Uj Előre, 1923. január (19. évfolyam, 3760-3789. szám)

1923-01-30 / 3789. szám

MINDEN HATALMAT A MUNKASOKNAK UJ ELŐRE Eatartd tts xacond clasx rnattar Anjruxt 17. 1S21. at the Post Oíflca of Xoti York, N. Y., under tlie Act of March 3rd, 1179. Published «vary day In the year by the S. B. S. Publishing; Company, I««» S3 First Street. New York. N V. GEORGE rP.Erj.1-ER, Business Mitnaper. Subscription rates: One year, S6.00; six months. {*09: three months. 1 one month, t—.75. — Foreign Courtrles: One year. *00: six months, »o.ewi three months. *3.60: on# month. ifl.SO. SINGLE COPIES- DAILY 2 CENTS, SUNDAYS 6 CENTS- Kiadja at év m'nden napján ax S. B. S Publiablng Company, Ia*- 23 Fhet Street. New York, N. Y E.Oflector! árak: Egy évre {8.00, hat hónapra {3.00, három hónapra SETS) egy hónapra {--.76. — Külföldre: Egy évre {12.00, hat hónapra Si.VOrom hónapra (3.50, egy hónapra. (1.00. TOTEL SZÁMÁRA: HATKÖZNAP 2 CENT. VASARNAP 5 CENT. 11Inden e.hekk. money order, stb. ez alábbi névre állítandó W1 "UJ ELŐRE", 33 FIRST STREET, NEW YORK. N. Y. “MI VAN A FELSZÍN ALATT?” Egy idő óta a polgári közvélemény érdeklődésének központjába került, s az osztálytudatos munkásság figyelmét is magára vonta két modernista pap: W. M. Brown püspök és P. S. Grant, a new yorki Feltámadás-templom lelkésze. Mind a két pap olyan tanokat hirdet,amelyektől hideg fut át a jámboran kérődző papszamarak hátán. Brown püspök, akinek korszakalkotó művét Kommunizmus és Kereszténység” címmel folytatásban közli, s nemsokára könyvalakban is kiadja lapunk, teljesen búcsút, mond minden tételes vallásnak, és elvi álláspontját a következőkben foglalja össze: Száműzzétek, az isteneket az égből s a tőkéseket a földről!. . .Fiatalabb társa, Grant tiszteletes még nem ilyen merész, egyenlőre csak Krisztus isten voltát cáfolja, és ezzel valóságos homousion-vitát készül az episcopális egyházra zúdítani. Mint valamikor a középkorban tízezreket öltek le akörül való vitában, hogy Jézus Krisztus azonos-e az istenséggel, vagy csak hasonló természetű, úgy most is valóságos egyháziháborúság kerekedik Grant pártolói és üldözői között. Egy részük támogatja, másik cáfolja Grantet, de mindenképen olyan vita indul, amely egyházszakadás magvát rejti magában. Felületes szemlélő első pillanatra talán nem érti, hogy minő fontossága van az élő, lüktető világ számára ezzel a vitával törődni, amely elvégre is csak valami egyházi dogma-kérdés körül kavarog. Mi köze ahoz az osztálytudatos munkásságnak, hogy néhány “hittudós” valóságos istennek, vagy csak isteni természetűnek, avagy minden istenség nélkül valónak ismeri-e el a bethlehemi ács fiát? A mai fölvilágosodott, vagy egyenesen forradalmi gondolkodású munkásember azzal törődik, hogy milyen ,a munkapiac, a munkabér, van-e sztrájk, vagy kizárás, és végső fokon azzal, hogy meddig bírja még a kapitalizmus Mi köze van ehez Grant tiszteletes hitvitájának? Hát nem egészen így áll a dolog! Hogy nem, azt bizonyítja elsősorban maga Grant, aki vasárnapi prédikációjában arról beszélt, hogy “mi van a felszín alatt? ” Elmondta, hogy forrongó elégedetlenség rázza a mai társadalmi éritmény alapjait, és ezen nem is lehet csodálkozni, mert a felszín alatt irtóztató erővel ráfekszik az emberek elejére-halálára néhány hatalmas gazdasági korporáció, melynek