Uj Előre, 1931. szeptember (27. évfolyam, 6673-6698. szám)
1931-09-04 / 6676. szám
4 oldal SARLÓ és KALAPÁCS Trianon! írja: SZÁNTÓ JÁNOS őrt áll fölötte a francia imperializmus, a modern Shylock, A pénzemet akarom! Ne beszélj a pénzem ellen Megesküdtem, hogy meg lesz a pénzem, így beszélt Shylock és ugyanezt teszi a francia imperializmus. De ezt tette minden győzelmes osztályállam a történelem folyamán. A görög Nagy Sándor éppen úgy ragaszkodott a hadisarchoz, a területhóditáshoz, mint a német Bismarck. És ki ne emlékezne a hires latin közmondásra: “Jajj a legyőzöttnek.’ Jajj a legyőzöttnek — mióta osztályállam, ellentétes érdekekre bomló feudalista-kapitalista állam létezik a földön. Jajj a szegénynek, a gyengének, az elnyomottnak , a munkásnak. Mert nehogy azt higyje valaki, hogy Trianon az urak terhe. A hadisarcot mindig a szegényeknek kellett előizzadni a rendes szolgálaton felül saját uraiknak, akik átadták a győzőknek. Ők maguk közben éppen úgy dőzsöltek, mint azelőtt, éppen úgy pezsgőztek, duhajkodtak, bitangkodtak, mint azelőtt. Az urak — ebben az esetben a magyar urak — épp azért folytatnak látszatharcot Trianon ellen mert szeretnék a maguk részére megőrizni a dolgozó osztályok által előizzadt szupraprofitokat, mert szeretnék megszerezni a maguk részére Erdély, Felsőmagyarország, Bácska dolgozóinak kizsákmányolási jogát. És ha hadisarcot kell fizetni, akkor a magyar uralkodó osztály nem a saját zsebébe nyúl, nem a milliomos vagyonokat terheli meg, de elvonja még a száraz kenyeret is a dolgozók éhségtől kicserepesedett szája elől. S röhögve mondja: Trianon! Trianon! Mit fog csinálni ezek után a magyar uralkodó osztály ! Talán ezentúl nem fogja használni kifogásnak a magyarországi tömegek előtt, mikor éhendöglésre kényszeríti őket munkanélküliséggel, uzsoraadókkal, boletával, leventekínzással, bérlevágással? Talán nem fog többé idejönni magyar Amerikába bolondítani a kivándorolt magyar munkásságot és megnyerni annak rokonszenvét a saját rendjének támogatására “ ’rianon” cégére alatt? Elképzelhető ez? Nem és százszor van. Túl jártasak a magyar úri bitangok a munkásnyúzáson, munkásbolondításban, semhogy az örök hűséget betartsák a francia Monsieur részére. A francia bankárok követelték feltételeik teljesítését 25 millió dollár kölcsön ellenében, így hát a magyar urak kitették a “franciabarát” Károlyi Gyulát a kirakatba. No, de mirevalók volnának az úgynevezett “ellenzéki” pártok. A Friedrich Istvánok, a Rassay Károlyok és főleg a kapitalisták szemefényei — a szocdem Peyerek, Miákusok? Még a vak is látja, hogy ezek fogják örökölni a Trianon ellen folytatott “küzdelmet.” No, meg aztán: tehet a magyar kormány arról, hogy az úristen megteremtette az Endresz és Magyar nevű “hazafiságtól” majd megszakadó repülőket? A francia imperializmus által kitartott szajha, dehogy is fogja csak a franciák részére őrizni a szüzességét.” Ki ád többet érte? — ez lesz az egyik irányvonal. Gyere babám, hisz úgyis sötét van — a második. Nem is én voltam a bokorban, hanem a sógorasszony — ez lesz a harmadik. A többi elvet, erkölcsi szabályt és irányvonalat talán nem is érdemes felsorolni. De