Uj Előre, 1922. február (18. évfolyam, 3428-3455. szám)

1922-02-10 / 3437. szám

MUNKÁS-ISKOLA TÁRSADALMI RENDSZEREK. Bemutattuk vázlatosan a társadalmi fejlődés általános irányát és hajtóerőit. Láttuk, hogy minden időben a terme­lőviszonyok összessége alkot­ta a társadalmat. Láttuk, hogy amikor a termelő eszkö­zök fejlődtek, fejlődésükkel együtt változni kellett azok­nak a viszonyoknak is, ame­lyek az embereket és munkál­kodásukat egybefűzték, meg kellett változni a társadalmi intézményeknek, a jogi viszo­nyoknak, a tulajdonviszo­nyoknak, a szokásoknak és erkölcsöknek, stb. Ez általános áttekintés után áttérhetünk az egyes társadalmi rendszerek köze­lebbi vizsgálatára, megjele­nésük sorrendjében. Az őskommunista társadalom Az őskommunista társada­lom eredete a történelem előt­ti idők ködébe vész. Arról az időről, melyben általános tár­sadalmi forma volt, nincsenek írott emlékeink. De azért elég jól ismerjük ennek a társa­dalmi rendszernek berende­zését, termelő viszonyait, in­tézményeit. Amerika felfede­zésekor az amerikai konti­nens népének zöme még ős­kommunista társadalomban élt s ennek a rendszernek minden intézménye elég tisz-'­tán fenmaradt jóformán ko­runkig, hogy az ethnográfu­­sok tanulmányozhassák. Le­wis H. Morgan, akiről már több ízben tettünk emlí­tést, sok évet töltött az ame­rikai indián törzsek között és beható tanulmány tárgyává tette életmódjukat, szokásai­kat, törvényeiket, kormány­zatukat, családi viszonyaikat. Az indiánok őskommunista társadalmáról nyújtott leírá­sa, az őskommunista társada­lomra vonatkozó ismereteink alapjául szolgál. Tanulmá­nyozásai közben Morgan ér­dekes, végtelen fontosságú felfedezésre jutott. Rájött, hogy az indiánok társadalmi berendezkedése tökéletesen megfelel a görög-római ős­­társadalom törzs­szervezeté­nek, melynek maradványai átnyúltak a történelmi idők­be, a már területhez és ma­gántulajdonhoz igazodó gö­­­rög és római államokba. Tö­kéletes hasonlatosságot mut­­tatott ki az amerikai irokéz indiánok és a görög-római törzs­társadalom között. Meg­állapította, hogy úgy az egyiknél, mint a másiknál a GENS volt a társadalmi szer­vezet egysége, a tulajdon megjelenése előtt anyai ágon, a tula­jdon megjelenése után apai ágon leszármazó vérro­kon családok együtt élő és együtt munkálkodó testülete. Megállapította, hogy az Író­kéz gensnek a következő jog­ gaik, kiváltságaik és kötele-­ zettségeik voltak:­­ f­őnököket, sachemeket­ választhatott. 2. Főnököket és sacheme­ket elmozdíthatott. 3. A gens tagjainak meg­tiltotta, hogy egymással há­zasságra lépjenek. 4. A gens valamely tagjá­nak elhalálozásakor ennek minden tulajdona a gens kö­zös öröksége volt. 5. A gens tagjainak köte­lességük volt, hogy egymást segítsék, védelmezzék és egy­más sérelmeiért bosszút áll­janak.­­6. A gens adott nevet a gens minden tagjának. 7. A gens adoptálhatott idegeneket. (Ez volt a legna­gyobb megtiszteltetés, mely­ben az indiánok valakit ré­szesíthettek. Egy indián törzs pl. Morgant ünnepélyes cere­móniákkal adoptálta tisztelé­,­te jeléül.) 8. A gensnek közös vallásos szertartásai voltak. 