tűrhetetlen nyomása állandó izgalomban tartja a politikai és társadalmi felépítményt. Ez van a társadalmi elégedetlenség felszíne alatt, ez van azonban Grant atya privát elégedetlenségének a felszíne alatt is. Grant már hosszabb ideje éles ellentétben van fölöttesével, Manning püspökkel. Míg a püspök a Wall Street kedvelt házipapja és ideológiai kiszolgálója, aki mindig úgy tolmácsolja isten akaratát, hogy az egybehangzó legyen a pénzmágnások akaratával is, addig Grant valamiféle liberális, dogmapusztító vallásreformot készül keresztülvinni, ha ellenfelei, vagy a körülmények levonatják majd vele a végső konzekvenciákat. Mindez, amit eddig mondtunk, bizonyítja már, hogy a modernista papok föllépése nem belső ügye az egyháznak, még kevésbé hitágazatok fölött való elméleti vita, hanem materiális alapja van: a gazdasági erőviszonyoknak az egyházi felépítésben való megnyilvánulása. A legfőbb észrevenni való azonban még mindig nem ez, hanem az a tény, hogy ezek a papi reformátorok épen most léptek föl. Az emberiség elmúlt történelmének tanulmányozása azt mutatja, hogy a vallási eszmék különös érzékenységgel követik a gazdasági változásokat, sőt, hogy a hit forradalma meg szokta előzni a politikai eltolódásokat. Amikor egy termelési rend kiélte magát, helyébe készül állani egy új. De még mielőtt a politikai és társadalmi eltolódás megtörtént volna, kirobban egy új hit, a jövő gazdaságirendjének megfelelő. A rabszolga rendszer összeomlása előtt megszületett a krisztusi kereszténység, s amikor a csirázó polgári világ először kezdte feszegetni a feudális rendszer szűkre vált kereteit, az első megnyilvánulása akkor sem a polgári forradalom volt, hanem a hierarchiával szembeszálló protestáns reformáció. Az emberek eleinte azt hitték, hogy más, jobb, emberségesebb hitre van szükségük, s csak később ébredtek tudatára annak, hogy nem vallásos reform segít rajtuk, hanem nagyobb politikai, és főleg gazdasági szabadság kell nekik. A történelmi materializmusnak, s általában a marxizmusnak a szemszögletéből, ebből az egyedül helyes szempontból nézve a hullámzásba jött amerikai hitharcokat, észre kell vennünk a következőt: A papság értelmesebbjei, akik nem temették el fejüket tökéletesen a holt könyvek tömegei közé, s akik nem adták el magukat teljesen az uralkodó osztálynak, érzik, hogy valami nincs rendben, hogy állandó izgalom feszegeti az állami és társadalmi rend túlfűtött kazánját, ösztönszerűleg megérzik ezt és kivetítik abba a gondolatkörbe, melyben otthon vannak: a vallástudomány terére. Itt akarnak segíteni, változtatni, vagy legalább is ennek a nyelvén keresztül. Egyik óvatosabban, másik merészebben, ahogy a vérmérséklete kivonja és a gazdasági, társadalomtudományi ismeretei engedik. Brown püspök égé ,szén levonja a konzekvenciákat, amikor a krisztusi kereszténység helyett a marxi kommunizmushoz szegődik. — Grant atya még hátrább tart, amikor csak Krisztus is- ] fenségének dogmáját döntögeti, és a felszín alatt csatázó , gazdasági erőkről beszél. Az osztálytudatos forradalmi munkás természetesen nem e pap urakhoz megy iskolába, hanem nélkülük tudja, hogy mi jön és mit kell tennie. A készülő, sőt küszöbön álló társadalmi változásnak azonban e modernista papok * fellépése egy újabb, ékesen szóló bizonyítéka.] Ez van a felszín alatti ** - \ A SZERETETT HAZA Irta: Gábor Andor (Folytatás és vége.) . I S az áldozat azt feleli, hogy I igen, mert tudja, hogy ha azt mondaná, hogy most hallja először a pelsöci Szabó István nevét, akkor folytatnák a tortúrát. És a detektív jegyzőkönyvbe veszi, a “vallomást” és a pelsöci Szabó István, aki valamelyik csóti zárkában várja, hogy az ártatlansága kiderüljön, már nem szabadul, mert most márbizonyíték van ellene... A fekete könyv. Csak amikor a hadifoglyot már így “megdolgozták”, akkor nézik meg a nagy fekete könyvet, hogy abban, előzőleg hazatértek bemondása alapján, mi van róla fölírva. A detektívek azért csinálják ezt így, mert meg akarják mutatni, hogy könyv nélkül is ki tudják verni az áldozatból az “igazat“. Sok a gyilkosság Csóton, de még több az öngyilkosság. Egész sora az’ önérzetes embereknek választotta inkább a halált (ha megszökni nem tudott), semhogy ezen a megaláztatáson menjen át, hosszú éveknek a szeretett hazáért elszenvedett gyötrelme után. A fekete könyv adatai azoktól a tisztektől származnak, akik Oroszországban az ellenforradalmakban vettek részt, vagy pedig — ez a gyakoribb eset — lelkes konjunktúra-forradalmárok voltak, a leghangosabb vörös katonák, s akik otthon denunciálással intézik el a maguk kontóját. De vannak másféle denunciánsok is. Tisztek és altisztek, akik odakint a fronton a legénység meglopásából, kincstári sikkasztásokból gyarapodtak, s később a hadifogságbanis, mert ott is a legénység fölé voltak rendelve, ugyanezt cselekedték. Némely esetben az ilyen tiszteket később, a forradalmak kitörésekor, a legénység felelősségre vonta. S ha a legénységnek nem volt annyi esze, hogy agyonverte, vagy fölakasztotta volna azonnal az ilyen gazembert s az hazakerülhetett, akkor odahaza rettenetes bosszút állt a felelősségrevonóin. Tücsköt-bogarat, összehazudott róluk a feketekönyv számára, így kerültek olyan hadifoglyok börtönbe, vagy internáló táborba, akik még a nevét sem tudták annak az állásnak, amelynek betöltése miatt a börtönt rájuk srófolták, védekezés a legénység számára nincs. . . Tanukat mellette nem haboatnak ki. Ha hivatkozik valaki olyanra, aki mentőtanúja lehetne, akkor azt mondják, hogy az már nem magyar állampolgár, hanem valamelyik utódállam területén szerelt le. A főőrségen. Akiből kivertek valamit, vagy lakból állt valami a fekete könyvben, azt a főőrségre viszik át, ahol a "vizsgálati fogság” idejét tölti. A főőrség egyetlen szolba, ahol állandóan ötven-hatvan 1ő ember van összezsúfolva és várjja vagy a szabadulását (amihez] [legritkábban jut), vagy az inter- ■ mnálást (ez a leggyakoribb) vagy azt, hogy a katonai törvényszék]elé kerljön (ami azonban csak akkor történik meg vele, ha egész légió hamis tanút tudnak fölsorakoztatni ellene). A főőrségen mindenesetre addig marad az áldozata, mig Csótra újabb fogolytranszport érkezik, s megint kell a hely annak az ötven-hatvan gyanúsnak, kit az újabb transzportból is lekapcsolnak. Addig “a vizsgálati foglyok” ingyen-kényszermunkát végez- s nek a táborvezető “ezredes ura; nak” és a törzstiszt uraknak, s akik télen-nyáron- egyképen el tudják látni munkával a rab- szolgáikat. Télen favágás, fűre-, szelés, víz-szivattyúzás van, nyáron szántás-vetés. A fogoly ebben a kényszermunkában tett szi tönkre azt az egy szál ruháját, amiben érkezett, azt