Trianon ellen, minden sperialista szerződés, a nemzeti kisebségek elnyomása ellen igenis kell, hogy folyjon a harc. Minden nemzetnek joga van saját nemzeti létéhez, minden nemzetnek joga van az elszakadásig menő önrendelkezési joghoz. Minden nemzetnek joga és kötelessége saját belátása szerit dönteni sorsa fölött. A kapitalizmus alatt ez persze nem valósítható meg. A kapitalista rendszer az elnyomáson, kizsákmányoláson, rabláson alapszik s ha ezt elvonnák alóla, kártyavárként dőlne össze. Ezért kell milliószámra éhenhalni a kínai kulinak, ezért gyilkolják bombavető repülőgépekkel a szabadságért küzdő indiai parasztokat és egyiptomi fellahókat. Ezért söprik gépfegyverrel Belga Kongó benszülötteit. Ezért nyomják el MINDEN kapitalista államban a nemzeti kisebbségeket, ezért szenvedés és nyomor osztályrésze magyar testvéreinknek Csehországban, Romániában, Jugoszláviában, — mint ahogy nyomor és szenvedés volt a csehek, románok, szerbek sorsa a háború előtti nagy Magyarországon. A kapitalizmus kizsákmányoláson alapszik. Gyarmati népek, nemzeti kisebbségek és az összes dolgozók kizsákmányolásán és elnyomásán. Amíg kapitalizmus létezik, addig lesz jajj, könny, éhhalál, háború és pusztulás, — mert ez a kapitalista rend lényege! A Szovjetunióban hetven különböző nemzetiség békésen és boldogan él egymás mellett és közös erővel építi a szocializmust. Tizenhárom évvel ezelőtt esett meg először a történelemben hogy 160 millió ember között szétverte a bolseviki foradalom a válaszfalakat. Megszűnt minden kizsákmányolás és elnyomás — mert megszűnt a cárizmus, a kapitalizmus. Az orosz paraszt együtt dolgozik a mongol paraszttal. Az ukrán munkás a kirgiz munkással. Paraszt és munkás Ez a kézben halad előre a szocializmus felé A háború előtti Oroszországban véres nemzeti villongások folytak le. Ma a nemzetek gőzerővel építik saját nemzeti kultúrájukat — a szocialista^ nemzetközi kultúra alapját. A háború előtti Oroszországban kancsuka és kozákszablya pergett az orosz munkás hátán. Most jajj azoknak, akik munkerőt mernek kizsákmányolni, embervéren akarnak nyerészkedni. A SZOCIALIZMUS MEGSZÜNTETI NEMCSAK A KAPITALIZMUST — DE A NEMZETI ÉS EGYÉBBFAJTA KIZSÁKMÁNYOLÁST! A magyar munkások sorsa még kutyább lesz Károlyi Gyula alatt, mint volt Bethlen István diktatúrája idején. Persze, nem azért, mintha Bethlen István gróf kisebb vérszopó lett volna, mint Károlyi Gyula. De Károlyi Gyula még jobban el fogja nyomni a magyar tömegeket, mert a francia Monsieur KAMATOKAT és TÖRLESZTÉST követel a UJELÖRE HÜ1W € E c lü 135 Ofisrs to ee usíd OMlV OM UVErtPLO\eJ> Sm»KíN/<5* WORK6ÄS! ny oroér oé (J0V£R.HHE> ílhí ßüdk, Csak munkanélküliekre és sztrájkolókra Jöjjetek, jó fiuk! . NEGYVENEZER FRANCIA VASMUNKÁS MÁSFÉL HETES KÉNYSZERSZABADSÁGA “Hogy a személyzet szabadságra mehessen, az igazgatóság elhatározta, hogy 10 napra bezárja az üzemeket.” Ilyen felhívások jelentek meg a múlt héten a nagy páriskörnyéki vasüzemekben. A Citroennél 14,000, Renaultnál 20,000, a Saoneet Rhonenál 2,000 Sámsonnál 800, Bleriotnál 800, tehát kb. 40,000 kizsákmányolt került így az utcára, kényszerszabadság címen Szabadságolás