Uj Előre, 1923. július (19. évfolyam, 3939-3967. szám)
1923-07-28 / 3964. szám
Mentsük meg a hazát!!ITM»» MTI Mostanában nagyon sok szó esik a mindenfajta amerikai magyar Horthy szavában arról, hogy hogyan is lehetne megmenteni, illetve fölépíteni a mi “szép és jó” hazánkat! Nem, tudom, de gondolom, hogy miért éppen a hazátlan amerikai magyarokra gondoltak most olyan hirtelen, miért éppen amerikai magyarok építsék föl az urak Magyarországát? Emlékszem még 1914 őszére. Emlékszem határozottan, hogy a soproni honvédlaktanya udvarán olvastam föl napról-napra az ezred napi parancsát; annak volt egy állandó pontja, egy oktató parancspontja, amely így szólt: “Mindazon hadkötelesek, akik a mozgósítást követő 48 órán belül illetékes csapattestükhöz be nem vonulnak, a háború befejezése után, mint hazaárulók, haditörvényszék elé állíttatnak. Ezen parancspont a külföldön tartózkodó hadkötelesekre is kiterjed.” A háború elveszett, legalább Magyarország részére. Jöttek változatos idők, jött a dicső és minden tekintetben a hőn óhajtott proletárdiktatúra. De az is elmúlt! Jött aztán egy másik, a még ma is fönnálló átkos rendszer, ugyanaz, amely a fönt idézett parancspontot is 1914-ben kibocsátotta. Zászlajára tűzte e szent igét: “Mentsük meg a hazát”!!!! Lássuk most már azt, hogyan kísérelték meg a haza megmentését. Első dolguk volt az ipari és földmunkások pénzének a lebélyegzése 50 százalék erejéig. Tehát, kedves munkástársaim, elszedték a pénzedet és felét adták vissza! Láttál talán ott a lebélyegzésnél egypár burzsujt is és teljes tökéletességgel meggodva vetted tudomásul, hogy “mindenki” ott volt és “mindenki” csak a felét kapta vissza a beadott pénzének. Ebben egy kicsit igazad lehet, de csak egy kicsit. A pénz lebélyegzése előtt Magyarországon kétféle pénz volt forgalomban. A régi “kék” pénz és a postatakarékpénztár által kibocsátott “posta pénz.” Az előbbit kívánva sem látta a munkás ember, mert az volt az igazi pénz; az utóbbiért pedig kívánva sem vehettél semmit, mert nem volt pénz. A munkást a posta pénzzel fizették; ha valamit venni akart, akkor előbb “kék” pénzt kellett vennie. Kapott is 50 korona posta pénzért 15—20 korona “kék” pénzt. És azután mehetett vásárolni, ha tudott. ■ A pénz lebélyegzését már egy héttel a megtörténte előtt, a verebek is csiripelték. Mit csinált tehát a Tőke? Egy pillanat alatt az egsz országból eltűnt a posta pénz és rögtön tele lett az egész ország “kék” pénzzel. De ,miért? Mert csak a kék pénz lett lebélyegezve, a posta pénz nem! Ha esetleg mégis akadt egy buta közhivatalnok, katonatiszt vagy vasutas vagy rendőr, szóval állami, megyei alkalmazott, kinek nem volt ideje vegy este a kék pénzét postapénzre becserélni s ezáltal magát a lebélyegzést, a törvényben előirt lebélyezés kötelezettsége alól önhatalmúlag kivonni, azért nem veszített semmit, mert visszakapta már régen a visszatartott pénzét. Csak te, munkástestvérem, te nem kaptál vissza egy lyukasmogyoró értéket sem! Itt akartad megmenteni a hőn szeretett hazádat és nem sikerült. Nem is sikerülhetett mert a te pénzed .kevés volt arra, hogy Horthy a kenderesi birtoka mellé még 1000 holdat ragasszon. Aztán jött a sok vagyonváltság, jövedelmi és fogyasztási, forgalmi és sok-sok más adók fajtája, amely mind-mind egyegy támadás volt a munkásság zsebe ellen. Ezek a támadások érik őket ma is, de a végrehajtásukat bizony nagyon silány siker koronázza. . Szóval, nincs