az egy pár cipőt, ami a lábán van, de mikor már minden tagja kilóg a s szétrongyolt ruhából, akkor sem td helyette neki senki másikat, s süt, ha nagyritkán egyik-másik fogoly kap egy papir inget a ‘ajándékba”, azt százszor meg kell köszönnie a kegyesszivü törzstiszt urak valamelyikének, la Reggel héttől este hatig folyik ez az ingyenmunka, amit csak napi ellátással honorálnak, s ez a napi ellátás a baromi munkát végző embernek: 50 deka kenyér, 6 deka hús és főzelék-leves s reggel este fekete kávé. A munka szigorú katonai fegyelem alatt folyik, tehát nincs kényelem, vagy pihenő. S aki megbetegszik, azt nem viszik kórházba, hanem dolgoz, látják tovább, amíg végkép öszsze nem roskad. Dolgozott velünk negyven fokos láza tifuszbeteg is... • A napi munka után vissza az ötven-hatvan emberrel zsúfolt szobába, ahol a patkányok százai futkosnak éjjel s a bolha, poloska és tetű ezrei hemzsegnek, úgy, hogy éjszakai nyugalomról csak akkor lehet szó, mikor az ember már egészen érzéketlen lett nyomorúságában ezekkel az élősdiekkel szemben. A Fodor Lajosok. Hogy ki mennyi időt tölt a vizsgálati fogságban, az különböző. Van, akit azért fog vissza az "ezredes úr”, mert a munkáját szereti. így volt ott egy elvtárs, akinek nyolvan esztendős öreg anyját kellett volna eltartania, de már egy éve patkolja a vizsgálati fogságban az ezredes úr lovait, mert nagyon jó kovács. Talán Csóton fog meghalni is. Az anyja közben biztosan éhen vesz. Volt ott egy Fodor Lajos nevű infanterista, aki először kilenc hónapot töltött vizsgálatban, aztán hazaeresztették, de visszahozták, hogy tovább nyomozzanak az ügyében. A fekete könyvben ugyanis föl van írva, hogy egy Fodor Lajos nevű magyar hadifogoly csekista lett volna (az orosz rendkívüli büntető bizottságnak a tagja), s ezért Csóton minden Fodor Lajost lefognak és válogatott kínzásnak vetnek alá. Be kell neki bizonyítani, hogy nem azonos azzal a Fodor Lajossal. Ez a boldogtalan Fodor Lajos talán ebbe fog belepusztulni. Nem mondják ugyan rá határozottan, hogy ő az a Fodor Lajos (hiszen akkor haditörvényszék elé állítanák), hanem, mert nincsen semmi protekciója, hagyják elrothadni a vád alatt. Akit Fodor Lajosnak hívnak, az legjobb, ha be sem teszi a lábát Magyarországon. A megokolás. Sz. Lajos mindössze négy hónapot töltött a csóti purgatóriumban. Szerencséje volt. Hamar került Zalaegerszegre. Alább közlöm szó szerint a végzést, amelynek alapján egy hadifogoly Zalaegerszegre jött, ha egyáltalán semmi komoly nincs ellene. Tessék ezt figyelemmel elolvasni és aztán meggondolni, hogy lehet-e, szabad-e embernek, aki két lábon jár, Magyarországon élnie. “A 4352 320. int. rendelet alapján , lefolytatott nyomozás folyamán kihallgatott tanuk hitelt érdemlő vallomásából, valamint részben beismerésből megállapítást nyert, hogy Sz. Lajos belépett az orosz vörös hadseregbe és tagja volt a kommunista pártnak. Mint politruk (politikai munkás) Permben fejtett ki tevékenységet, ahol felolvasásokat és előadásokat tartott. A kommunista párt később nevezettet a magyarországi kommunista párt megszervezésében való közremködésre vonatkozó külön utasítással hazaküldte. A halifogoly szállítmányból Wiemen lemaradt. A hazatérők ellen e folytatott eljárásokból fénykép nyert megállapítást, hogy a poltikai munkási tisztséggel való megbízás