Bizonyos, hogy a nagy autógyárak kizsákmányoltjai nem kívánnak jobbat, mint a racionalizációtól meggyötört testüket kissé megpihentessék. Nem tíz napra, hanem hetekre volna szükség, persze az éhbérből erre egyáltalán nem telik. Ezek a kényszerszabadságok egy krízisnek a jelei. hatalmas Hasonló szabadságokat a kapitalizmus már hónapok zsákmányoltak óta ad a kiszázezreinek. Szabadságot, mikor a munkásnak egy vasa sincs, lakbére fizetetten, kenyérre is alig van pénze. Akkor, amikor a javeli javeli nagyur, Citroën, egy futó mosollyal milliókat veszít a deauvillei kaszinóban, akkor ugyanennél a Citroënnél két hónap alatt 25 napot álltak az üzemek, — történnek az egész vonalon a bérletörések. Például Citroënnél a 192-es atelierben az órabéreket á fr 10-ről 6.50-re szállították le. A Gnome és Rhone- üzemben a 13. kerületben munkást szabadságoltak 2,000 tíz napra, Genevilliersben a Chenard üzemben dolgozó 3,000 munkásnak adták tudtára, hogy augusztus 15-től szeptember ■1-ig szabadságolva lesznek. Ezzel párhuzamosan a részleges elbocsájtások és bérletörések folytatódnak. Lyonban, a Berliet üzemben nyolc napra elbocsájtották a munkásokat. Ugyanúgy most is több ezer munkást dobnak az utcára, mitsem törődve azzal, hogy amúgy is éhbérért dolgozó munkások miből fognak megélni a nyolcnapi kényszerszabadság ideje alatt. Akárcsak Ford vagy a többi detroiti autókirályok, KÜZDELEM A HARCOSAINKÉRT WASHINGTON, Pa., szept.• A National Miners Union és az ILD vezetésével hatalmas védelmi kampány söpri végig Washington járást a sztrájkoló és a dolgozó bányászaik, acélmunkások, dolgozók és munkanélküliek résztvételével Nagy tömegtiltakozást váltott a bányabárók bíróságának azon törekvése, amellyel ártatlanul 55 sztrájkoló bányászt, a piketvonal legjobb harcosait és úgy NMU, mint a sztrájk vezetőit a börtönbe akarja juttatni. Különösen nagy felháborodást keltett az a páratlanul zsarnoki önkénykedés, amellyel Leo Thompson és még 9 más bányászt találtak bűnösnek hamis vádak alapján a canonsburgi ügyben. Az ILD és a NMU külön utasításokat bocsájtott ki önmagyar uralkodó osztálytól. Az pedig nem lesz hajlandó belenyúlni a saját kincstárába, hanem a dolgozók bőréből fogja kivasalni a szükséges pénzösszegeket. A magyar nép Magyarországon éppen úgy, mint Romániában, Jugoszláviában, Csehszlovákiában, akkor fog véglegesen felszabadulni, ha egyszer s mindenkorra lerázza magáról a kapitalista igát. MEGTEREMTI A MÁSODIK, DICSŐSÉGES MAGYAR SZOVJETKÖZTÁRSASÁGOT! Amerikai magyar munkások! Verjétek ki egyletetekből, szervezeteitekből a magyar banditák lakájait, akik “Trianonról” mernek nyafogni előttetek. Mondjátok meg, hogy a magyar grófok, a magyar kapitalisták, a magyar urak felelősek Trianon minden nyomoráért, a magyar nemzeti kisebbségek szenvedéseiért. És ha Endresz—Magyar vissza merne jönni közibétek — tanítsátok meg, hogy ti mit értetek “Igazságot Magyarországnak” alatt. VOND£^HAIAlAiAl(| UJ E1 )A MUNKÁSOKNAK .