már alkalom és alap arra, hogy az úgyis annyira agyonsanyargatott magyar proletariátuson eret lehessen vágni, mert visszaugig nekik, hogy:: “Türelmünk elfogyott!” Erre aztán gondol egy nagyot a magyar kormány ,és fölhiszit két amerikai magyart fityegővel s a földházitett “hazaffyak” hozzálátnak az amerikai magyarság “ megdolgozásához.” Sok ilyen műmagyar előtt ott lebeg a “legmagasabb’ helyről jött kitüntetés. Egyszerre szereplési viszketegség lett a járvány itt Amerikában. Hazát menteni! Mentsük meg a hazát! Ütik a dobot, gyűlést gyűlésre rendeznek, ég a haza, kell a segítés, de rögtön! “Az amerikai magyarságra még nagy föladat vár” — röpködnek a jelszavak össze-vissza, de csak azért, hogy az igazi mentési céltól a jó magyar figyelmét eltereljék. Megállj, kormány ! 1914-ben azt mondtad, hogy hazaáruló a külföldi magyar. Haditörvényszéket helyeztél kilátásba a külföldi magyarság részére. És most, 1923-ban, már kell a hazaárulók pénze? Ennyire elhagyott az emlékezőtehetség?! Ha igen, úgy én kénytelen vagyok a memóriád egy kissé fölfrissíteni. Aki 1914-ben hazaáruló volt, az nem lehet ugyanott, 1923-ban, honalapító. Aki pedig 1923-ban az 1914-ik évi hazaárulást pénzért megtudja bocsátani, az csak gazember lehet! Tehát, amerikai magyar munkás, aki a bánya mélyén, az acélkohóban keresed mindennapi kenyeredet véres verejtékkal, vigyázz! Vigyázz a zsebedre! A te megtakarítod centjeiddel Magyarországot megmenteni nem lehet. Oda sokkal több millió dollár kell! De igenis van egy csoport, akinek a hazát — ha nekik úgy kell a haza megmentése — elsősorban kötelességük megmenteni. Ez a csoport a magyar arisztokrácia. A magyar arisztokraták ősei mérhetetlen vagyont kaptak a hazától azért, mert leverték a Dózsa, Martinovich, Rákóczi és Kossuth forradalmakat. A magyar arisztokrácia egyedül az oka annak, hogy te, magyar elvtársam, külföldre voltál kénytelen vándorolni a kenyeredet megkeresni azért, mert nem adta meg a magyar arisztokrácia munkád után az ő ingyen kapott mérhetetlen vagyonából azt, amiből te, velem együtt, otthon megélhettél volna. Végig küzdöttem a világháborút. Engem nem csak a lövészárokban történtek érdekeltek; érdekelt engem minden, ami a hadviseléssel összefüggésben volt. Arra a meggyőződésre jutottam, hogy a háború borzalmaiért, az ország jelenlegi helyzetéért és minden más bajért és nyomorúságért, valamint a szomszéd államok passzivitásáért egyedül a tőkés arisztokráciát lehet felelőssé tenni. Magyarországot csak egy módon mentheti meg (ha már éppenazt akarja megmenteni) a magyar munkás. És ezen az egy módon meg is fogja teremteni az Új Magyarországot, de akkor annak kell történni, amit mi akarunk! F. S. M. A gyári munkások “Natankának” hívták. “Az egyáltalában nem szép tőled, hogy a szüleidet teljesen elfelejtetted”, szólt egy nap munka közben Natankához az öreg Patrowna. ,‘Hát bizony megfeledkeztem róluk”, felelte Natanka, miközben kémlelve nézett barátnőjére. Mindamellett, hogy koldusként éltek és haltak meg, mégis mindig türelmet prédikáltak. Én egyedül maradtam idegien emberek között. Éz nincs kedvem vissza se gondolni arra a nyomorúságra.” Natanka sebesen gépe felé fordult, erőteljesen rácsapott öklével a széles szijjra és ráigazította a lendítőkerékre. A gép mozgásba jött, fürgén és hangosan kerepelve kezdtek forogni a kerekek. “Én szeretem a gépemet”, kiáltotta oda Natanka gyakran Petrovnának. “Mozgásba hozom és