Uj Előre, 1923. szeptember (19. évfolyam, 3999-4028. szám)
1923-09-09 / 4007. szám
.Tr'v 'a,R.SS.L. 500 vycv Nova Scotia progresszív bányászai túljártak Lewis eszén (Befejező közlemény.) Lewis a társulat és a hatóság mellett. Sokan azt várhatnák, hogy egy olyan hatalmas és harcos szervezetnek az elnöke, mint amilyen a U. M. W. of A., haladéktalanul szentesítse a rokonszenvi akciót egy olyan társulat ellen, amely a rokonszenvi sztrájkra készülő munkások társaival szemben ilyen szörnyű rendőr-kozák terrort alkalmazott. James McLachlan, a 26. kerület pénzügyi titkára haladéktalanul kiadott egy felhívást, amelyben rokonszenvi sztrájkra szólította fel a társulat által alkalmazott bányamunkásokat, tiltakozásul annak galád merényletei ellen. Persze a bányászok eleget tettek a tisztviselőség fölszólításának. Ezért a “bűnért” McLachlant és Livingstone kerületi elnököt bebörtönözték 200 mértföldnyi távolságban a sztrájkvidéktől. Itt egy időre bail nélkül fogva tartották őket. Természetes, hogy ilyen körülmények között John L. Lewis kötelessége volt támogatást nyújtani az ő tisztviselőinek. De mindenképpen Lewis nagy gyakorlatot szerzett az Alexander Howat-tal szemben követett eljárásban, abban az időben, amikor a nagyszerű bányászvezér harcot vívott a kansasi ipari törvényszék ellen. Ezt a gyakorlatát most megismételte Lewis. Lewis haladéktalanul akcióba lépett abban az irányban, hogy szentesítse a kapitalista politikai hatóságok általi fogságba vetést és a munkások visszakényszerítését munkába. Lewis kinevezi szekértolóját elnöknek. Egy álszenteskedő sürgönyben, amelyben egyes tényeket letagad, másokat meghamisít, Lewis önkényesen elmozdította a kerületi tisztviselőségét és ideiglenes elnöknek kinevezte Silbey Garrett-et, egy buta és mindenre alkalmatlan “payroller”-t, aki a múlt évben ki lett dobva a hivatalából, mert 37,5 százalékos bérlevágást fogadott el jogtalanul. A bányászok harckészsége kiterjed az összmunkásságra Dacára Lewis támadásának, McLachlan felhívása és a bányászok felelete rá felvillanyozták az egész canadai munkásmozgalmat és a rokonszenvüket tolmácsoló táviratok özöne érkezett a bányászkerülethez a különböző munkásszervezetektől. A két kerületi tisztviselőt csak nagy harc után sikerült kiszabadítani. Mikor Jim McLachlan hazaérkezett Halifaxból, 5000 bányász várta meleg üdvözlettel. A bányászok a vállukra emelve vitték a Sydney Ball Parkba, ahol hatalmas demonstrációt rendeztek az ő “Jim”jüknek, egy felejthetetlen ovációt, amelyben 7000 bányász vett részt. Lewis harapós politikája Lewis az ő természetes brutalitásával most értésére adta a bányászoknak, hogy járulékaikat ezután az ideiglenes tisztviselőknek kell, hogy fizessék, élükön Barrettel. Éppen úgy, mint Kansasban, itt is a “szervezők” özönét, nem kevesebb, mint 13 szervezőt zúdított a kerület nyakára, akik Lewis durvaságával kezelték a bányászokat. Szakadás veszélye a unionban Ez volt az a pillanat, amelyben a progresszívek és különösen az elmozdított és elítélt tisztviselői a 26. kerületnek ismét megmutatták, hogy milyen anyagból vannak gyúrva és bebizonyították, hogy készek magukat feláldozni a unionizmus üdvéért, dacára a Lewis gang által róluk terjesztett hazugságoknak. Az emberek annyira fel voltak zúdulva, hogy határozottan ellene szegültek a munkába való visszatérésnek és különösen annak a