Uj Előre, 1930. július (26. évfolyam, 6454-6484. szám)

1930-07-29 / 6482. szám

2 oldal Gyüjtsétek össze halottaink neveit! Irta CLARA GOLDEN “Elvtársak! Gyüjtsétek ösz­­sze a május 7-én megöltek és megsebesítettek neveit! A fő­város összes munkásainak tisz­telni kell ezen munkások emlé­két fölkészülve döntő csatákra a rendőr­kormány ellen — a nép szabadságáért!” így irt Lenin 1901 júniusában az Isk­­rában. Ella May Wiggins, Steve T'­«»­tovis, Alfred Levy, Gonzalo Gonzales, Herzel Weinberg és a hat Marion-i N. C. szövőmun­­kás-sztráj­kólók, akiket lelőt­ és agyonütöttek, mert uniót mertek építeni a Délen. Steve Katovis élelmezési munkás, a­kit hátulról lőtt le egy rendőr, mialatt piketelt egy üzemet; Alfred Levy néger matróz, a rendőrség leütötte és azután megölte őt a déli szövőbuszok faseista terrorja ellen tartott tiltakozó gyűlésen; Gonzalo Gonzales mexikói szakképzet­­len munkást hidegvérűen lelőt­te a rendőr, amikor munkás­társa segítségére sietett. Her­­zel Weinberg, kit az American Federation of Labor gengszte­rei gyilkoltak meg rövid id­őre a Trade Union Unity League ál­tal rendezett nagy munkanél­küli gyűlés előtt. 1901 május 7-én, az Obukhov üzemben, Szentpétervár mel­letti vastelepen, 200 munkás sztrájkba lépett. Bár fegyver­telenek voltak, két ízben sike­rült visszaverniük a rendőrség, csendőrség és kozáklovasság támadását. Az omszki gyalogos regimentet rendelték ki. Két munkást megöltek, nyolcat megsebesítettek. Lenin azt mondta: “A kormány győzte­sen került ki a harcból. Azon­ban ilyen győzelmeken keresz­tül a kormány el fog érni vég­ső legyőzetéséhez. Minden harc csak magasabbra fokozza a munkások fölháborodását és harcra készteti őket; a harc élére a képzettebb és bátrabb vezetők fognak kerülni”. Miért léptek sztrájkba az Obukhov üzem munkásai 1901- ben? Ugyanazon körülmények voltak azok, amelyek 1930-ban Amerikát sztrájkok és tömeg­­tüntetések színhelyévé tették. Lenin analízise az 1901-es oroszországi körülményekről tökéletesen fedi az 1930-as amerikai helyzetet. “Egy újabb mészárlás” cím­ű cikkben az Iskrában a következőket ír­ta: “Nem sokkal ezelőtt mun­káslázadások kivételek voltak, amelyet csak speciális körülmé­nyek hoztak létre. Most a dol­gok megváltoztak. Néhány év­vel ezelőtt az ipar virágzott, az ipar terebélyesedett s nagy hiány mutatkozott képzett munkásokban. Ennek dacára a munkások számtalan sztráj­kot vezettek le életkörülmé­nyeik megjavítására... Azon­ban a virágzás helyett depresz­­szió lépett. A gyárosok nem tudják eladni termékeiket, pro­fitjaik csökkennek, a termelés leszáll, a csődök száma napról­­napra emelkedik, munkásokat bocsájtanak el, akiknek egy darab száraz kenyerük sincs. A munkásoknak most elkesere­dett harcot kell kifejteni, nem munkakörülményeik megjaví­tására, hanem a régi feltételek megtartására s a munkáltatók támadásainak visszaverésére, a­kik veszteségeiket rajtuk akar­ják behozni. Ezért szélesedik s mélyül a munkásmozgalom... Azonban a virágzás elmúlása és a válság jelenléte nemcsak ar­ra fogja a munkásságot meg­tanítani, hogy egységes harc a létszükséglet számukra, ha­nem el fogja oszlatni azokat a káros illúziókat, melyek a pro­speritás idejében virágzottak. Egyes helyeken sztrájkok és szervezkedésen­­ keresztül