úgy dolgozik mint egy ember. Néha néha ugyanúgy panaszkodik is, recseg és fütyül, ha rosszul bánnak vele. De rögtön megnyugszik, ha egy kis olajat öntök a csapágyba.” Natanka már hat éve dolgozott a gyárban, a gép mellett. Keresete szűkös volt. Petrownával együtt egy nedves szobában lakott, földszinten. Reggel. Petrowna megnedvesítette az ujjait és egy poloskát szedett le a falról, amelyik az ágyból odamenekült. Éppen készen volt, hogy munkába induljon. A munkásnegyedben már megszólaltak a gyári szirénák, munkára hivogatóan. Natanka és Petrovna hallgatva siettek munkahelyük felé. Mohón szívták be a friss reggeli levegőt. A munkások, mint a hangyák áradtak ki kicsiny munkáslakásaikból. Szemeik előtt ekkor föltűntek a hatalmas gyárépületek. Petrovna megállt és így szólt Natankához: “Neked a patkányok nem hagynak békét, és nekem munka közben a munkafelügyelő. Már valósággal undorodtam tőle. Egész nap ordítozik és szidja az összes mestereket. De vájjon kinél lehet panaszt emeni? A gyárvezető ugyanolyan kiveséző. Ugyanolyan átkozott pók.” ‘ ‘ ‘Csak akaratunk lenne, mindannyit eltehetnék láb alól.” — vágott közbe Natanka Aznap este Natanka későn jött haza. Petrovna már aludt. Fölébresztette és elkezdte neki mesélni, hogy mit hallott a gyűlésen a szónokoktól. Petrovna álmos volt, úgy, hogy nem értette meg a szavak értelmét. “Micsoda gyűlés? Ki gyalázta a cárt?” kérdezte. ‘Kicsoda? Kicsoda?” vágott közbe Natanka “hát süket vagy?” Munka után elmentem egy gyűlésre a külvárosba, érted? A mi gyárunkból is sokan voltak ottan. Arról beszéltek, hogy ezen a héten az összes moszkvai üzemeket le kéne állítani. Ez annyit tesz, hogy a cár és a hangulat a gyűlésen. Antoska, aki a mi gyárunkban az udvaron dolgozik bebizonyította, hogy a háborúnak még nincsen vége, hogy nekünk a munkásoknak le kell győznünk a burzsoáziát Érted? Antoska, vakmerő ember. Beszédje igen, ügyes volt. Petrovna egyszerre fölélénkült. Keble megremegett és libabőr lepte el a testét. “Legfőbb ideje”, mondta határozott hangon, miközben Natankát sovány mellére ölelte. Valóban nemsokára megálltak az összes gyárak. A város utcáit sűrű néptömeg lepte el, mindenfelé gyűléseket és demonstrációkat tartottak. A munkástömegek barátságosan üdvözölték a katonai különítményeket, egyesültek velük, és a vörös zászlók százait cipelve velük együtt vonultak tovább. Ez volt a nagy orosz forradalom kezdete. Natanka ezekben a napokban eltűnt. Teljesen az eseményeknek szentelte magát. Katonákkal és mnkásokkal együtt kutatta át és fegyverezte le a rendőrséget. Az ő éleslátásának köszönhető, hogy egy rendőrőrmestert egy nagy ruháskosárban találták meg a lakásán. “Aha, te bizonyára nyaralót kerestél magadnak? Gyere csak ki te vérszopó!” és általános nevetés közben kihúzta azt a kofferből. Natanka a lnkásnegyedben a vörös gárdával együtt gyakorlatozott. Barátnője Petrovna csak az októberi napokban kerete föl. “Petrowna, Petrowna drága társam,” sietett Natanka barátnőjének magyarázni, “te ott ülsz a pincelyukban és nem látod hogyan harcolunk a junkerek ellen. Múlt éjszaka vörös gárdistáink hajnalig lődöztek az ágyukból.” Igen, de miféle junkerek ezek? Agyon fognak téged ütni kedves, akkor aztán magamra maradok a pincében,” mondta fájdalmasan Petrovna. “A junkerek, ezek a gazdagok gyerekei. Mi mostan a burzsoáziával küzdünk a hatalomért, ők maguknak akarják a hatalmat, mi meg a magunk hatalmát akarjuk. Megérted