rendeletnek, hogy a tagsági járulékokat Barrett kezébe fizessék le. A szakadás megakadályozása McLachlan és Livingstone viharos időn mentek keresztül, amíg sikerült nekik a fellázadt bányászokat meggyőzni arról, hogy kötelességük visszamenni a munkába, csatlakozni az újjászervezett lokásokhoz és lefizetni a járulékaikat az ideiglenes pénzügyi titkárnak. De mégis győztek. Megértették a bányászokkal, hogy csak a provokáló Lewis bandának tennének vele szolgálatot, ha egy külön bányászszervezetet alkotnának Canadában, amelynek a sorsa biztos romlás lenne A győzelmes védelem. A 26. kerületnek ez a második meghátrálása valósággal nagyszerű. A progresszívek most számban túlhaladják a konzervatívokat és így a közeljövőben megtartandó új kerületi választásnál a progresszíveknek egy új csoportja lesz megválasztva. A jelenben a bányászok önkéntesen támogatják a fekete listára tett volt kerületi tisztviselőket, akik ezáltal az egész idejüket a progresszív mozgalomnak szentelhetik. A legnagyobb értéke az egész ügynek az, hogy megtanítja a progresszíveket a stratégiai meghátrálás szükségességére, még ha az a meghátrálás időlegesen áldozatba is kerül. A progresszívek mindig erősek voltak a támadásban, de tapasztalatlanok a védelemben, egészen a megsemmisülés pontjáig. Erre a jellemvonásokra támaszkodva próbálta Lewis provokálni a 26. kér. progreszszívjeit, abban bizakodva, hogy azok elszakadnak a uniontól. Most rosszul számított. Ebben az esetben azt találta, hogy éppen úgy, mint Kansasban, Fayette Countyban és az anthracit nyelvi lokáloknál, a nova scotiai progresszív mozgalom előhaladása is meg tud hátrálni egyszer, vagy egy tucatszor, ha úgy szükséges, hogy megmentsék a progreszszív mozgalmat. Lewis meglepetve fogja tapasztalni a jövő januárban, hogy ahelyett, hogy egy szétszakított és a bürokrácia által uralt szervezettel állna szemben, ő lesz körülzárva egy ellenzék által a szervezeten belül, amely számban túl fogja haladni az ő támogatóinak számát 2—1 arányában és amely túlnyomó többséggel indorizálta a progresszívek politikáját. 4 József és Jolanda avagy dr. Alcsuth elhinti egy véres családi dráma magvait Világosan nem emlékszem, de úgy rémlik, mintha a házassági hírek között olvastam volna, hogy Jolanda olasz királyi lány Róma és Calvi gróf házasságot kötöttek. (Minden külön értesítés helyett.) Bizonyára, ahogy ez már szokás, nászúton voltak Velencében és etették a galambokat a Szent Márk-téren, ahogyan az már szokás , gondoláztak a holdvilágos lagúnákon.... Akkor még nem sejtették, hogy a fiatal asszonyt kínos pletyka kalodájába fogják, amiért, ha gróf Calvi férfiú a talpán, vérrel mossa le a címerén esett foltot. Az öreg Shakespeare már sokkal kisebb okok miatt is halálos párbajt vivatott hőseivel és én, bár a párbaj ellensége vagyok, a jelen esetben sem találok már kiutat. Mert vagy igaz, amit dr. Alcsuth állít: akkor a megtámadott női becsület nevében szó nélkül kell, hogy kiröppenjen a hüvelyéből Calvi gróf pengéje. Vagy pedig Alcsuth apa csak aufsnájdolt, akkor pedig tessék a járásbíróságon ezt a rágalmat tisztázni. Mégsem megy, hogy tisztességes férjes asszonyok becsületében gázoljanak. Föl vagyok háborodva! Én Jolanda olasz főhercegnőt nem is ismerem. Calvi gróf úrral sem volt még szerencsém találkozni ebben az életben, tehát teljesen elfogulatlanul, pusztán a lovagi érzésem parancsára teszem szóvá ezt a hallatlan indiszkréciót, amely alkalmas arra, igenis alkalmas arra.. . dehát hallgassák meg, tulajdonképen, mi is történt. Egy Ronefon nevű francia író és lelkes kurzusbarát, magyarországi útját több mint kétíves útirajzban örökítette meg. Idézi Pazák József főbenséggel való beszélgetését. — Fenséged népszerűsége !’ * alapján azt hihetik barátai, hogy ön lesz talán a nép megmentője. Érv.. Alcsuth kiejtette habsburgi ajkai közül a sajtot és illő szerénységgel a következőket mondotta:• Igaz, szeretnek a katonáim, a családjaik s ők sokan vannak. Megtettem a köteleségem a háború alatt, mint megtette mindenki a kötelességét. A földön aludtam az egyszerű katonák mellett. (Oh, ez a szemérmetlen ! Még talán tetüi is voltak!) De nincs semmi becsvágyam! (Ezt mondja a florthynak!) Nem akarok semmit, nem kérek semmit. Igaz, hogy nem is hátrálnék meg, ha hasznára lehetnék országom külső és belső békéjének. Figyeled? Országom, sagter, de becsvágya, az nincs és a földön aludt a katonákkal. Miért nem dicsekszenek ezzel a katonák? De az érdekes, az csak most következik.) Binefon megemlítette, hogy egy római szalonban találkozott a fiatal József Ferenc főherceg- I ■g gel. — Óh, ez az utazás... szólt a főherceg — diplomáciai becs-s a vágyakra, diplomáciai játékokra gondoltak. A fiam pedig egyszerűen szerelmes már nyolc éve. Jól fogadták az olasz udvarnál és levelez Jolanda hercegnővel, a király leányával. . .E két gyermek bibliai egyszerűséggel szereti egymást. Vájjon a fiam visszamehet-e még Rómába? Vájjon megengedi-e a politika? Ilyen egy szörnyű vénaszszony, hát nem denunciálja Jolandát az egész világ előtt. A két gyermek bibliai egyszerűséggel szereti egymást. Mit jelent ez, hogy bibliai egyszerűség? Ábrahám és Sára szerették egymást bibliai egyszerűséggel és erre egyszer csak betoppant a három angyal Ábrahám házába és közölték vele, hogy Sárának fia fog születni. Ezek után nincs semmi meg-jegyzésem. Átadom a szót gróf Calvinak — a férjnek. 1LT fiíníi: Tan /■% j ^ fc'V )■ | AVASLAROK Regény az amerikai osztályharcról Irta: Jack London. Ford.: Leitner Mária. (Harmadik folytatás.) “Van még egy másik mód a metafizikusok diszkvalifikálására” — mondta Ernő, miután Hammerfield dr. vereségét "teljessé tette. — “Ítéljétek meg őket műveik szerint. Mit tettek az emberiségért? Alkalmatlan fantazmagóriákat gondoltak ki és összetévesztették saját árnyékukat istenekkel. Igaz, elismerem, hozzájárultak, hogy felderítsék az emberiséget, de milyen kézzelfogható jót hoztak? Arról filozofáltak , bocsássák meg e szó bántalmazását, hogy a szív az érzelmek székhelye, míg a tudósok a vérkeringés tanát formulázták. Az éhínségekről és pestisről, mint Isten ostoráról beszéltek, mialatt a tudomány emberei magtárakat építettek és a városokat csatornázták. Saját képükre és kívánságaik szerint isteneket teremtettek, mialatt amazok hidakat és utakat építettek. A földet a mindenség középpontjának nyilvánították, míg a tudósok Amerikát fedezték fel és a csillagokat és mozgási törvényeiket kutatták. Röviden, a metafizikusok semmit, de semmit nem tettek az emberiségért. Lépésről-lépésre hátráltak meg a tudomány minden haladása előtt. Mihelyt szubjektív magyarázataikat halomra döntötte a tudomány által bebizonyított tény, gyorsan megint új szubjektív magyarázatokkal hozakodtak elő. És nem