Uj Előre, 1923. július (19. évfolyam, 3939-3967. szám)

1923-07-28 / 3964. szám

Mentsük meg a hazát!!ITM»» MTI Mostanában nagyon sok szó­­ esik a mindenfajta amerikai ma­gyar Horthy szavában arról, hogy hogyan is lehetne megmen­teni, illetve fölépíteni a mi “szép és jó” hazánkat! Nem, tudom, de gondolom, hogy miért éppen a hazátlan amerikai magyarokra gondoltak most olyan hirtelen, miért éppen amerikai magyarok építsék föl az urak Magyarországát? Emlékszem még 1914 őszére. Emlékszem határozottan, hogy a soproni honvédlaktanya udva­rán olvastam föl napról-napra az ezred napi­ parancsát; annak volt egy állandó pontja, egy ok­tató parancs­pontja, amely így szólt: “Mindazon hadkötelesek, akik a mozgósítást követő 48 órán belül illetékes csapattes­tükhöz be nem vonulnak, a há­ború befejezése után, mint haza­árulók, haditörvényszék elé ál­líttatnak. Ezen parancs­pont a külföldön tartózkodó hadkötele­sekre is kiterjed.” A háború elveszett, legalább Magyarország részére. Jöttek változatos idők, jött a dicső és minden tekintetben a hőn óhaj­tott proletárdiktatúra. De az is­­ elmúlt! Jött aztán egy másik, a még ma is fönnálló átkos rend­szer, ugyanaz, amely a fönt idé­zett parancspontot is 1914-ben kibocsátotta. Zászlajára tűzte e szent igét: “Mentsük meg a ha­zát”!!!! Lássuk most már azt, hogyan kísérelték meg a haza megmentését. Első dolguk volt az ipari és földmunkások pénzének a lebé­lyegzése 50 százalék erejéig. Te­hát, kedves munkástársaim, el­szedték a pénzedet és felét ad­ták vissza! Láttál talán ott a le­­­­bélyegzésnél egypár burzsujt is és teljes tökéletességgel meg­­godva vetted tudomásul, hogy “mindenki” ott volt és “minden­ki” csak a felét kapta vissza a beadott pénzének. Ebben egy ki­csit igazad lehet, de csak egy ki­csit.­­ A pénz lebélyegzése előtt Ma­gyarországon kétféle pénz volt forgalomban. A régi “kék” pénz és a postatakarékpénztár által kibocsátott “posta pénz.” Az előbbit kívánva sem látta a mun­kás ember, mert az volt az igazi pénz; az utóbbiért pedig kíván­va sem vehettél semmit, mert nem volt pénz. A munkást a pos­ta pénzzel fizették; ha valamit venni akart, akkor előbb “kék” pénzt kellett vennie. Kapott is 50 korona posta pénzért 15—20 korona “kék” pénzt. És azután mehetett vásárolni, ha tudott. ■ A pé­nz lebélyegzését már egy héttel a megtörténte előtt, a ve­rebek is csiripelték. Mit csinált tehát a Tőke? Egy pillanat alatt az egsz országból eltűnt a posta pénz és rögtön tele lett az egész ország “kék” pénzzel. De ,miért? Mert csak a kék pénz lett lebé­lyegezve, a posta pénz nem! Ha esetleg mégis akadt egy buta közhivatalnok, katonatiszt vagy vasutas vagy rendőr, szóval ál­lami, megyei alkalmazott, kinek nem volt ideje vegy este a kék pénzét posta­pénzre becserélni s ezáltal magát a lebélyegzést, a törvényben előirt lebélyezés kö­telezettsége alól önhatalmúlag kivonni, azért nem­ veszített sem­mit, mert visszakapta már régen a visszatartott pénzét. Csak te, munkástestvérem, te nem