9. A gensnek közös temet­­­­kezési helye volt. 10. A gens ügyeit a gens­­tanács intézte. A görög-római genseknél Morgan a következő jogokat, kiváltságokat és kötelezettsé­geket fedezte fel: 1. Közös vallásos szertar­tások. 2. Közös temetkezési hely. 3. Az elhalt gens-tag tulaj­donának közös öröklése.. 4. Közös kötelezettség a se­gítségre, védelemre és a bosz­­szuállásra. 5. Házasságkötési tilalom a gens-tagok közt, kivéve egyes eseteket. 6. Közös gens-tulajdon. 7. A gensnek joga van ide­genek adoptálására. 8. Apai ágon való leszár­mazás. 9. A gensnek joga volt megválasztani főnökeit. 10. A gensnek joga volt el­mozdítani főnökeit. Ha ezeket a jogokat, ki­váltságokat és kötelezettsé­geket összehasonlítjuk, lát­juk, hogy a gördg-fousai gens és az irokéz gens, bár renge­teg térbeli és időbeli távolság választotta el őket, majdnem azonosak voltak, holott két­ségtelen, hogy egyik a mási­kat nem utánozhatta. Morgan a hasonlatosságot megállapította nemcsak a gensekre, hanem az egész tár­sadalmi szervezetre vonatko­zólag is. Megállapította, hogy az írókézeknél is, a görög-ró­maiaknál is több rokon gens alkotta a frátriát, több rokon frátria alkotta a törzset, több rokon törzs alkotta a nem­zetet. Morgan ezt a nagyfontos­­ságú felfedezést kiegészítette egy másik felfedezéssel, a­mellyel megadta a társadalmi fejlődés alaptörvényét. Fel­fedezte, hogy a görög-római nép, amikor még gens-társa­­dalma volt, a termelés fejlett­ségének ugyanazon a fokán állott, melyen az irókezek gens-társadalma. A két gens­­társadalom egymástól függet­lenül fejlődött ki, különbö­ző időben és különböző he­lyen, de a termelőmód azonos alapján. BRIDGEPORT ÉS KÖRNYÉKE Lap- és hirdetés kezelő: Emery Borona 3­8 Pine St, Bridgeport, Conn. Kundráth István és Társa HA.IÖJRGY, PArNZKttLISSI «S UKAL ESTA.TB IRODÁJA. 34 S Pine St„ Bridgeport, Conn. VMtr raktAr most Szkesett kasai tudonaAnyos és seórakoztató knarsekfotó. K5FOS ABC ÜZLET - ÁTHELYEZÉS a v»51 M nnkác*i-líle­s*»lonba. Mrs. J. N E U M A N 29* «ne Street, Bridgeport, Conn. kérjük a pártfogást. PÉNZT Általam a le«ryorm»Mm» kBldfcet aa A-hasAb*. HAJÓJECVET ehtdok bérra-it toki­» endet] eUEh­t Árba*. A KIHOZATA­LHOZ SZÜKSÉGES IRATOKAT «S KÖZJEGYZŐI ÜGYE­KET PONTOSAN VÉGZEK. WEINBERGER SÁNDOR 401 Spruce Street, Bridgeport, Conn. EGTEMCTÍ MAGVAS FOGOÄVOS BBIÖCEPOKTON Dr. I. J. GLATTSTEIN m : STATE STKEKT CUNTON AVKÄUK SASOK* Tenort: Banrwm 178 Hi­vitai os Gr ftk: Reg tjei porte 8-ig, vasárnap déli l-ig Figyelmébe ajánlom Konfitántairjoak, hogy­­*n vagyok vAnsiroakhua a* MJIEaCTA MAGYAR FOG­­OJRYOS, tehát MUiAwt­­­­o Im&rJ&fc. tagakat íx\vgU­ vmt*ni. l.odJuubao ít magyar ta&mAesm .aids&tesexa • ainc%*si» Jegyzőkönyv Felvétetett Rankin, Pa., 1922 január 22. A Munkáspárt magyar szekciójának Pittsburg s kör­nyéke kerületi alakuló érte­kezletén Tapolcsányi elv­társ üdvözli a megjelent küldöt­teket az ideiglenes kerületi bizottság megbízásából. Felkéri a delegátusokat egy ülésvezető megválasztá­sára­ ülésvezetőnek megvá­lasztatott Tapolcsányi elv­társ. Következett az osztályok képviselőinek megállapítása. Rankini küldöttek: Tapolcsá­nyi : Zaturacki; Cornopolis-i: Fekete és Mihályi; McKees­­port-i: Bartha és Cimbalmos; East Pittsburgh-i: Rónay és