kételkedem, hogy időtlen időkig így fognak tenni. Uraim, a metafizikus egy bűvész. “De Aristoteles gondolatai mégis 1200 évig uralkodtak Európában” — nyilatkozta ki ünnepélyesen Ballingford dr. “És Aristoteles metafizikus volt.” Ballingford dr. körülnézett és helyeslő bólongatásokat és mosolyokat aratott. “Magyarázata nagyon szerencsétlen —, válaszolta Ernő —ön az emberiség egy nagyon sötét korszakára mutat: a középkorra. Egy korra, melyben a metafizikusok elnyomták a tudományt, a természettudományok a bölcseség körét kutatták, melyben a kémia alkímiává fajult és a csillagászat csillagjóslássá. Szomorú uralma ez az Arisztotelészi eszméknek.” Ballington dr. fájdalmasan volt érintve, hirtelen azonban felderült arca és megint megszólalt.’ “Ha igaznak ismerjük is el az ön ecsetelte rettenetes képet, önnek mégis be kell vallania, hogy annyiban mégis erők rejlettek a metafizikában, hogy az embereket kivezesse a sötét korból a kutató századokba?” “A metafizikának ehez semmi köze” —válaszolta Ernő. • “Hogyan — kiáltott fel Hammerfield dr., — nem a gondolkozás és elmélkedés vezetett a felfedező utazásokhoz.” “De tisztelt uram — mosolygott Ernő —, azt hittem, hogy ön diszkvalifikálva van, mert eddig még nem állapította meg a hibát filozófiai , magyarázatomban, ön most nem áll valóságos alapon. De ez a metafizikusok módja és ezért megbocsátok önnek. Nem, ismétlem, a metafizikának ehez nincs semmi köze. Kenyér és vaj, selyem és drágakövek, az arany és mellékesen az Indiába vezető szárazföldi út elzárása, vezetett a felfedező utazásokhoz. Konstantinápoly eleste után, 1453-ban a törökök blokálták a karavánok útját Indiába. Kolumbus vitorlára szállt, hogy új utat keressen Indiába. Ez minden történelemkönyvben olvasható. Véletlenül tudtak meg új utat a mindenségről, a föld nagyságáról és alakjáról és a Ptolemeuszi rendszer kezdte dicsfényét veszíteni.” Hammerfield dr. zihált. “Ön nem ad nekem igazat? — kérdezte Ernő. — Nos, miben tévedtem?” “Állításomat csak fenntarthatom, — válaszolta rosszkedvűen Hammerfield dr. — “a történet nagyon is hosszú lenne, ha mélyére akarnánk jutni.” “A tudomány embere nem ismer túl hoszszú történetet, — mondta Ernő barátságosan, — mert amellett a tudós mindig nyer. Ezért jutott el Amerikába is.” Nem akarom az egész estét leírni, habár élvezet lenne számomra Ernővel való megismerkedésem minden részletét emlékezetemben visszaidézni. Pompás harc fejlődött ki, a lelkészek kivörösödtek, egészen magukon kívül voltak, különösen amikor Ernő romantikus filozófusoknak, árnyjátékosoknak és hasonlóknak nevezte el őket. És mindig és újból tényekkel jött. “Tényeket, uram, tényeket,” — kiáltott fel mindig ujjongva, ha egy újabb csalódást okozott nekik. Tényektől duzzadt, tényeket állított fel csapdáknak, tényekkel támadta és bombázta őket. “Ön úgy látszik a tényt ismeri el szentségnek” — gúnyolódott Hammerfield dr. “A tény az egyetlen Isten és Everhard ur a prófétája” — i szellemeskedett Ballingford dr. Ernő csak hagyta őket. “Én olyan vagyok, mint a texasi ember — mondotta és mikor magyarázatot kértek tőle, folytatta. — Látjátok, a Missouri-i ember mindig azt mondja: Előbb meg kell, hogy mutassák, de a texasi ember azt mondja: Előbb a kezembe kell, hogy adják, amiből arra lehet következtetni, hogy nem metafizikus.” Később, mikor Ernő azt mondta, hogy metfizikus az igazságpróbát