a munkásoknak aránylag köny­­nyen sikerült koncessziókat ki­préselni uraiktól és e “gazda­sági” harcok jelentőségét tú­lozni kezdték; a munkások el­feledni kezdték, hogy trade unionizmus és sztrájk által a­­ legjobb esetben is csak mun­kaerejük magasabb ellenérté­két tudták kicsikarni. Trade unionizmus és sztrájkok tehe­tetlenné válnak depresszió ide­jén, amikor munkaerőre éppen úgy, mint más árura nincsen szükség. Képtelenek megvál­toztatni a társadalmi körülmé­nyeket, melyek a munkaerőt egyszerű áruvá alacsonyítot­­ták és a dolgozókat szegénység és munkanélküliség karjaiba dobták. E körülmények meg­változtatását csakis forradal­mi harcon keresztül lehet elér­ni, mely a jelenlegi társadalmi és politikai rendszer ellen fo­lyik és éppen a gazdasági vál­ság következtében, számtalan munkás fog ennek tudatára ébredni”. A munkások itt, Ameriká­ban, kezdenek már öntudatra ébredni. Megmutatták március 6-án, május elsején, harcos sztrájkokban, utcai küzdelmek­ben, a Kommunista Párt által vezetett tüntetéseken — öntu­datuk növekvő erejét és harci készségüket Meg kell erősíte­nünk sorainkat a gyárak és üzemek dolgozóiból. Mialatt visszaemlékezünk a harcban el­vesztett mártírjainkra, föl kell építenünk a proletariátus él­csapatát, mert csakis “Így ké­szülünk föl a döntő csatára a rendőrkormány ellen — a nép szabadságáért!” Sikeres magyar utcai gyűlés Bridgeporton A Kommunisták Amerikai Pártjának bridgeporti magyar tagjai utcai népgyűlést rendez­tek az elmúlt pénteken este a Hancock és Pine Street során. A magyar munkások százai se­reglettek össze ezen gyűlésre, hogy meghallgassák a kommu­nisták programját a közelgő választásokkal kapcsolatban. Gyűlésvezetők Zacher és Szabó Zoltán elvtársak voltak. Első szónok a párt angol képvi­selője volt, majd magyarul Fe­hér József elvtárs ismertette a munkanélküliség okait és a pártunk választási program­ját. Ez a gyűlés bizonyítéka annak, hogy a magyar munkás­ság éppen úgy, mint a másnem­zetiségű munkások, érdeklődés­sel fordulnak pártunk felé és annak harcos programját ma­gáévá hajlandók tenni. Munka­­nélküliség, speed-up, bérlevá­gások, bebörtönzések, rendőr­bot ma a munkások része az amerikai demokrácia jóvoltá­ból. Ezzel szemben a demokra­ta, republikánus és szocialista pártok prosperitásról, jogról beszélnek. A levágott s megint levágott munkabérek mellett a dolgozók 12—24 órát dolgoz­nak naponta. Nyolc millió mun­kás az utcát rója éhezve, nél­külözve. Egy billió dollárt ha­dihajókra­ — mondja a szená­tus — és Hoover aláírja. A gyermekek 5—6 dolláros heti­fizetés mellett dolgoznak hosz­­szú órákat az iparokban. A Fish-bizottságnak 50.900 dol­lárt szavaz meg az uralkodó­osztály, hogy a Whalen-féle hamis okmányok alapján “ta­láljon” alapot, hogy pártunkat eltilthassák a választásoktól. A demokraták, republikánusok, S. P.-ék, SLP.