették egy nap­ra és a kiadott jelentésben azt adják hírül, hogy “lehetsé­ges, hogy a tárgyalások folytatódni fognak”. A helyzet rendkívül súlyos, mert az eddigi jelentések arról számoltak be, hogy a megértés mindinkább közeledik. A nyilvánosságnak szánt jelentésnek azon része, amely azt mondja, “hogy lehetséges, miszerint a tárgyalások foly­­tatódn fognak”, azt bizonyítja, hogy mélyreható ellentétek állottak és állnak ma is fenn és az eddigi jelentésekkel a kormánynak az volt a célja, hogy a “kritikus helyzetet el­leplezze”. Az összes újságok keményen támadják Lloyd Georgot, mert a képviselőknek tett jelentésében azt mondta, hogy azért nem hívhatta előbb össze tanácskozásra a feleket, mert az alapot akarta megteremteni, amelyen a békés kibontako­zás lehetővé váljon; a miniszterelnök azonban semmilyen új dolgot nem terjesztett a munkások elé és így Lloyd Geor­­ge-ot­ terhel­i a mulasztás felelőssége. Wales bányakerületének tsztviselői tárgyalták a kor­mány azon javaslatát, amelylyel a bányamunkások két shil­ling napi béremelést nyernének és a javaslatot elfogadható­nak tartják, azonban a leghatározottabban állást foglaltak a tervezet azon része ellen, mely szerint a szén árának meg­határozása a termelés mennyiségétől legyen függővé téve. A bányamunkások tisztviselői a tervezetnek utóbbi ré­széből világosan látják azt, hogy a kormány és a bányatu­lajdonosok minden áron fel akarják emelni a szén árát és a munkásokra akarják áthárítani az ár emeléséért a felelős­séget. A kormány egy törvényjavaslatot terjesztett a képvise­lők elé, amelyben felhatalmazást kér sztrájk esetén rend­kívüli intézkedések megtételére. A javaslat a képviselők kö­rében nagy ellenzésre talált. Lloyd George miniszterelnök utasításokat adott ki, hogy az összes kormánypárti képviselők tartsák kötelessé­güknek a tanácskozásokon részt venni. A törvényjavaslat visszavonására vonatkozó indítványt, amely a munkáspárt részéről lett előterjesztve, 257 szavazattal 55 szavazat el­lenében elvetették. A kivételes törvénynek legnagyobb ellenzője Asquith volt miniszterelnök, aki a többek közt azt mondotta, hogy “a javaslat semmivel sem hozza közelebb a kibontakozás lehetőségét és csupán azt bizonyítja, hogy a kormány elvesz­tette a fejét és így olyan intézkedést akart életbe léptetni, amely rendkívül veszélyt rejt magában.” Lloyd George tiltakozott az ellen, hogy a javaslat a szervezett munkásság ellen irányulna, azonban, — úgy­mond — “fel kell készülnünk azzal a támadással szemben, amelyet az úgynevezett hármas szövetség minden figyelmez­tetés mellőzésével, nemzeti létünk ellen intézni szokott”. Amíg a képviselők arról tanácskoznak, hogy milyen rendkívüli intézkedésekkel nyomják el a bányászok sztrájk­ját, addig a szé­n hiányában mindig több lesz azon gyárak száma, amelyből a munkások az utcára kerülnek. A bezárt gyárak munkásai a legnagyobb rendben viselkednek, bár a reakciós elemek mindent elkövetnek arra nézve, hogy a munkanélküliek táborát a bányászok ellen hangolják. A hármas szövetség, amely bírja az összes szervezett munkások feltétlen bizalmát, még nem döntött abban a kér­désben, hog­y mikor rendeljék el a vasúti és szállító munká­sok sztrájkját, azonban a kormány azon rendelkezése, mely­­lyel a képviselőket berendezte, azt engedi sejtetni, hogy az erőszakos törvényt minden áron keresztül akarja hajszolni Lloyd George és akkor elmaradhatatlan a sztrájk azonnali elrendelése. 1-­­ A keményszénbányászok a magasabb bért követelnek PHILADELPHIA, okt. 27. — Az anthracit szénbányászok küldöttei a 11 bányatulajdonosokkal tartott tegnapi v­­­értekezleten radikális változtatáso­­­­kat hoztak az elnöki bizottság által­­s hozott ítéleten. Ugyanolyan béreme- 1- lést követelnek, mint amilyet a pu­­t haszén bányászok kaptak. Követelik a magasabb bérminimumnak a megál-­­ lapítását és a megállapított bérmi­­­­nimumokból származó különbözet­­" megtérítését. !: — * Huszonöt autó elégett­ ­. BABYLON, L. O., okt. 27. Hu­szonöt automobil, amely a South Shore Garage épületének a második­­ emeletén volt elraktározva, ma a tűz martaléka lett. A kárt 50.000 dollár­­ra becsülik. Az épület belseje telje­­­­­sen leégett. Harold Pigeon tulajdo­nosnak, aki a raktár fölött levő eme­­a­­­létén lakott, csak annyi ideje ma- 1- i radt, hogy feleségét és kis­gyerme­ki­­­két az égő házból kimentse.­­,, Az automobilok" között volt egy ú­j tizenhatezer dollár értékű gép, ame­­­­­­lyet csak a napokban vásárolt meg rá Edward W. C. Arnold, az Arnold I Constable Co. cég tagja. A bolíviai forradalom Bolíviában proletárforradalom tört­e — jelenti egy buenos ayresi táv­­lat. A forradalom azonban rövid­­életű volt, mert hamar leverték és 26 vezetőjét a felkelésnek kivégezték. A hatóság szigorú cenzúra alá hl­­yezte a lapokat. LIMA, Peru, okt. 27. A bolíviai diplomáciai megbízott tagadja, hogy Bolíviában bolseviki forradalom tört volna ki. A hír úgy keletkezett — mondotta a legáció vezetője —, hogy katonatisztek Quintanilla őrnagy ve­zetése alatt, politikai célból tüntető fölvonulást rendeztek. Quintanilla őrnagyot letartóztatják és haditör­vényszék elé állítják. * A hírek után ítélve, valami mégis erjed Délamerikában. A szigorú rövid szabályok pedig azt látszanak bizo­nyítani, hogy nem is olyan jelenték­telen “tüntetés” lehetett ez a tün­tetés ------------- —— Anton Bast, finn és skandináv me­­thodista püspök, aki tegnap érkezett ide a Skandináviai—Amerika vonal “II. Oszkár” nevű hajóján, hogy itt a methodista körökkel tanácskozzon, azt mondja, hogy Skandinávia gaz­dasági helyzete nagyon rossz és a tél beálltával várható, hogy a bol­sevik­ elemek tért hódítanak. s3$P | MEGJELENIK MIN- % | DEN NAP; VASÁR- ± % NAP TA­R­TA L M A S I | MELLÉKLETTEL* V A | $ Egyes szám ára: X ! 2c THURSDAY (CSÜTÖRTÖK), OCT. 28^ ! *N­­

Next