te ezt? És ezért harcolunk mostan. Itt az ideje, hogy kibújjunk a pincelyukakból. Ha ezt nem tesszük, úgy örökké el leszünk nyomva és meggyalázva. Emlékszel rá, hogyan megsértett tégedet a gyári munkafelügyelő?” Natanka szívből megcsókolta Petrovnát, megszorította az Oviszijját, megtöltötte a fegyverét és újra az utcára sietett.Magasan a város fölött rakéták röpködtek. Ágyudörgés töltötte be a levegőt, gránátok csapódtak le, gépfegyverek kattogtak. Az emberek rémülten menekültek. Egy fényszóró sugarai vaktóan kutatták át a környéket. A Natanka a sötét utcákon ie lépkedett, hogy társát megkeresse. Petrovna ez éjszaka nem tudott elaludni. Gyakran fölkelt, kiment az utcára és nyugtalanul tekintett abba az irányba, amelyben barátnője eltűnt. Beköszöntött a reggel. Egyik nap múlt a másik után, de Natanka nem jött vissza. Az októberi harcok a munkásosztály teljes győzelmével végződtek. Petrovna fölkereste az összes gyűjtőhelyeket, ahol a halottakat és sebesülteket tartották. A hullák fölé hajolt. “Vér! Mennyi vér folyt el. Nem volt könnyű dolog legyőzni a gazdagokat ...” De barátnőjét sehol sem találta meg. Hosszabb idő múlt el. Petrovna gyakran gondol Natan- Ikára. Újra, meg újra kérdezősködik utána a barrikád harcokban résztvettek között. De Natanka nem tér vissza többet. Dorofejev. 1 ---------------- A MUNKÁSPÁRT és az ELŐRE MŰKEDVELŐ KÖR AUGUSZTUS 5-ÉN nagyszabású pikniket rendez az “Új ELŐRE” javára. A rendező bizottság arra kéri az elvtársakat, hogy a piknikkel kapcsolatban rendezendő Bazár céljára adjanak ajándék-tárgyakat. Az ajándék-tárgyak átadhatók a Munkás Otthon gondnokánál bármilyen időben, vagy pedig a Köz gyűlésein minden hétfőn este. ÚJ ELŐRE MAGYARORSZÁGI LEVELEK Az alábbiaknak a Foreign Language Information Service Magyar Osztályánál Magyarországból érkezett levelük van, aki ezt az iroda helyiségében — személyesen vagy levél útján — bármikor átvehetik. Ha valaki ismerőst talál a keresettek között, szíveskedjék figyelmeztetni. Pontos cím: Foreign Language Information Service, Hungarian Bureau, 119 West 41st Street, New York City. Julius Majzik, Cleveland, Ohio. Alois Majzik, Michigan. Louis Missty, Chicago, 111. Rosenthal Jakab, festőmunkás. Dr. Pataki Ignác, ügyvéd. Silberberg Simon, esztergályos. * D r. Osztják a munkásveríték gyümölcsét a kenyérek [ -------- | A Bethlehem Steel Co. ma * közhírré tette, hogy az év má-sodik negyedére 1 és negyed■ százalékot fizet a másodlagos jogú részvényeseinek, míg az előnyben részesülő részvényesek között $5,426,471 fog felosztásra kerülni. A gyárnak 80 millió dollárra menő megrendeése vár feldolgozásra. ------------------ hirdessen az UJ ELŐRÉ-ben a CSEKKEK idegen pénznemben vagy dollárokban, melyet küldhet Magyarországba vagy más országokba. Tényleges dollárokat fizetünk postai rendelésre. Tudakozódjék részletekért AMERICAN EXPRESS CO. 66 BROADWAY 18 CHATHAM SQUARE 17 WEST 23rd STREET 118 WEST 39th STREET 2131 BROADWAY NEW YORK, N. Y. Megszűnt a new englandi telefonsztrájk BOSTON, jul. 26. — A telefonkezelők szakszervezete ma kihirdette, hogy délután 3 órakor a sztrájk véget ér. A megegyezés az állami békéltető bizottság előtt következett be, de a feltételei ebben a pillanatban még ismeretlenek. Valera letartóztatott hívei nem fognak szavazni DUBLIN, július 27. — A tele- Valera a republikánusok vezére kijelentete ma, hogy a letartóztatott republikánusok a választásoknál nem fognak