Pika; N. S. Pittsburgh-i: De­­mán Lajos. Majd az ülésve­zető felhívja a megjelente­ket, hogy mivel ez az első ke­rületi gyűlés, kéri a kerületi tisztviselők megválasztását. Megválasztva: jegyző Pika József, kerületi titkár és szer­vező Tapolcsányi János, pénz­tárnok Fekete Mihály, ellen­őrök Zaturacki és Mihályi, kerületi megbízott Cimbal­mos Sándor, kerületi lapke­zelő Kovács Gyula. Utána kö­vetkeztek az indítványok. El­fogadva, hogy minden három hónapban kerületi értekezlet tartandó, amely a titkár által hívandó össze. Minden osz­tály havonta egy dollárral já­ruljon a kerületi pénztárba a kerületi szervező és küldöttek kiadásainak fedezéséhez; az osztályok kerületi értekezlet beosztása szerint végezzék a házi agitációt úgy, mint az E. Pittseburgh-i osztály pro­­pagada területe, E. Pitts­burgh és Braddock, McKees­port osztály területe, McKees­port és Duquesne Hazelwood osztály területe, Hazelwood és Glenwood Rankin osztály területe Rankin és Home­stead, N. S. Pittsburgh osz­tállyal, területe N. S. Pitts­burgh és Pittsburgh, Corno­­polis osztály területe Corpa­­polis és McKeesport. Követ­keztek az osztályok jelenté­sei. Az osztályok jelentései tudomásul véve. A következő kerületi értekezleten majd több és jobb munkáról szá­molhatnak el. Majd az ülés­­vezető elvtárs bemutatja Bar­­tell munkástársat a Vörös In­­ternacionálé propagáló bi­zottságának országos szerve­zőjét, aki előadja küldetését, úgyszintén az után szerzett, tapasztalatait, amelyeket a jelen volt küldöttek a legna­gyobb figyelemmel hallgat­tak végig. Több apró ügy el­intézése után az ülésvezető elvtárs felhívja a küldöttek figyelmét a N. S. Pittsburgh­­ban tartandó népgyűlésen a megjelenésre, amelyen Bar­­tell munkástárs fog beszédet tartani. Az ülés­vezető elv­társ még egyszer felhívja a kül­döttek figyelmét nagyobb propaganda terjesztésére és mivel több tárgy nem volt, a gyűlés véget ért Jegyzőkönyvvezető: Be­csey István, ülésvezető: János. Tapolcsányi Ahelyett a konzervatív mottó ahelyett, hogy: “igazságos napi­kért az igazságos munkanapért” ezt a forradalmi jelszót kellene a zászlajukra írniok: “eltörölni a bérrendszert!” 177 SICRS Petőfi Sándor A költő születésének 100-ik évfordulója alkalmából. ( A feudális, úri Magyaror­szág jobbágy-nemzedékének ro­mantikus eseményekkel teli, ázadó fia volt Petőfi Sándor, a nyomor céltalan vándorútjain :óborló ember és a kor legma­gasabb életcéljaival terhes költő. Költő és ember: Petőfiben elválaszthatatlanul egy és ez tette őt időtlenül naggyá. Ember, de nem a nemzeti kúriák tunyaságba posványo­sodott búsmagyarja, nem is a városok törtető hangoskodój­a, hanem az az ember, akit ő a hí­vők á­­­tatosságával nevez “nép”-nek. A puszták, falvak, városi nyomortanyák ismeret­len lakóinak lelke sűrűsödött benne a szenvedések, kis örö­mök, egyszerű emberi kiván­­kozások, lefojtott keserűségek hatalmas érzésskáláján­ Ezen a skálán hangja van minden em­beri érzésnek s a skálát Petőfi hatalmas lírai egyénisége ke­zeli. Mert lírikus elsősorban Pe­tőfi Sándor. Elbeszélő költemé­nyei, az Apostol, a Helység ka­lapácsa, a népmese naiv hang­ját megszólaltató János vitéz, a francia romantikusok