ŐRE Entered »• second cl«.ss matter May It, 1931 at the Post office Osts* land. O. under the act of March 3rd 1379. Published every dav In the rear bv the Dl Előre Publlshlnr Co., 3491 Buckeve Rrt.. Cleveland. O. Teleohone Cedar T119-7119 Gubscrlntlon rates One year 38 elz months 33 three monthe 31.30 One month 30 cents. Cleveland-Cltv one vear IS Fordern enntrles fine year 312 81x months l( Slnsrle conies Daily 3 cent Eundav 3 eent Kladla as év minden nácién as ül Előre Publ. Co. Inc.. 9403 Buckeve Rá. Előfizetési ér eev évre 38 félévre 33 neerved évre 31 30 és aerv hóra 30 «. Külföldre est évre 312 fél évre 38 nezvedévre 13 Érven szám éra Bétkoznan 3 cent Vasérnan 3 cent Minden csekk és mnnev order as alébbl névre éllltandé ki "UJ ELŐRE” 9408 BUCKEYE RD., CLEVELAND, O. KOMMUNISTA ÚJSÁG NYUGATON A szolidaritás napját a Labor Day helyébe írta: ROBERT DUNN. A legszívélyesebb bátorítással üdvözöljük a nyugati elvtársaink fáradozásait egy munkás hetilap , a WESTERN WORKER megalapítására. Égető szükség van egy ilyen újságra. A városi és a farmmunkások növekvő harciasság jeleit mutatják. A spontán sztrájkok a mezőgazdasági munkások és a szervezett sztrájkok a konzervmunkások, gőzmosoda és hajós munkások, stb. soraiban, amelyekben a filippinó, kínai, mexcoi és fehér munkások ezrei vesznek részt, bizonyítják a forradalmi szervezkedés lehetőségét. Denvertől a tengerig sokkal gyorsabban terjed a munkanélküliek mozgalma mint sok keleti városban. A munkások egyre nagyobb számban fordulnak vezetésért a forradalmi unionokhoz és a Kommunista Párthoz. A pártunk a jelen pillanatban számottevő aktivitást fejt ki; a Nyugaton küzd a munkanélküliek mozgalmának a kiépítésére segélyért és biztosításért; kampányt folytat a mezőgazdasági, konzerv és a többi munkások megszervezésére a bérlevágások elleni harcra; küzd a terror ellen Portland, Los Angeles és Oaklandon; harcol a kriminalista törvények visszavonásáért; küzd az imperialista háborús készülődések ellen. Mindezek a kampányok eredményesebbek lehetnének, ha a pártunknak a Nyugaton is lenne egy lapja, amely segítene a szervezésben, vezetésben és a különböző tevékenységek összevonásában. A WESTERN WORKER nagy segítségére lesz a párt napilapjainak, mint a Daily Worker és az Új Előre és a többi nyelvű lap. Nagy segítséget jelent, épp úgy, mint a már meglevő Southern Worker. Tekintve a nagy távolságokat, a napilapok nem érkeznek meg olyan hamar, hogy a mindennapi követelésekért folyó harcokban a teljességig ki lehetne őket használni. A kommunista lapok nemcsak nevelik a munkásokat, hanem szervezik is. Ezt a célt a legjobban úgy érheti el, ha alaposan és közvetlenül foglalkozik az eseményekkel. Az egyre szélesedő harcok és a napilapjaink kis terjedelme következtében nem vizsgálhatunk meg olyan alaposan minden helyi kis eseményt, mint amennyire szükséges volna. Pedig erre nagy szükség van, mert ezáltal emeljük a tömegek elméleti és szervezeti színvonalát magasabbra. Mindezeknél fogva nagy szükség van a WESTERN WORKER-re. Felszólítunk minden elvtársat és munkástársat, támogassák úgy technikailag, mint pénzbelileg tőlük telhetőleg a Western Workert. 3,000 dollárra van szükség, még az első szám megjelenése előtt, ha létezését biztosítani akarjuk. Adjunk meg minden támogatást részünkről, hogy ezt az új fegyvert minél előbb a forradalmi munkásmozgalom szolgálatába állíthassuk le az A. F. of L.