soha ki nem állja, Hammerfield dr. hevesen kérdezte: “Mi az igazság próbája, fiatalember? Nem magyarázná meg azt, ami felett az önénél okosabb fejek már olyan sokat gondolkoztak?” “Szívesen, — felelte Ernő. Biztonsága zavarba hozta a többieket. — Az okos fejek azért elmélkedtek olyan kínosan az igazságon, mert a levegőben keresték. Ha a biting földön maradtak volna, könnyen megtalálhatták volna — sőt felfedezhették volna, hogy minden praktikus tettükkel és gondolatukkal az igazságot teszik próbára.” “A próba, a próba — ismételte türelmetlenül Hammerfield dr. — Minden kertelés nélkül. Mutassa meg az igazság próbáját, melyet már oly régen keresünk és isteneknek fogjuk magunkat érezni.” Szavaiban és viselkedésében valami nem finom, gúnyos kételkedés volt, ami titokban a többiek egy részénél tetszést keltett. Morehouse püspök nyugtalannak látszott. “Jordan dr. egész világosan megmondta. Az ő igazságpróbája ez: hat-e? rábiznád-e életedet?” “Ugyan, — gúnyolódott Hammerfield dr. — ön elfelejti Berkeley püspököt, őt még soha nem cáfolták meg.” “ő a metafizikusok legnagyszerűbbje, —• nevetett Ernő. — De a példa szerencsétlen. Berkeley maga mondja, hogy metafizikája nem hatásos.” Hammerfield dr. dühös volt, őszintén dühös. Mintha lopáson vagy hazugságon csípte volna rajta Ernőt. “Fiatal ember, — kiáltott fel, — ez a kijelentés méltó az ön mai esti mondásaihoz. Hamis és nem hiteles feltevéseken alapul.” “Teljesen össze vagyok zúzva, — mondta Ernő alázatosan, — de hogy nincs igazam, azt még meg kell magyaráznia. A kezembe kell tennie doktor!” (Folytatják.I ÍJ ! ELŐRE Gazdag-beteg szegény-beteg . Hölgy (az orvostanárhoz): Kérem, tanár úr, vidékről jöttem, szeretném meggyógyítani a betegségemet. Tanár: Itt csak ingyen betegeket kezelek, fáradjon a lakásomra, délután 3—5-ig rendelek. Hölgy : Kérem, azt hiszem, mindjárt itt tarthatna az őrültek házában, mert azt hiszem, tökéletesen bolond vagyok, tudniillik valahányszor leülök egy szobában, mindig irtózatos melegem lesz, mintha a szobában egy kazán volna tele tűzzel. Nem lehet rendes dolog, ha egyszer nincsen kazán a szobában s én mégis úgy érzem... Tanár: Nem is az a fontos, hogy van, vagy nincs kazán a szobában, hanem a nagyságos asszony kényszerképzete a fontos, azt kell hosszú és alapos munkával kigyógyítanom. Hölgy (sic): De ha egyszer nincsen kazán, hát nincs kazán! Tanár: De, kérem, nagyságos asszony ! Bízza csak rám magát. Ha a dolog igen egyszerű lenne, hogy ha nincsen kazán, hát nincs kazán, de kegyed mégis úgy érzi, hogy van és ha én azt mondanám kegyednek, hagyjon engem békén a képzet kazánjával akkor én nem lennék az, aki vagyok. Legyen nyugodt és ne veszítse el a türelmét, én ki fogom gyógyítani a kényszerképzetéből. Hölgy: Köszönöm, tanár úr! (Elmegy.) rr. Klinikai ingyen-beteg: Alászolgája, tanár úr. Tanár: Na, mi baj? Beteg: Kérem, tanár úr, borzasztó bajom van. Ha bemegyek egy szobába, mindjárt oly melegem lesz, mintha a szobá- ban egy kazán állana tele tűzzel. Tanár (szigorúan) : Van a szobábán kazán vagy nincsen? Beteg: Kazán ugyan nincsen, de nem is az a fontos, hanem az én kényszerképzetem... Tanár: Van kazán, vagy nincsen kazán...? Beteg: Mondom, hogy nincs kazán, de ha egyszer úgy érzem, hogy van, akkor ki kell belőlem ezt az érzést gyógyítani; nem lehet olyan egyszerűen azt mondani. .. Tanár (kiabál): Ne beszéljen