kap­tál vissza egy lyukasmogyoró értéket sem! Itt akartad megmenteni a hőn szeretett hazádat és nem sike­rült. Nem is sikerülhetett mert a te pénzed .kevés volt arra, hogy Horthy a kenderesi birtoka mel­lé még 1000 holdat ragasszon. Aztán jött a sok vagyonvált­ság, jövedelmi és fogyasztási, forgalmi és sok-sok más adók fajtája, amely mind-mind egy­­egy támadás volt a munkásság zsebe ellen. Ezek a támadások érik őket ma is, de a végrehajtá­sukat bizony nagyon silány si­ker koronázza. . Szóval, nincs már alkalom és alap arra, hogy az úgyis annyira agyonsanyar­gatott magyar proletariátuson eret lehessen vágni, mert vissza­­ugig nekik, hogy:: “Türel­münk elfogyott!” Erre aztán gondol egy nagyot a magyar kormány ,és fölhiszit két amerikai magyart fityegővel s a földházitett “hazaffyak” hoz­zálátnak az amerikai magyarság “ megdolgozásához.” Sok ilyen műmagyar előtt ott lebeg a “legmagasabb­’ helyről jött kitüntetés. Egyszerre sze­replési viszketegség lett a jár­vány itt Amerikában. Hazát menteni! Mentsük meg a hazát! Ütik a dobot, gyűlést gyűlésre rendeznek, ég a haza, kell a se­gítés, de rögtön! “Az amerikai magyarságra még nagy föladat vár” —­ röp­ködnek a jelszavak össze-vissza, de csak azért, hogy az igazi men­tési céltól a jó magyar figyelmét eltereljék. Megállj, kormány ! 1914-ben azt mondtad, hogy hazaáruló a külföldi magyar. Haditörvény­széket helyeztél kilátásba a külföldi magyarság részére. És most, 1923-ban, már kell a haza­árulók pénze? Ennyire elhagyott az emlékezőtehetség?! Ha igen, úgy én kénytelen vagyok a me­móriád egy kissé fölfrissíteni. Aki 1914-ben hazaáruló volt, az nem lehet ugyanott, 1923-ban, honalapító. Aki pedig 1923-ban az 1914-ik évi hazaárulást pénzért meg­tudja bocsátani, az csak gazem­ber lehet! Tehát, amerikai magyar mun­kás, aki a bánya mélyén, az acél­kohóban keresed mindennapi ke­nyeredet véres verejtékkal, vi­gyázz! Vigyázz a zsebedre! A te megtakarítod centjeiddel Ma­gyarországot megmenteni nem lehet. Oda sokkal több millió dol­lár kell! De igenis van egy cso­port, akinek a hazát — ha nekik úgy kell a haza megmentése — elsősorban kötelességük meg­menteni. Ez a csoport a magyar arisztokrácia. A magyar arisz­tokraták ősei mérhetetlen va­gyont kaptak a hazától azért, mert leverték a Dózsa, Martino­vich, Rákóczi és Kossuth forra­dalmakat. A magyar arisztokrá­cia egyedül az oka annak, hogy te, magyar elvtársam, külföldre voltál kénytelen vándorolni a kenyeredet megkeresni azért, mert nem adta meg a magyar arisztokrácia munkád után az ő ingyen kapott mérhetetlen va­gyonából azt, amiből te, velem együtt, otthon megélhettél volna. Végig küzdöttem a világhábo­rút. Engem nem csak a lövész­árokban történtek érdekeltek; érdekelt engem minden, ami a hadviseléssel összefüggésben volt. Arra a meggyőződésre ju­tottam, hogy a háború borzal­maiért, az ország jelenlegi hely­zetéért és minden más bajért és nyomorúságért, valamint a szomszéd államok passzivitásá­ért egyedül a tőkés arisztokrá­ciát