hatása alatt íródott Hóhér kötete, rap­szódiái mind csak ott hoznak igazi értékeket, ahol a lírikus Petőfi szólal belőlük, ahol a történetet, a mesét Petőfi szub­jektivitása ragyogja körül. Az Apostol, amely az ébredező rea­lizmus kegyetlen meglátásai­val tárja elénk Szilveszter tra­gikus sorsában a jobbra kivan­kozó ember hétköznapjainak a nyomorát, szenvedését, kieb­­rudaltságát és csalódásait a születéstől egész a vérpadig — ez a realisztikus formákkal megépített nagy elbeszélő köl­temény is a költő legmélyebb szubjektivitásában született és az egész vers elindítója az a szubjektív, lírai megérzés, a­mit a nélkülözések, mellőzések sora váltott ki belőle és amely megerősítette benne azt az ér­zést, hogy a népet, az emberi­séget nem lehet se szóval meg­győzni, se demonstráló cselek­vésekkel jobb belátásra birni a jobbrakivánkozó egyén számá­ra csak egy választás marad: becsületesen, bátran mártírha­lált halni az eszméért, amely csak a mártírok kihullott véré­ből épülhet valósággá. Szilvesz­ter gondolkodása a legteljesebb módon és a leglíraiabban Pető­fié, aminthogy Szilveszter sor­sa is Petőfi sorsa volna. Ez a mély líraiság nyilvánul meg Petőfinek még a táj leiró költeményeiben is, ahol a Ti­szát, az Alföldet, a rónákat is a saját szubjektív érzésein ke­resztül látja és a saját szub­jektív érzésvilágában eleveníti meg. Húsz esztendős korában, Bajza és a klasszikus iskola formahatásai alatt lépett a nyilvánosság elé. De a klasszi­kus formák zártsága semmi­kép sem felelt meg féktelen természetének és rövidesen a dal és elsősorban népdal formá­jához fordul. Itt éli ki egészsé­ges, fiatal vérének forró látno­ki rohamait. Itt a szerelemben is más a fiatal Petőfi, mint kora divatos költői: egszségesebb, őszintébb, igazibb. Nem a szalonok hazug álszemérmeskedése, nem a Pet­­rarka-szonettek holdvilágból zett finomkodásai; valami egészséges, földszagú vágyako­zás, népszű­pajzánság, fiatalos meggondolatlanság cseng ki a szerelmi verseiből és dalaiból, amiknek párját csak a puszták csikósainak nótáiban találjuk. De a fiatal költő nemcsak az asszonyt, a szerelmes leánykát szereti, nagy szívében minden más jónak és szépnek is jut hely. Szereti a természetet, a­melyhez minden versében meg­­megtér fölüdülni, a folyókat, erdőket, földeket és pusztákat minden lakóikkal — és minde­­nekfölött rab testvéreit: a né­pet. Az elnyomottakat, a ki­semmizetteket, akiknek osz­tályhelyzetét nemcsak, hogy érzi, hanem tudatosítva lát­ja is: “nem tudjátok, mily szörnyű a nép, Ha fölkel és nem kér, de vesz, ragad! Nem hallottátok Dózsa György hírét? Izzó vastrónon őt elégettétek, De szellemét a tűz nem égeté meg!” Petőfiben ott lángol a Dó­zsa Györgyök elfojtott lázadá­sa; először az osztrák elnyomó ellen, majd meglátásainak ki­élesedésével saját fajtájának urai ellen, akik szemében aljas lakájai az elnyomó hatalom­nak. A magyar haza, amelynek függetlenségéért harcol, Pető­finél az elnyomottak, a “szent” nép hazája és a nacionalista szólamokkal megindult szabad­ságharc néla kiszélesül és ön­­tudatlanul is az osztályharc fe­lé nő, ahol a végső ideád már tu­datosan is a “világszabadság.” Íme az osztály látása: “A nép