-ben szervezett munkások speed upolására, bérletörésre, szkennelésre. Tipikus példája az ez évi Labor Day-i fecsegéseknek a Brotherhood of Railroad Trainmen elnökének, M. A .F. Whitneynek kinyomtatott beszéde, aki egyike az elismert “legprogressívebb” munkásvezéreknek az országban, ő a feje annak az egyletnek, amelyiknek nemrég a “deportáló” Doak volt törvényhozó ügynöke. A Federated Press három egész oldalt bocsájtott Mr. Whitney rendelkezésére a förmedvényekre, az “1931 évi Labor Day” címmel. Azzal kezdi, hogy a “közeledő télnek a gondolata a hátát borzongatja”, amit követ egy nyájas ajánlata, “közönséges nép”-nek értve alatta a munkásságot. Közli velünk, hogy “ha a tőkések elfogadtak volna egy felvilágosodott politikát”, akkor ezek a dolgok ma rendben volnának. De egy kicsit később felvilágosít bennünket, hogy vannak kapitalisták, akik már fogadtak el ilyen politikát Ennél a pontnál hőskölteménybe tör ki a jól ismert stagger szisztém dicséretére.* Ez nem egyébb advertajzolásnál a több Kellog korn flakes és Squibbs fogkrém eladásához. Whitney bemutatja e cégeket minősíthetetlen dicsérethalmazával. Ha nem őrült, akkor tudnia kell, mind a kettő százszázalékos unionellenes és azokat a harcos munkásokat, akik üzemi újságot osztottak szét gyárkapukban, a rendőrökkel a tartóztatták le. Bejelenti, A Labor Dayt először 1882 ben vetették fel New Yorkban és 1884-ben választották szeptember első hétfőjét, mint hivatalos munkásnapot az American Federation of Labor. 1903-ban egy erőteljes támadást intéztek a harcos elemek az AFOL ellen, hogy változtassák meg a Labor Dayt szeptemberről május elsejére, mint a többi országok munkásságának valódi ünnepnapjára. De Samuel Gompers és masinája lehetetlenné tette ezt a modalmat. A Labor Dayt törvénybe iktatták el, megelőzőleg 1872 ben Alabamában, egy reakciós államban, amit aztán gyakorlatba ültettek más államokban is. 1892-ben az Egyesült Államok Kongresszusa nyilvánította ünnepnapnak, amíg az államok többsége törvényes ünnepnek mondta ki 1872-től 1894-ig. Ez a hivatalos napja az A. F. of Labornak, amikor “elismerését fejezi ki a világ az amerikai iparnak.” Körülbelül ez az egész, amit valanek a tömegtiltakozásnak a legeredményesebb megszervezésére. “Követeljük az összes elfogott bányászok és szimpatizálók azonnali szabadonbocsájtását” címmel a kérvények ezreit körözik a bányászok között. A kérvényeken az is rajta van, hogy “ezek a sztrájkoló bányászok, a National Miners Union tagjai, ártatlanok, nem követtek el semi bűnt. Szervezkedtek és harcoltak az éhhalál ellen, a jobb megélhetésért. Követeljük a bányászok szervezkedési, sztrájk és eiketelési jogát, a bírósági tiltó parancsok és a rendőrség önkényes közbelépésének az eltörlését. Minden NMU lokál e héten külön gyűlést tart delegátusok választására szept. 6 án Washington, Pa.-ban, a Millers Hallban megtartandó tömegvédelmi konferenciára. Támogassuk a bányászok védelmének és a sztrájkolóknak a harcát a segélyezés fokozásával. — Adományainkat küldjük az alábbi címre: Penn—Ohio Miners Relief Committee, room 205, 611 Penn Ave., Pittsburgh, Pa. ha hivatalosan megengedtek az A. F. of L. Unióknak. 