lehet felelőssé tenni. Magyarországot csak egy mó­don mentheti meg (ha már ép­pen­­azt akarja megmenteni) a magyar munkás. És ezen az egy módon meg is fogja teremteni az Új Magyarországot, de akkor annak kell történni, amit mi aka­runk! F. S. M. A gyári munkások “Natan­­kának” hívták. “Az egyáltalában nem szép tőled, hogy a szüleidet teljesen elfelejtetted”, szólt egy nap munka közben Natankához az öreg Patrowna. ,‘Hát bizony megfeledkeztem róluk”, felelte Natanka, miköz­ben kémlelve nézett barátnőjé­re. Mindamellett, hogy koldus­ként éltek és haltak meg, mégis mindig türelmet prédikáltak. Én egyedül maradtam idegien emberek között. Éz nincs ked­vem vissza se gondolni arra a nyomorúságra.” Natanka sebesen gépe felé fordult, erőteljesen rácsapott öklével a széles szijjra és rá­­igazította a lendítőkerékre. A gép mozgásba jött, fürgén és hangosan kerepelve kezdtek fo­rogni a kerekek. “Én szeretem a gépemet”, kiáltotta oda Natanka gyakran Petrovnának. “Mozgásba ho­zom és úgy dolgozik mint egy ember. Néha néha ugyanúgy panaszkodik is, recseg és fü­tyül, ha rosszul bánnak vele. De rögtön megnyugszik, ha egy kis olajat öntök a csap­ágyba.” Natanka már hat éve dolgo­zott a gyárban, a gép mellett. Keresete szűkös volt. Petrow­­nával együtt egy nedves szobá­ban lakott, földszinten. Reggel. Petrowna megnedvesítette az ujjait és egy poloskát sze­dett le a falról, amelyik az ágy­ból odamenekült. Éppen készen volt, hogy munkába induljon. A munkásnegyedben már megszólaltak a gyári szirénák, munkára hivogatóan. Natanka és Petrovna hallgatva siettek munkahelyük felé. Mohón szívták be a friss reggeli leve­gőt. A munkások, mint a han­gyák áradtak ki kicsiny mun­káslakásaikból. Szemeik előtt ekkor föltűntek a hatalmas gyárépületek. Petrovna megállt és így szólt Natankához: “Neked a patkányok nem hagynak békét, és nekem mun­ka közben a munkafelügyelő. Már valósággal undorodtam tő­le. Egész nap ordítozik és szid­ja az összes mestereket. De vájjon kinél lehet panaszt eme­ni? A gyárvezető ugyanolyan kiveséző. Ugyanolyan átkozott pók.” ‘ ‘ ‘Csak akaratunk lenne, mindannyit el­tehetnék láb alól.” — vágott közbe Natanka Aznap este Natanka későn jött haza. Petrovna már aludt. Fölébresztette és elkezdte neki mesélni, hogy mit hallott a gyűlésen a szónokoktól. Petrov­na álmos volt, úgy, hogy nem értette meg a szavak értelmét. “Micsoda gyűlés? Ki gyaláz­­ta a cárt?” kérdezte. ‘Kicsoda? Kicsoda?” vágott közbe Natanka “hát süket vagy?” Munka után elmentem­ egy gyűlésre a külvárosba, ér­ted? A mi gyárunkból is sokan voltak ottan. Arról beszéltek, hogy ezen a héten az összes moszkvai üzemeket le kéne ál­lítani. Ez annyit tesz, hogy a cár és a hangulat a gyűlésen. Antoska, aki a mi gyárunkban az udvaron dolgozik bebizonyí­totta, hogy a háborúnak még nincsen vége, hogy nekünk a munkásoknak le kell győznünk a burzsoáziát Érted? Antoska, vakmerő ember. Beszédje igen, ügyes volt. Petrovna egyszerre fölélén­kült. Keble megremegett és li­babőr