élni szavazati jogukkal mindaddig, amíg szabadon nem bocsátják őket, dacára annak, hogy mint foglyoknak is meg van a szavazati joguk. . Lakás változás Mrs. Pecze Gy. Ilona, előnyösen ismert magyar szülésznő lakását a 211 E. 80-ik utcából, a 159 Second Ave. 10-ik utcai sarok épületbe helyezte át; bejárat az épületbe a 10-ik utcáról van Az első emeleti apartmentbe elevator viszi fel a látogatókat, a modern kor minden kényelmével berendezett, elegáns szülésznői otthonba. Mrs. Pecze régen megkedveltette magát különösen azok előtt, kik egy elsőrangú, az óhazában végzett és 24 éves kitűnő gyakorlattal bíró szülésznő segítségét igényelték. Mrs. Peczét már eddig is sokan keresték fel új lakásán, amely minden kívánalomnak megfelelő, kényelmes fürdőszoba, villanyvilágítás, telefon stb berendezésről, melyben Mrs. Pecze — semmi költséget sem kimérve — az ő vendégeit részesíti. Dacára azonban e sok és költséges berendezkedéseknek, Mrs. Pecze csak a régi szolid árakat számítja és ezért a legteljesebb bizalommal fordulhat hozzá bárki is, akinek egy okleveles szülész- és masszírozónőre van szüksége. Telefonszáma: Dry Deck 7218. (HIRD.) SZERKESztő!ÜZENET V. J., Newark,N. J. Majdnem bizonyos, hogy van egy időszaki lapjuk, azonban címét nem tudjuk O. Gy., Detroit.. Várjuk! APRÓ HIRDETÉSEK **U?IKAT AYKB — egyszeri közlés soronként 20 cent, háromszori közlés 50 cent. Egy sornak 5 szó számítandó. BAHAS, ELLÁTÁS. ELADÓ INGÓSÁGOK — IS szóig egyszeri közlés 30 cent, háromszori közlés 70 cent; lő szón felül minden további szó 2 cent közlésenként. * ELADÓ, BÉRBEADÓ FARMOK, INGATLAN, TÁRSAT KERES, ÜZLETI ALKALMAK, OK.TATÁS — 20 szóig egyszeri közlés 70 cent, háromszori kisség $1.80; 20 szón felül minden további szó 2 cent közlésenként. NAGYOBB BETŰKBŐL (10 pont) szedett hirdetésekért a fenti árak kétszerese számíttatik. APRO HIRDETÉSEK ÁRA előre fizetendő. Csak egy téves közlésért vállalunk felelősséget. APRO HIRDETÉSEK MÁSNAPRA délután 5-ig vétetnek fel a kiadóhivatalban. — Telephone: ORCHARD 4927. 33 East First St. UJ ELŐRE New York N. Y. UP-TOWNI KÉPVISELŐINK! ^aaäÄMätffiä; j HEKRMAN ARTHUR, 67. utc* és First A»»., sarok. ] JOHN M. WEISS, 348 East 81st St J Apróhirdetéseket d. u. 4 óráig :«lvissünk másnapi lapra. CLEVELANDI FIÓK IRODA; 4309 LORAIN AVENUE Üzletvezetői ERDEI MIHÁLY. Ae Erst oldalon eiuimeie» éltet lelve«»! etlAS. ZAUN ECKER, bttiil Buckeye Road. — Teieloui Oar tie 111 4967. PITTSBURGHI ÉS KERÜLETI IRODA: 833 Dynamo Alley, „ „ . E. Pittsburgh, Pa. Ker. szervező: Becker János r AujrinAUITEIIET in£*en álljuk ki. — Dollár pénzküldenifl/AYliuACiigek gyorsan. — Hajójegyek minden vonalra eredeti árakon. — Közjegyzői ügyek szakszerűen. ATLANTIC EXCHANGE ZZZTL GARTNER LAJOS ÉS SPITZER FERENC, TULAJDONOSOK. ELADÓ EGY DRESGEH, egy ágy, 6 szék, két asztal, 1 varrógép, teljes konyha- berendezés; ára összesen $40.00. Esetleg 3 szobival kiadó. Michael Zinka, 4ig East bfcui Street, City. 28-30 IS AZ ASSAG KÖZÉPKORÚ, magányos munkásnőt keresek anyának, gyermekeim mellé. Én 36 éves özvegyember vagyok, két fiam 9 és 11 éves, egy leányom 6 éves. Címem: J. Halles, Box 33, Mather, Pa, Green Co. 28-29. BÚTOROZOTT SZOBA SZÉP SZOBA fürdővel, villannyal, gőzfűtéssel rendes fiatal embernek kiadó. 