-ék, fascisták és szo­ciálfascisták jogról, demokrá­ciáról beszélnek. Az államhata­lom fascistákat, rendőrkozáko­kat uszít a kommunistákra, a Wall Street bírái mérik ki bün­tetéseiket a párt vezetőire, szervezőire. Miért ez a kérdés? Azért, mert az egyedüli párt, mely a munkásosztály pártja, a­mely harcol a 7 órás munka­napért, az ötnapos munkahét­ért a szociális biztosításért, az elaggott munkások és a mun­­kanélküliek részére munkát vagy teljes munkabért követel; harcra vezeti a munkásokat az új, készülő háború elejn és a Szovjet Unió megvédésére és ugyanakkor megmondja, hogy szavazó cédulával nem lehet a munkásosztályt fölszabadítani, hanem meg kell döntenünk , és el kell törölnünk a kapitalis­ta társadalmi rendet és megte­remteni a munkások és farme­rek hatalmát az Egyesült Álla­mokban — csakis ekkor szaba­dulunk meg minden bajtól, szenvedéstől. Azok a munkások, akik sza­vazatukat polgári pártokra ad­ják, ellenségeiket támogatják. A kommunista pártra leadott szavazat — szavazat a forrada­lomra. Osztály-osztály ellen! Ezt a jelszót értette meg a bridgeporti gyűlésen a magyar munkások százai. Ezt kell to­vább vinnünk, sorozatosan tar­tanunk kell utcai magyar nép­­gyűléseket nemcsak Bridge­porton, hanem minden olyan vá­rosban, ahol tömegesen élnek magyar munkások. Az amerikai kapitalizmus el­leni küzdelem a küzdelem a magyar fehér terror ellen is, de küzdelem a nemzetközi kapita­lizmus ellen is. A magyar mun­kások százait kell behoznunk a választási kampány alatt a Kommunisták Amerikai Párt­jába. A magyar munkások ez­reit kell besorakoztatni a T. U. U. S. forradalmi ipari szerve­zetbe. A magyar munkások szé­les tömegeinek kezébe kell a vá­lasztás alatt adni az Új Előrét és a Daily Workert. Az utcai gyűlések alkalmat adnak erre. Forradalmi agitációt és azon keresztül tömegpártot az ame­rikai munkásosztály élére. Ez legyen feladata minden város­ban lakó magyar párttagnak a választások alatt. HATÁRSZÉLI MAGYAROK! FIGYELEM!­­ A Kanadai Magyar Munkás vasárnap, aug.­­ 3-án ünnepli fennállásának­­ évi jubileumát ORSZÁGOS PIKNIKKEL Wellandon, a Mrs. Horváth és Végh József farmján. Mogyoródy hires zenekara muzsikál. Lesz zsiványpecsenye sütés, kitűnő friss hurka és kolbász, gulyás hazai mintára és elsőrendű italok. — MESÉS SZÓRAKOZÁSOK. Istmogassu­tok meg kanadai barátaitokat, azok mind ott lesznek. Mu­­tsitsátok meg, hogy a munkások összetartanak és gyer­i át sere­gestöl. — ÚTIRÁNY: Wellandon a North Main Streeten Founthill fel,­­ onnan nyilak jelzik az utat. — Buffalo, Niagara Falls és a többi hu- s­­ármenti városok! Mélyítek lesz a legtöbb cáréval képviselve? Ezt­­ majd aug. 3-áán Wellandon fogja megállapítani az országos piknik RENDEZŐSÉGE ÚJ ELŐRE A szalingrádi évi 50,000 traktort termelő óriás­üzem egyik mozgópadja. Mértföldes csizmákkal járja a szovjet gazdaság a fejlődés és terjeszkedés útját a Szovjetunió Kommunista Pártjának vezetése alatt. Orosz ellenforradalmárok készülődései a szovjetellenes háborúra Egy nagyon érdekes doku­mentum jelent meg az utóbbi időben az orosz ellenforradal­már emigránsok életéről Fran­ciaországban. Bár, egy a kapi­talisták szolgálatában álló bur­­zsoá­­ró állította össze, nagyon érdekes képet ad azokról a há­borús készülődésekről, melyek a Franciaországban élő orosz ellenforradalmárok között tel­jes gőzzel folynak. Érdekes kö­zölnünk néhány adatot különö­sen most, mikor a szocialisták egységfrontban üvöltik gyűlö­letüket Szovjetoroszország el­len. Négyszázezer orosz emig­ráns él Franciaország terüle­tén, nagy részben a párisi ré­gió­ban, hol számuk megha­ladja az 50 ezret. Nagy töme­gekben élnek még az ország többi ipari városában Lyonban, Grenobleban, de nem