lepte el a testét. “Legfőbb ideje”, mondta ha­tározott hangon, miközben Natankát sovány mellére ölel­te. Valóban nemsokára megáll­tak az összes gyárak. A város utcáit sűrű néptömeg lepte el, mindenfelé gyűléseket és de­monstrációkat tartottak. A munkástömegek barátsá­gosan üdvözölték a katonai kü­lönítményeket, egyesültek ve­lük, és a vörös zászlók százait cipelve velük együtt vonultak tovább. Ez volt a nagy orosz forrada­lom kezdete. Natanka ezekben a napokban eltűnt. Teljesen az események­nek szentelte magát. Katonák­kal és mnkásokkal együtt ku­tatta át és fegyverezte le a rendőrséget. Az ő éleslátásá­nak köszönhető, hogy egy rend­őrőrmestert egy nagy ruhás­kosárban találták meg a laká­sán. “Aha, te bizonyára nyaralót kerestél magadnak? Gyere csak ki te vérszopó!” és általá­nos nevetés közben kihúzta azt a kofferből. Natanka a lnkásnegyedben a vörös gárdával együtt gya­korlatozott. Barátnője Petrov­na csak az októberi napokban kerete föl. “Petrowna, Petrowna drága társam,” sietett Natanka ba­rátnőjének magyarázni, “te ott ülsz a pincelyukban és nem látod hogyan harcolunk a jun­kerek ellen. Múlt éjszaka vö­rös gárdistáink hajnalig lődöz­­tek az ágyukból.” Igen, de miféle junkerek ezek? Agyon fognak téged üt­ni kedves, akkor aztán ma­gamra maradok a pincében,” mondta fájdalmasan Petrovna. “A junkerek, ezek a gazda­gok gyerekei. Mi mostan a bur­zsoáziával küzdünk a hatalom­ért, ők maguknak akarják a hatalmat, mi meg a magunk hatalmát akarjuk. Megérted te ezt? És ezért harcolunk mos­tan. Itt az ideje, hogy kibúj­junk a pincelyukakból. Ha ezt nem tesszük, úgy örökké el le­szünk nyomva és meggyalázva. Emlékszel rá, hogyan megsér­tett tégedet a gyári munka­felügyelő?” Natanka szívből megcsókol­ta Petrovnát, megszorította az Oviszijj­át, megtöltötte a fegy­verét és újra az utcára sietett.­­Magasan a város fölött raké­­ták röpködtek. Ágyudörgés töltötte be a levegőt, gránátok­­ csapódtak le, gépfegyverek kattogtak. Az emberek rémül­­­­ten menekültek. Egy fényszó­ró sugarai vaktóan kutatták át a környéket. A Natanka a sötét utcákon ie lépkedett, hogy társát megke­resse. Petrovna ez éjszaka nem tu­dott elaludni. Gyakran fölkelt, kiment az utcára és nyugtala­nul tekintett abba az irányba, amelyben barátnője eltűnt. Beköszöntött a reggel. Egyik nap múlt a másik után, de Natanka nem jött vissza. Az októberi harcok a mun­kásosztály teljes győzelmével végződtek. Petrovna fölkeres­te az összes gyűjtőhelyeket, ahol a halottakat és sebesülte­ket tartották. A hullák fölé hajolt. “Vér! Mennyi vér folyt el. Nem volt könnyű dolog legyőz­ni a gazdagokat ...” De barátnőjét sehol sem ta­lálta meg. Hosszabb idő múlt el. Pet­rovna gyakran gondol Natan- I­kára. Újra, meg újra kérdezős­ködik utána a barrikád harcok­ban résztvettek között. De Natanka nem tér vissza­­ többet.­­ Dorofejev. 1 ----------------­ A MUNKÁSPÁRT és az ELŐRE MŰKEDVELŐ KÖR AUGUSZTUS 5-ÉN nagyszabású pikniket rendez az “Új ELŐRE” javára.