hajdan csak eledelt kívánt, Mivelhogy akkor még állat vala, De az állatból végre ember lett, S emberhez illik, hogy legyen joga, Jogot tehát, ember jogot a népnek!” A nép nagy jogtalanságát önmagában érzi először; de ugyanakkor a legteljesebben érzi saját sorsának lválaszt­­hatatlanságát a nép sorsától; érzi nemcsak a gyökereit, ame­lyek a rabszolgasorsban levők­höz kötik, hanem a jövőbe in­duló szálakat is, amelyek elvál­­aszthatatlanul egyek marad­nak mindvégig: útban, szenve­désekben, örömökben és célban egyaránt. Ez az elválaszthatatlanság nála a legszigorúbb törvény­szerűség. S mert ilyen törvény­szerű, mert ilyen természetes, líráját mindenki lírájának érez­zük, vágyait mindenki vágyá­nak, harcát mindenki harcának látjuk. Petőfi népe nem statiszta tömege a kis szubjektív, lírai hangulat-játékoknak, hanem élő, hatalmas, cselekvő ember­­sürü. * Dózsa György lázadó parasz­­ja, kiszélesülten a falvakból, a városok nyomortanyáira is szétszóródva és elkeseredésé­ben a város keserűségeivel is gazdagultan: a reális forrada­lom felé verekedő nagy roman­tikus lázongó — ez Petőfi Sán­dor. Születésének száz esztendős évfordulója alkalmából, ahol csak az ő nyelvén beszélő em­ber él, mindenütt fölgyújtják a hódolat fáklyáit. Petőfi Sándor karcijában azonban csak a bor­zalom, csak a nyomor, csak a száz év előtti úri tobzódások rettentő képét világítja meg a hódoló fáklya. Petőfit ünnepük a Petőfi szellemét meggyalá­­zók, de a cintányéros ünneplés álszenteskedő hangja nem si­­ketítheti el a nép nevében kiál­tott átkot. Az Új Előreia 1922-ik évi naptárából még" kisebb mennyiség van raktáron. Akik a naptár beszerzését ezideig elmulasz­tották, küldjék be rendelésüket, amíg­ a készlet teljesen ki nem fogy. A tartalomban és kiállításban egyaránt kitűnő naptár ára ötven cent. Rendelések a következő címre kül­dendők. ■UJ ELŐRE KIADÓHIVATALA nick Nem hallottátok Dózsa György hírét? Izzó vastrónon őt elégettétek, De szellemét a tűz nem égeté meg, Mert az maga tűz, úgy vigyázzatok ! Ismét pusztíthat e láng rajtatok! A fékezd vezetőket az ostrom­ló tömegek félretolják. Minden gondolkodó ezt az örvendetes jelenséget az érett idők biztos jelének tekintheti. A szocializ­mus vezetőinek nem az a hiva­tásuk, hogy az események von­szolják őket, hanem nekik kell az eseményeket tudatosan irán­t nyitaniuk, a kifejlődést irányt-­­ nyitaniuk, a kifejlődés irányel­veit áttekinteniük és a kife­jtést tudatos akcióval megrövidítő­ Luxemburg íróra. 5. Oldal KEZDJEN MOST vásárolni MAGNOLIA ÉS STAR MILKET ÉS GYŰJTSE A CÍMKÉKET. ÉRTÉKES AJÁNDÉKOKÉRT. Küldjön a címke hátlapján levő bármely filmre képes ajándék-listáért. “Kifizetőik­ fe g­yűjteni a Utazó­­képviselőnk,­­Győrül Gergely elvtársunk lapunk ter­­­jesztése érdekében Pennsylva-I­nia, Ohio és West Virginia ál-■ lamban levő helységeket keresi fel. Felkérjük az ott lakó olva­­sóinkat, hogy munkájában mindenütt támogatni szíves­kedjenek. Új Előre Kiadóhivatal áll. HA HÁZAT vagy FARMOT akar venni vagy eladni, vagy ha farmot házért vagy házat farmért akar elcse­rélni, akkor keresse fel iro­dánkat, ahol a legjobb ki­szolgálásban részesül. MARKET REALTY CO. 1983 W. 25TH STREET, CLEVELAND, O. A west olda­li Markethíz emeletén. HAJÓJEGYEK ÉS PÉNZKÜLDÉS PONTOS, BIZTOS, GYORS KISZOLGÁLÁS Nyitva minden este 6 óráig. The United Banking & Savings Co. CLEVELAND, OHIO (A west Side! Market házzal szemben.) A PROLETÁR KÖNYVKERESKEDÉS ÚJABB KEDVEZMÉNYE SOROZAT SZÉPIRODALMI MŰVEKBŐL Az amerikai Upton Sinclair regénye az amerikai tár­sadalomról. Címe: “Jimmie Higgins”. — Ára 31.