csekély azoknak a száma sem, kik bá­nyákban és földmunkán he­lyezkedtek el. Most nézzük meg, milyen az organizációjuk? Párisban van egy központi szervük a “Fem­­gor”, melynek az a szerepe, hogy az ország területén 5- 6-os csoportokban földmunkára he­lyezze el az emigránsokat és azokkal állandóan összekötte­tést tartson fenn. Mintegy szak­szervezet szerepét játsza. Szo­ros összeköttetésben van a francia földmi­velésügyi mi­nisztériummal és a Népszövet­ség menekültügyi irodájával. Ez az iroda látja el a külföld­ről érkező emigránsokat meg­felelő tőkével, melyet több évi határidőre kapnak. A francia kormány szorosan együttműködik a volt cári kö­­vetségi emberekkel és együtt szervezik Franciaországban az ellenforradalmat. Az általuk kiadott igazolópapírokat félhi­vatalosan legálisnak veszik. Élükön a volt cári követ áll, ki állandón érintkezésben van a francia külügyminisztérium­mal és ő képviseli az emigrán­sok érdekeit. Még érdekesebb a katonai or­ganizációjuk. Van egy front­harcos szövetségük, melynek leglényegesebb részét a Galli­poli szövetség képezi. Tizenki­lenc szekciója van Franciaor­szágban és a hírhedt Kutiepoff generális vezetése alatt állt. Wrangel halála után I. I. Mik­lós nagyherceg Kutiepoffot nevezte ki a központi fronthar­cos szövetség elnökévé és így ő irányította az­ egész világon az orosz ellenforradalárok szervezkedését. Pénzügyi támogatást kapnak minden oldalról. Minden kapi­talista állam támogatja őket. Deterding a petróleumkirály egymaga öt év óta súlyos ösz­­szegeket adott csak a francia­­országi szervezetnek. A francia burzsoásajtó a szo­­ciálfascistákkal együtt jól ösz­­szehangolt zenekarként kon­certezik Szovjetoroszország el­len. Hivatalosan, félhivatalo­san és magánúton, a legna­gyobb aktivitással készítik elő gyalázatos háborújukat. Sir Henry Deterning, ki nyíltan előkészületre hívja az orosz el­­lenforradalmárok tömegét, az orosz iskola tízéves fennállásá­nak alkalmából tartott beszédé­ben a következőket mondja: “ne mondjanak nekem köszöne­tet, mert én csak kötelességem­nek teszek eleget, mikor isko­lájukat támogatom. Bízzanak erejükben és gondoljanak arra, hogy az önök munkája fogja létrehozni Oroszország felsza­badítását. A felszabadulás órá­ja nagyon közel van, sokkal kö­zelebb mint gondolják. Néhány hónap múlva Oroszország sza­bad lesz”. Ha most ezt a beszédet be­kapcsoljuk a burzsoá lapok kampányába, az amerikai uszí­tásokba, az imperialista kikül­döttek közép- és kelet-európai utazgatásaiba és diplomáciai manővereibe, tisztán kell, hogy álljon előttünk, a Szovjetorosz­­országot fenyegető háborús ve­szély. Vigyáznunk kell, kettőzött erővel kell készüljünk, hogy minden pillanatban megvédhes­sük a proletárhazát. DAYTON: 0. FIGYELEM! A Faseista Ellenes Liga Day­­ton-i csoportja, 1930 augusztus 3-án, délelőtt 9 órakor tartja havi gyűlését. Minden tag je­lenjen meg ezen a gyűlésen, hogy megbeszélhessük az aug. 24-én rendezendő Népünne­pélyt és a fascizmus elleni har­cot. Vas- és Bronz­munkások! A munkanélküliek és alkalma­zottak ! Július 31-én, csütörtökön es­te 7.30-kor tömeggyűlés lesz a 13 West 17 St. alatt, ahol na­gyon fontos tennivalókat fog­nak megbeszélni. Minden new yorki vas- és bronze-munkás jöjjön el erre a gyűlésre. A vas- és