­­ A rendező bizottság arra kéri az elv­társakat, hogy a piknikkel kapcsolatban rendezendő B­azár céljára adjanak ajándék-tárgyakat. Az ajándék-tárgyak átadhatók a Munkás Otthon gondno­kánál bármilyen időben, vagy pedig a Köz gyűlésein minden hétfőn este. Ú­J ELŐRE MAGYARORSZÁGI LEVELEK Az alábbiaknak a Foreign Language Information Serv­ice Magyar Osztályánál Ma­gyarországból érkezett leve­lük van, aki ezt az iroda he­lyiségében — személyesen vagy levél útján — bármi­kor átvehetik. Ha valaki is­merőst talál a keresettek között, szíveskedjék figyel­meztetni. Pontos cím: Fore­ign Language Information Service, Hungarian Bureau, 119 West 41st Street, New York City. Julius Majzik, Cleveland, Ohio. Alois Majzik, Michigan. Louis Missty, Chicago, 111. Rosenthal Jakab, festő­­munkás. Dr. Pataki Ignác, ügyvéd. Silberberg Simon, eszter­gályos. * D r. Osztják a munkásveríték­­ gyümölcsét a kenyérek [ -------- | A Bethlehem Steel Co. ma * közhírré tette, hogy az év má-­­­sodik negyedére 1 és negyed­­■ százalékot fizet a másodlagos jogú részvényeseinek, míg az előnyben részesülő részvénye­sek között $5,426,471 fog fel­­osztásra kerülni. A gyárnak 80 millió dollárra menő megrende­­ése vár feldolgozásra. ------------------­ hirdessen az UJ ELŐRÉ-ben a CSEKKEK idegen pénznemben vagy dollá­rokban, melyet küldhet Magyar­­országba vagy más országokba. Tényleges dollárokat fizetünk postai rendelésre. Tudakozódjék részletekért AMERICAN EXPRESS CO. 66 BROADWAY 18 CHATHAM SQUARE 17 WEST 23rd STREET 118 WEST 39th STREET 2131 BROADWAY NEW YORK, N. Y. Megszűnt a new englandi telefonsztrájk BOSTON, jul. 26. — A tele­fonkezelők szakszervezete ma kihirdette, hogy délután 3 óra­kor a sztrájk véget ér. A meg­egyezés az állami békéltető bi­zottság előtt következett be, de a feltételei ebben a pillanat­ban még ismeretlenek. Valera letartóztatott hívei nem fognak szavazni DUBLIN, július 27. — A tele- Valera a republikánusok ve­zére kijelentete ma, hogy a letartóztatott republikánusok a választásoknál nem fognak élni szavazati jogukkal mind­addig, amíg szabadon nem bocsátják őket, dacára an­nak, hogy mint foglyoknak is meg van a szavazati joguk. . Lakás változás Mrs. Pecze Gy. Ilona, előnyö­sen ismert magyar szülésznő lakását a 211 E. 80-ik utcából, a 159 Second Ave. 10-ik utcai sarok épületbe helyezte át; be­járat az épületbe a 10-ik utcá­ról van Az első emeleti apartment­­be elevator viszi fel a látogató­kat, a modern kor minden ké­nyelmével berendezett, elegáns szülésznői otthonba. Mrs. Pe­cze régen megkedveltette ma­gát különösen azok előtt, kik egy elsőrangú, az óhazában végzett és 24 éves kitűnő gya­korlattal bíró szülésznő segít­ségét igényelték. Mrs. Peczét már eddig is so­kan keresték fel új lakásán, amely minden kívánalomnak megfelelő, kényelmes fürdő­szoba, villanyvilágítás, telefon stb berendezésről, melyben Mrs. Pecze — semmi költséget sem kimérve — az ő vendégeit részesíti. Dacára azonban e sok és költséges berendezkedéseknek, Mrs. Pecze csak a régi szolid árakat számítja és ezért a leg­teljesebb bizalommal fordulhat hozzá bárki is, akinek egy ok­leveles szülész- és masszírozó­­nőre van szüksége. Telefon­száma: Dry Deck 7218. (HIRD.) SZERKESztő!