alapja a kommün szempontjából való föltétlen megbizhatóság volt. Sz. Lajos ■zen megbízatásnakmegfelelni igyekezett. Különös sulival esik mérlegbe az a tény, hogy Sz. -a jós a fogoly-szólítmányból Aienben lemaradt s ott haza-nos ideig tartózkodott, holott - semmi bizonyíték nem merült föl arra, hogy se.ire tényleg szüksége lett volna, mint ahogy visszatért hadifoglyoknak sete ívre tényleg nem is volt szükége. Wienben való huzamos tarózkodása is azt igazolja, hogy kommün iránti hajlandóságát még akkor is megőrizte, midőn az orosz viszonyok kényszerítő hatása alól fölszabadult. Mindezekből kifolyóan Sz. Lajost az állami és társadalmi rendre nézve oly mértékben kellett veszélyesnek minősíteni, hogy vele szemben a rendőri felügyelet alá helyezés elegendő preventív intézkedésnek nem tekinthető. Ezen tényállás alapján föntnevelettnek internálását a 43-521920. int. sz. rendelet ls. paragrafusának c) pontja alapján, a hivatkozott rndelet 2. paragrafusának alkalmazásával elrendelni ,s az őrizetbevételt föntartani kellett.” Sz. Lajost tehát négy hónapig tartották vizsgálati fogságban Sióton és aztán határidő nélkül (tehát éhenhalásig) Zalaegerszegre vitték, anélkül, hogy bármiféle cselekménnyel még csak vádolták volna is. Csak föltételeztél róla,hogy kommunista, különben nem lett volna a vörös hadsereg tagja és Bécsben nem szállt volna ki a vonatból! Hogy mit élt meg Zalaegerszegen, azt majd a máskor meséltetem el vela, ott Augiott és Lincoln nézegetik a mai Amerika képeskönyvét. Aki a véleményét megmondja, fegyházba kerül, a szabad szólást Daugherty Revolverrel hallgattatja el, a sztrájkolót leszúrják, a radikális külföldit deportálják. Egyszerre csak megszólal “a haza atyja”: Te, Abe, elvégre mi is forradalmárok voltunk a magunk korában! De jó, hogy nem ma élünk!. . . IJJ ELŐRE Kommunizmus és Kereszténység Írta: WILLIAM MONTGOMERY BROWN püspök (Fclyv :'s.) II. Könyvem tartalmát a következő vallási és politikai és hitvallomásaimban foglalom össze: I. Vallásos hitem tizenkét pontja: I. Legyen minden embernek célja minél hosszabbá és boldogabbá tenniéletét és mindenki segítsen másokat is hasonló cél elérésében. 2/Bár a szülők öntudatlanul tovább élnek gyermekeikben s mindenki tovább él azokban, akikre bármilyen hatást gyakorol, azonban az embernek tudatos, egyéni élete csak földi élet, mennyei élet nincs. 3. A tudás a világ megváltója. A természetfeletti vallások megváltó istenei csakis ennek a szimbólumai lehetnek. 4. A tudatlanság a világ sátána. A természetfeletti vallások pusztító istenei csakis ennek a szimbólumai lehetnek. 5. A tudás a tényeknek és igazságoknak ismeretéből áll. Minden igazi tény vagy igazság egy-egy szava a világ egyetlen evangéliumának. 6. Tény az, amit az anyag, az erő, a mozgás öntudatlanul művel, nem pedig amit egy isten tudatosan akar. Más tény nincs. 7. Az igazság valamely ténynek olyan értelmezése, mely az embernek segítséget nyújt, hogy minél jobban élje életét. Más igazság nincs. 8. A legnagyobb emberek a tudósok, akik értelmezik a tényeket s rábeszélik az embereket, hogy a tények szerint éljenek. Ha valaki azt mondaná, hogy az anyák még nagyobbak, mint a tanítók, elfogadom az állítást, azzal a módosítással, hogy egy anya akkor áll hivatása magaslatán, ha egyúttal tanító is. 9. Az erkölcs abból a vágyból és törekvésből áll, hogy megismerjük ésértelmezzük a tényeket és a tényeknek megfelelően éljünk. 