bronze-munkások T.U.U.L. csoportja. MIKOR LESZ VÉGE A VILÁGNAK? A nap már millió évek óta világos, s egyszer ki fog hűlni. Olyan lesz, mint a hold. De ak­kor már a mi földünkön se lesz élet. A régi csillagok a nap vonzó körébe érve, belehulla­­nak és így táplálják a napokat még év­milliókig. Most a nap­sugarak nagyon jól ideérnek és ezért van ilyen forró meleg. A Bethlehemi munkásságnak, árnyékba kell menni, amit meg­tehet augusztus 3-án. A Gulf Hill Bethlehemi Kuliks farmon, (közvetlen a villamos megálló mellett), ahol a Munkás Beteg­­segélyző és önk. Szervezet 78- ik osztálya tartja a kirándulá­sát. Lehet táncolni, még szódát is inni, vagy a tóban fürödni. Útirány: Vegye a St. Allen­town felé menő villamost. Ki­szállás fenn a hegyen, az Acker Hotelnál, a farm mellett. Belé­pő­jegy árusítás nem lesz a far­mon. Mindenki ott legyen. TELEFON: REGENT 4659 ALAPÍTVA 1904 NICHOLAS T. SHOWN TEMETKEZÉSI VÁLLALKOZÓ 1275 First Ave.­­ New York Közel a 69-ik ír utcához­­ City Gyönyörűen felszerelt modern kápolna. Felekezetre való tekintet nélkül. Nappali és éjjeli szolgálat bárhová. A Chicago és környéki munkásság Nagy Népünnepélyt TART CALUMETEN, A KÖVETKEZŐ MUNKÁS­SZERVEZETEK KÖZREMŰKÖDÉSÉVÉ. A MUNKÁS BETEGSEGÉLYZŐ ÉS ÖNKÉPZŐ SZERVEZET Gary-i, East Gary-i, Ea^t Chicago-i, Indiana Harbor-i. Hammond-i, Harvey-i, Pullmani és Chicagói osztályai AZ ÚJ ELŐRE JAVÁRA 1930 augusztus 24-én, vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel a GRUENER’S Pic-nik kerthelyiségében a Wolf Lake Douglas Park mellett, 214 Sheffield Ave. HAMMOND, IND. ízletes ételekről és finom hűsítő italok­ról gondoskodva van. A zenét a Ham­­mondi elsőrendű zenekar szolgáltatja. Szórakoztató játékok remek díjakkal! BELÉPŐDÍJ 25 CENT. ÚTIRÁNY: Chicagóból, Caron vagy “L”-en a 63-ik St. és South Park Ave.-ig, a Hammond St. cárra átszállva, vagy a Bu* veendő a színhelyig. Gary, East Gary, Indiana Harbor, East Chicagóból: Autón a Hammondi Michigan Avp.-n Hohman St.-ig, onnét a North Hohman St.-en a színhelyig. Villanyoson a Hammond-Chica­­goi cárral a helyiségig. Harvey-ból: Autón a Sibley Boulevardon Hammondig, ottan a North Hammond St.-en a Picnic helyig. A new yorki munkásság legnagyobb nyári mulatsága “ÉPÍTSD A DAILY WORKERT” NAGY NEMZETKÖZI PIKNIKET RENDEZNEK A NEW YORKI MUNKÁSOK A DAIILY WORKER JAVÁRA. Részt vesznek az összes forradalmi szer­vezetek és egyesületek. Az összes párt­lapok és azoknak olvasói, minden öntu­datos munkás, ki megérti a Daily Wor­ker nagy fontosságát. Vasárnap, augusztus 17-én, a Pleasant Bay Parkban. TÖLTSE EL A SZABADSÁGÁT KELLEMESEN! ’"nip Nitgedaipt - Hotel Nitgedaiget ------EGY HÉTRE $17 -------­Cím: CAMP NITGEDAIGET, BEACON, N. Y. Camp ’»Irton: BF­ ATON 7S1-S2. New York Telefon: RISTABROOK 1400 ÚTIRÁNY: Cl­iend Central«!!, vapiy a 125-ik utestöl minden órában meszv »vonat Beaconba NE FŐZZÖN! A gyári robot után ne ölje meg az egészségét a főzéssel Kellemes munkástársaságban fogyassza el vacsoráját, ha a ''MÁS OTTHONBA jón Mázni 350 East 81 st Street NEW YORK CITY MEGJELENT ip/T* A­TTIQ^ A * IRODALOM GYÖNGYE A­ kil KIADÓHIVATALÁBAN A MOSZKVÁBAN NYOMTATOTT ILLÉS BÉLA CÍMÜ KÖNYVE. — Eddig 5 nyelven, több, mint félmillió példányban jelent meg. — ÁRA $1.00. 26-28 Union Square, N. Y. C.

Next