ÜZENET V. J., Newark,N. J. Majd­nem bizonyos, hogy van egy idő­szaki lapjuk, azonban címét nem tudjuk O. Gy., Detroit.. Várjuk! APRÓ HIRDETÉSEK **U?IKAT AYKB — egyszeri közlés soronként 20 cent, háromszori köz­lés 50 cent. Egy sornak 5 szó számítandó. BAHAS, ELLÁTÁS. ELADÓ INGÓSÁGOK — IS szóig egyszeri közlés 30 cent, háromszori közlés 70 cent; lő szón felül minden további szó 2 cent közlésenként. * ELADÓ, BÉRBEADÓ FARMOK, INGATLAN, TÁRSAT KERES, ÜZLETI ALKALMAK, OK.TATÁS — 20 szóig egyszeri közlés 70 cent, há­romszori ki­sség $1.80; 20 szón felül minden további szó 2 cent köz­lésenként. NAGYOBB BETŰKBŐL (10 pont) szedett hirdetésekért a fenti árak kétszerese számíttatik. APRO HIRDETÉSEK ÁRA előre fizetendő. Csak egy téves közlésért vállalunk felelősséget. APRO HIRDETÉSEK MÁSNAPRA délután 5-ig vétetnek fel a kiadó­hivatalban. — Telephone: ORCHARD 4927. 33 East First St. UJ ELŐRE New York N. Y. UP-TOWNI KÉPVISELŐINK! ^aaäÄMätffiä; j HEKRMAN ARTHUR, 67. utc* és First A»»., sarok. ] JOHN M. WEISS, 348 East 81st St J Apróhirdetéseket d. u. 4 óráig :«lvissünk másnapi lapra.­­ CLEVELANDI FIÓK IRODA; 4309 LORAIN AVENUE Üzletvezetői ERDEI MIHÁLY. Ae Erst oldalon eiuimeie» éltet lelve«»! etlAS. ZAUN ECKER, bttiil Buckeye Road. — Teieloui Oar tie 111 4967. PITTSBURGHI ÉS KERÜLETI IRODA: 833 Dynamo Alley, „ „ . E. Pittsburgh, Pa. Ker. szervező: Becker János r AujrinAUITEIIET in£*en áll­ju­k ki. — Dollár pénzkülde­­nifl­/AYliuACii­gek gyorsan. — Hajójegyek minden vo­nalra eredeti árakon. — Közjegyzői ügyek szakszerűen. ATLANTIC EXCHANGE ZZZTL GARTNER LAJOS ÉS SPITZER FERENC, TULAJDONOSOK. ELADÓ EGY DRESGEH, egy ágy, 6 szék, két asztal, 1 varrógép, teljes konyha-­­ berendezés; ára összesen $40.00. Eset­leg 3 szobival kiadó. Michael Zinka, 4ig East bfcui Street, City.­­ 28-30 IS AZ AS­SAG KÖZÉPKORÚ, magányos munkásnőt keresek anyának, gyermekeim mel­lé. Én 36 éves özvegyember vagyok, két fiam 9 és 11 éves, egy leányom 6 éves. Címem: J. Halles, Box 33, Mather, Pa, Green Co. 28-29. BÚTOROZOTT SZOBA SZÉP SZOBA fürdővel, villannyal, gőzfűtéssel rendes fiatal embernek kiadó. 510 East 79th Street, Room 4T, 1st Floor, Front. KERESTETÉS KERESEM Ungár Adélt, férjezett­ Tarjányi Lászlónét. Testvére 125 West 18-ik utcában van. Max Klein, 28—2. ,­­ PAPP MIKLÓS Ügyvéd és Jogtanácsos 1983 W. 25th St., Cleveland, O. Tel.: Lincoln 2501. Mrs. PILÁT, szülésznő ajánlja magát az elvtársnők fi­gyelmébe.