10. Az erkölcs a legnagyszerűbb dolog, mert ez az igazi vallás és az igazi politika. 12. A szabadság, amely még az erkölcsnél is nagyszerűbb, abból áll, hogy megismerhessük, értelmezhessük, taníthassuk a tényeket, a tényeknek megfelelően f élhessünk; e szabadság nélkül az ember lehet erkölcs nélküli gyermek vagy erkölcstelen képmutató, de nem lehet erkölcse, ami nélkül az emberi élet értéktelen. II. Politikai hitvallásomat a következő tizenkét pontban foglalom össze: 1. Amint általában a világegyetem önmagában él, önmagát fentartja és kormányozza, úgy az ember is, aki csak egyik tüneménye a világegyetemnek, önmagában hordja saját életének minden lehetőségét, tehát minden ember kimondhatja magáról, amit Jézussal mondat-tak, akik őt alkották: Én és atyám egyek va-1 2. Az ember ideális civilizációt tűzött ki célul magának s utat tör magának hozzá saját felfedezéseivel, saját erejére támaszkodva, tehát nem tartozik hálával e természetfeletti vallások egyik istenének sem, sem a cél kitűzéséért, sem a haladásért, melyet a cél felé tett. 3. Nem tartozik az emberiség hálával a vezetőinek sem azért a haladásért, melyet a civizáció felé tett, mert nyilvánvaló, hogy ha istenei nem lettek volna, sokkal előrehaladottabbak lennénk, semmint egy angol-német háború ] bekövetkezhetett volna; már pedig ezeket az isteneket vak vezéreitől kapta a vak emberiség. 4. Az emberiség nem tartozik hálával a civilizációhoz való közeledésért "tudósainak sem, mint ahogy szellemi prófétáinak nem tartozik hálával, mert a tudósok azoknak javára dolgoztak, mint ahogy a próféták azoknak javára prédikáltak, akik a gazdasági rendszerekből hasznot húztak. A gazdasági rendszerek voltak a fő, vagy talán az egyedüli okozói a háborúnak és a világháború nem következhetett volna be borzalmaival a tudomány nélkül. 5. A civilizáció története tehát a gazdasági rendszerek következtében lett azzá, ami, nem pedig istenek akaratából, sem azért, mert az embereknek felfedezéseik voltak. Marx kimutatta, hogy a civilizációt nem égi istenek s nem földi emberek teremtették meg, hanem a gazdasági rendszerek. A gazdasági rendszerek teremtették az istenségeket ,és a vezéreket s nem az égi istenek és a földi vezérek a gazdasági rendszereket. 6. Az emberiség történelmében eddig minden civilizációnak a szabadság volt az alapja és a rabszolgaságnak három formája volt, — az ősi rabszolgaság, a hűbéri rabszolgaság és a kapitalista .A rabszolgaság, melyeknek különböző volt a civilizációjuk is. A rabszolgaság mindegyik formája alapul szolgált a saját civilizációjának, mely egy bizonyos történelmi korszak sajátsága volt. A rabszolgaság három formája alapja volt az ősi, a középkoriés a modern civilizációnak. Marx második nagy felfedezése az volt, hogy a kapitalizmus bérrabszolgasága, a rabszolgaság formái közt a legrosszabb, ami az értéktöbbletnek tulajdonítható. 7. Minthogy a civilizáció nyilvánvalóan a vallásos és politikai intézményekben testesül meg (egyházakban és államokban s minden másban, ami ezekkel együtt jár.) materializmusomat jogosan terjesztem ki a vallásról a politikára is, mert a vallás és politika két alkotó része egy és ugyanazon valóságnak, a civilizációnak. (Folytatjuk) gyűük.