— A dán Karin Michaelis és a magyar Balázs Béla párat­lan regénye a férfi és a nő szerelmi életének mély , fgi titkairól. Címe: “Túl a testen”. — Ara 35 cent. 1 1 A francia Henry Barbusse regénye az ember harcáról az előítéletek ellen. Cime: “Világosság”. Ára 75c. Az angol Jerome “Három ember egy csónakban” című­­ regénye, a szatirikus irodalom remekműve. Ára 35c. A német Richard Voss költői remekműve a női szépség­ről. Cime: “A muravölgyi Adonisz”. —Ára 15 cent. Wilde Oszkár gyönyörű verseinek gyűjteménye. Ára 15c. Ritók Emma otthoni életet bemutató novellái. Cime: “Négyen a tűz körül”. — Ára 15 cent. A svéd Lagerlef Zelma regénye a halál titkairól. Cime: “A halál kocsisa”. — Ára 15 cent. Leo Perutz regénye: “9 és 9 között!’. — Ára 35 cent. Honoré Balzac kalandos regényremeke: Chabert ezre­des”. — Ára 10 cent. A franciák halhatatlan Maupassantjának szerelmes re­génye: "Péter és János”. — Ára 10 cent. Az angol Chesterton groteszk érdekességű regénye: “Pater Brown ártatlansága”. — Ára 10 cent. Az orosz Gorkij remek szatirikus jellemrajza: “A kis polgár”.­­ Ára 20 cent. Szemere György parasztdrámája: “A siralomházban”. Ára 15 cent. Hugo Hofmansthal tanulmánya: “A költő és a ma”. Ára 15 cent. 15 más-más nemzetiségű kiváló irő az emberi élet titkaival foglalkozó könyve. AZ EGÉSZ SOROZATOT $4.50 DOLLÁR HELYETT $2.50 KEDVEZMÉNYES ÁRON ADJUK. Megrendelések a következő címre küldendők: PROLETÁR KÖNYVKERESKEDÉS 33 East First Street, New York City JéL: RHINELANDER HM. HOSSZABBÍTSA MEG AZ ÉLETET Ép fogak jó egészséget jelentenek MÉRSÉKELT ÁRAK és MINDEN MUNKÁÉRT jótállás, kor, aranyból, szájpadlás nélkül, porcelán és ezüst tömések. Foghúzás érzéstelenítéssel. Dr. Orbay Gyula és Dr. Black M. magyar fogorvosok First A­ve. és 77. St., a Commonwealth Bank épületben. Kyrim naponta d­e. 9-ttől este 7.30-ig. — V«s&m­»p_9-td) déli 18 óráig._____ Bridge-munkák 22 Arany, platina, NEMI, húgyszervi-­es vérbajok, lír­ange mirigyeit vese- és hólyagbántalmak­ Specialista Orvosa 25 évi Gyakorlattal. Dr ZINS gyógyítja MUH betegségeket, ezer-, gyomor-, máj-, vese- és hólyagbajokat, nemi be testeseket­, valamint a Sémáit Cs ni­k mindennemű ,deesyer,*ee­sét is. Vérmérgpaéneknél a leg­jobb evitymódokat alkalmas,*. Gyenge, fáradt, lehangolt ideg­­zetü betegek különleges egyen --------- _ „ kezelésben részesülnek. VIZSGÁLTASSA MN­G MAGÁT DÍJTALANUL! A vizsgálat díjtalan, is a keze­lésért is mérsé­­kelt árat számit. Ahol a gyógyuljanak csak egy kis lehetőség« meg van még­, ott helyreállítja az egészségét. Wassermaan-féle próba szerint megvizsgálja a vért, hogy a helyes orvosságot alkalmoazHaaaa. Dr. ZINS 110 EAST 16th STREET (4-IK AVIS. ÄS IRVING PI.A CK K«ZX.) Rondel naponta: REGGEL 9-TöL ESTI; »„IG VASÁRNAP 9—Í-I3-

Next