­­ Lakás cím: 330 East 79th Street Tel. RUINJELANDJER 3010 Szülésznő gyakorlattal, kéri a munkástársnők pártfogását, tisztelettel: Mrs. PECZE Bej. 10. utcáról New York City Koitlieb Lajos CHICAGÓI MAGYAR ÜGYVÉD Hites ügyvéd és Jogtanácsos elvállal minden nemű köz­váltó és büntető ügyet. Órák naponta este 8-ig. Szerdán este 6-ig. Va­sárnap délelőtt 10-tól 12-ig. 1572 N, Halstead St., tuz emeleten. Telefon: Diversey 3134. KLEIN ZOLTÁN Bútor szállítási vállalata MOVING and STORAGE 300 E. 91st St., New York Telephone: Lenox 3410. MINDEN SZOMBAT ESTE SIÓ ALADÁR cigánytarály és zenekara hangversenyez a SÁNDOR ÉS RUDOLF AUTÓ, MOVING és EXPRESS Helyben és vidékre, vasút és najohoi­ m E. 79th SU, New York City TeL Jimneüiauvr üZüf. Magyar Munkás Otthon Egyesület 350 K. Slat St., New York táj helyiségei az első emeleten kez­dődnek. Modern billiard terem. Gy­űléstermek szervezeteknek. Mu­latság és egyéb alkalmakra szín­paddal beronáa.-*.---------­lamint könyvtár a magyaraS Telephone: MARKET «4»*.’T BÍRÓ P. ERNŐ • w.n.rkl magyarság ÜGYVÉDJE 9 CLINTON STREET, Union Building, Room 1010 NEWARK, N. J. LAKÁS: 75 CHAPMAN PLACE IRVINGTON, N. Y. Lakás-telefon: WAVERLY I81T, GYÁROSOKTÓL' árveréseken megvett, mint« ÖLTÖNYÖK téli kabátok, nadrágok gyári áron alul szerezhetők be. Jack Th­e Tailor 312 E. 6th Street, N. Y. (L és N­. Avek között.) ÜFIGYELMEZTETÉS.i. Ez a régen finálló és jó nevű üzlet nincs semmi összekötte­tésben más hasonló nevű üzlet­tel. LABOR TEMPLE­­T ÉS MUNKÁS ÖNKÉPZO EGYLET Nagy termek gyűlések és bálok tar­tására. Ingyen könyvtár d. u. 2-től este 10-ig. — Telefon: Lenox 1060. Klein Samu, kárpitos. Andrew Halas, építész, Chicago. Molnár Gizella, 47 éves, Tornocai születésű. Konrad Károly, cukrász. Vura Ferenc, villanysze­relő. Goldschneideroé Gally Ka­talin^ Budapest Kávéházban 442 East 78th Street (First ."ve. és Ave. "A” között.) Kitűnő magyar konyha. Hűsitő italok. ------- NYITVA EGÉSZ ÉJJEL! -----­Szives támogatást kér: I. BRECKNER, tulajdonos. Varrógépek SUN URA és COL­MBIA DANOLO gébek részletre Szilágyi & Co., 1580-Ist Ave TESTVÉR! A kizsákmányo­lás ellen csak az AMERIKAI MUNKÁSPÁRT küzd! CSAT­LAKOZZ! ÉLETMENTŐ Ezen kiválóan érdekes és tanul­ságos könyv mindkét nem által, akár fiatal, akár öreg, figyelemmel olvasandó. N nagy fontossággal bír úgy házasulandók, mint olyanokra, akik boldogtalan házasságban él­nek. Részletesen foglalkozik min­den férfi és női ideggyengeséggel, leírja az emléktező gyengeség oka­it, egyáltalán elősorol minden elő­­forduló betegséget és annak mi­kénti gyógyítását. Az Eskor (Epi­lepsia) betegségnek, valamint gyó­gyításnak külön lap van szentel­ve. ÁRA­MBÉLYEGEKBEN 15 CENT AJÁNLVA 25 CENT. — Kiadva a német gyógyintézet által, 084 Eurou Ave., New York, a kuruzslás meggátlása céljából. Be­jegyezve, 1360-ban, összhangban a kongresszusi törvényekkel. HIVATKOZZÉK AZ UJ ELÖK­ÉRE! íj Tel: RHINELANDER 5755. ** i­r. Gyula Orwan és Dr. M. Black MAGYAR FOGORVOSOK First Ave. és 77. Street New York elsőrendű kezelés, jutányos árak mellett. Nyitva naponta 9-től 12-ig, ’ 1-től 7.30-ig. Chicagói Magyar Orvos y .. . r „ magyar orvot. ik.lowmeer Ernő** *“■ 7 ~ összes orvosi tudományok tudora. Ctm­'t 465­­V. North Ave., Chicago, 111. Rendel: D. e 11-től 1-ig, este 6.30-től 8-ig.Vasárnap a. a 10—1-ig. t­elefon: Dlvetsny 5120.

Next