1918 ban az A. F. of L. jelszava erre a napra az volt, hogy “Megnyerni a háborút a szabadságért.” 1931ben körülbelül 10,000,000 munkanélküli munkás élvezi ezt a szabadságot — éhezve. Megnyerték azt a háborút, ami az A. F. of L. legtöb urait kormányállásba juttatta. Most nagyon kedves a labor bürokraták szivének a Labor Day. Szeretik a kövér fiuk, miután ez törvényes labor day és minden, ami törvényes, előnyös a részükre. Ez éppen ellenkezője annak, amit az európai és gyarmati tömegek fejeznek ki a május elsei tüntetésükkel, a nemzetközi összetartást és harcot. Az A. F. of L. business union vezetői irtóznak a nemzetközi szótól és reszketnek még a gondolatától is a munkások nemzetközi összetartásának. Az ő nemzetközi “testvéri” érzésük ápolására szokásszerűleg küldenek delegátust a British Trade Union Congress évi ülésére. Mindenki előtt tudott dolog, hogy ezek a delegátusok csak ridlera mennek az angol sörért és a hozzájuk illő, nevükkel ellátott aranyóráért, amit előkelően nyújt át az a társaság, amelyik elárulta az angol általános sztrájkot 1926-ban. A nemzetközi összetartás is Okay, mint Mathew Wolf állítja, ha az a jobb népekkel történik, mondjuk egy nemközi bankár bizottsággal, hivatásos hazafiakkal és az fehér gárdistákkal, harcolni a Szovjet Unió ellen. A sárga munkásvezérek azért is szeretik a törvényes szeptemberi ünnepnapot, miután ez alkalmat ad egy platformról beszélni a Tammany politikusokkal, republikánus buszokkal, rakéterekkel, bankárokkal, katonatisztekkel és csuhásokkal, valamint más tekintélyes polgárokkal, akik képviselik a “köz” érdekeit.’ A lényeges cél ebben az, hogy a speedek után meleg kézszorítások között leülhessenek a tőke képviselőivel és elfogadtassanak egy “felvilágosodott politikát” a munkások megtévesztésére. Ezt a politikát szerződésben kötik ezek a cégek levágták a munkaidőt a termelés fokozása mellett, de nem mondja meg, hogy ez a speed up-nak köszönhető. Azt sem említi sehol, hogy a bérek mind a két kompániánál alatta vannak, ami szükséges egy család fentartásához. De Mr. Whitney tovább megy és fuvola hangon mondja: “Én hiszem, hogy ezen depresszió elmúltával jobb napok jönnek a dolgozó tömegre.” Miért nézi a jövőt ilyen rózsásnak? Azért, hogy a kapitalisták jobban “értékeljék”a munkát? Egész cikkében nincs egy hang a harcról. Greenék és Wolfék nem tudják jobban ismertetni politikájukat, mint Whitney. Ez is tipikus Labor Day-i maszlag. De alig hisszük, hogy használni fog. Akármilyen szépen hangzik a sékerek beszéde az ez évi Labor Day-en, nem fogják bolondítani a munkásokat. Az ez évi Labor Dayt meg fogja ünepelni a munkásság, de más formában. Az ez évi Labor Dayt úgy ünnepeljük meg, mint a Szolidaritás Napot a sztrájkoló bányászokkal és textil munkásokkal. Úgy fogjuk megünnepelni, hogy kiáltványt bocsájtunk ki az egész ország munkásságához a sztrájkolók támogatására, uniójuk kiépítésére. New York megünnepli a munkássága Szolidaritás Napját hatalmas tüntetés keretében, a Starlight Amusement Parkban, a Bronxban. A Szolidaritás Napja New Yorkban egy valódi Labor Dayt fog jelenteni,