annyit! Mit gondol, a maga hülye ideáival fogok törődni ? Erre nincs időm! Feleljen : van kazán AZ EGÉSZSÉG A LEGFŐBB KÍNOS! Az egészséges test többet ér a millióknál! Ezért áll fenn a Medical Center. A Medical Center emberbaráti intézmény, melyet azért alapították, hogy a nép javát szolgálja. Azokat kezelik itt, akiknek anyagi helyzete nem engedi meg, hogy a specialisták magas díjazását megfizessék, e célból a gyógyítás költsége oly alacsony összegben van megállapítva, hogy ezt mindenki könnyen megfizetheti s emellett a kezelés elsőrangú. A kiszabott díjak csak az intézet fenntartási költségeit fedezik s az orvosi munkát díjazzák. A MEDICAL CENTER-ben most a következő betegségeket gyógyítják: BŐR, VÉR, VESE és VIZELET!BAJOKAT, minden betegséget, melyet vilamos gyógymóddal lehet gyógyítani, e célra egész külön osztály van berendezve. Külön emeleten van elhelyezve a női osztály, ahol kizárólag női bajokat gyógykezelnek. Ha a helyes diagnózist megállapították, kívánságra mindenki visszatérhet magánorvosához. Az intézet célja és rendeltetése, hogy annyi embert gyógyítson, amennyit csak lehetséges és ezért népintézménynek tekinthető. Eddig is a lehető legnagyobb eredménnyel kezeltek itt nagyszámú pácienst. Külön díjszabás azoknak, akik gyakori orvosi kezelést igényelnek. Specialisták állandóan rendelkezésére állnak és mindenkit szívesen fogadnak, aki ennek az emberbaráti intézménynek a szolgálatait igénybe akarja venni. A fenti tényeket több forrásból megerősítették és úgy az állami, mint a városi egészségügyi hatóságok, valamint más szervezetek nagy elismeréssel nyilatkoztak működéséről, és elismerték, hogy ez az első intézmény a maga nemében. A Felügyelő Bizottság Ezen humánus intézet felett a felügyeletet tekintélyes emberekből álló bizottság gyakorolja, akik közül csak néhányat nevezünk meg: Clarice M. Barightt, kiváló ügyész és népjóléti munkás; A. H. Battey, a The American Officer szerkesztője. John B. Duffy, az Amerikai Rádió Korporáció hivatalnoka. Thomas B. Healey, a Marine Engineers Beneficial Ass. titkára és ügyvezető igazgatója. stb. THE MEDICAL CENTER 318 Lexington Avenue, New York City. (KÖZEL AÁSIK UTCÁHOZ.) Rendelő órák reggel 9-től este 8-ig — Vasárnap és ünnepnapokon megbeszélés szerint. A MUNKÁSPÁRT MAGYAR SZEKCIÓJÁNAK PULLMANN 10-IK OSZTÁLYA 1923 SZEPTEMBER 15-én, szombat este NAGY SZÜRETI HÁTSÁGOT rendez a STANCIK-féle HALL-ban, 205 E. 115th Street, melyre Chicago és környéke magyarságát tisztelettel meghívja a RENDEZŐSÉG, ízletes ételek, valamint saját szüretelésű must. Kedélyes szórakozások. Zenét Kovács zenekara szolgáltatja A jövedelem 50%-a az Új Előre javára....... .......... vagy- nincs kazán? Beteg (dühödten): tessék megérteni, tanár úr, kazán az nincs, de... Tanár: Ha nincs kazán, akkor mit akar? Beteg: De kérem, nem a kazánról van itt szó. Azért jöttem a tanár úrhoz, hogy kigyógyítsa ezt a kényszerképzetet. Tanár: Van kazán vagy nincs kazán ? Beteg: De... Tanár (a szolgához): Kérem,, dobja ki ezt az őrültet! (A szolga kidobja.) KERESTETÉS. — Melle Gáspár, a Munkás Betegsegélyző és Önképző Szervezet 19-ik osztályának tagját fölkérem, hogy saját érdeke szempontjából nálam azonnal jelentkezzék. Fladerer Ferenc, titkár. (740 Hamilton St., Harrison, N. J.) --------0--------AZ AMERIKAI MUNKÁS PÁRT küzd Szovjetorszország mellett! CSATLAKOZZ HOZZÁ!