510 East 79th Street, Room 4T, 1st Floor, Front. KERESTETÉS KERESEM Ungár Adélt, férjezett Tarjányi Lászlónét. Testvére 125 West 18-ik utcában van. Max Klein, 28—2. , PAPP MIKLÓS Ügyvéd és Jogtanácsos 1983 W. 25th St., Cleveland, O. Tel.: Lincoln 2501. Mrs. PILÁT, szülésznő ajánlja magát az elvtársnők figyelmébe. Lakás cím: 330 East 79th Street Tel. RUINJELANDJER 3010 Szülésznő gyakorlattal, kéri a munkástársnők pártfogását, tisztelettel: Mrs. PECZE Bej. 10. utcáról New York City Koitlieb Lajos CHICAGÓI MAGYAR ÜGYVÉD Hites ügyvéd és Jogtanácsos elvállal minden nemű közváltó és büntető ügyet. Órák naponta este 8-ig. Szerdán este 6-ig. Vasárnap délelőtt 10-tól 12-ig. 1572 N, Halstead St., tuz emeleten. Telefon: Diversey 3134. KLEIN ZOLTÁN Bútor szállítási vállalata MOVING and STORAGE 300 E. 91st St., New York Telephone: Lenox 3410. MINDEN SZOMBAT ESTE SIÓ ALADÁR cigánytarály és zenekara hangversenyez a SÁNDOR ÉS RUDOLF AUTÓ, MOVING és EXPRESS Helyben és vidékre, vasút és najohoi m E. 79th SU, New York City TeL Jimneüiauvr üZüf. Magyar Munkás Otthon Egyesület 350 K. Slat St., New York táj helyiségei az első emeleten kezdődnek. Modern billiard terem. Gyűléstermek szervezeteknek. Mulatság és egyéb alkalmakra színpaddal beronáa.-*.---------lamint könyvtár a magyaraS Telephone: MARKET «4»*.’T BÍRÓ P. ERNŐ • w.n.rkl magyarság ÜGYVÉDJE 9 CLINTON STREET, Union Building, Room 1010 NEWARK, N. J. LAKÁS: 75 CHAPMAN PLACE IRVINGTON, N. Y. Lakás-telefon: WAVERLY I81T, GYÁROSOKTÓL' árveréseken megvett, mint« ÖLTÖNYÖK téli kabátok, nadrágok gyári áron alul szerezhetők be. Jack The Tailor 312 E. 6th Street, N. Y. (L és N. Avek között.) ÜFIGYELMEZTETÉS.i. Ez a régen finálló és jó nevű üzlet nincs semmi összeköttetésben más hasonló nevű üzlettel. LABOR TEMPLET ÉS MUNKÁS ÖNKÉPZO EGYLET Nagy termek gyűlések és bálok tartására. Ingyen könyvtár d. u. 2-től este 10-ig. — Telefon: Lenox 1060. Klein Samu, kárpitos. Andrew Halas, építész, Chicago. Molnár Gizella, 47 éves, Tornocai születésű. Konrad Károly, cukrász. Vura Ferenc, villanyszerelő. Goldschneideroé Gally Katalin^ Budapest Kávéházban 442 East 78th Street (First ."ve. és Ave. "A” között.) Kitűnő magyar konyha. Hűsitő italok. ------- NYITVA EGÉSZ ÉJJEL! -----Szives támogatást kér: I. BRECKNER, tulajdonos. Varrógépek SUN URA és COLMBIA DANOLO gébek részletre Szilágyi & Co., 1580-Ist Ave TESTVÉR! A kizsákmányolás ellen csak az AMERIKAI MUNKÁSPÁRT küzd! CSATLAKOZZ! ÉLETMENTŐ Ezen kiválóan érdekes és tanulságos könyv mindkét nem által, akár fiatal, akár öreg, figyelemmel olvasandó. N nagy fontossággal bír úgy házasulandók, mint olyanokra, akik boldogtalan házasságban élnek. Részletesen foglalkozik minden férfi és női ideggyengeséggel, leírja az emléktező gyengeség okait, egyáltalán elősorol minden előforduló betegséget és annak mikénti gyógyítását. Az Eskor (Epilepsia) betegségnek, valamint gyógyításnak külön lap van szentelve. ÁRAMBÉLYEGEKBEN 15 CENT AJÁNLVA 25 CENT. — Kiadva a német gyógyintézet által, 084 Eurou Ave., New York, a kuruzslás meggátlása céljából. Bejegyezve, 1360-ban, összhangban a kongresszusi törvényekkel. HIVATKOZZÉK AZ UJ ELÖKÉRE! íj Tel: RHINELANDER 5755. ** ir. Gyula Orwan és Dr. M. Black MAGYAR FOGORVOSOK First Ave. és 77. Street New York elsőrendű kezelés, jutányos árak mellett. Nyitva naponta 9-től 12-ig, ’ 1-től 7.30-ig. Chicagói Magyar Orvos y .. . r „ magyar orvot. ik.lowmeer Ernő** *“■ 7 ~ összes orvosi tudományok tudora. Ctm't 465V. North Ave., Chicago, 111. Rendel: D. e 11-től 1-ig, este 6.30-től 8-ig.Vasárnap a. a 10—1-ig. telefon: Dlvetsny 5120.