Uj Előre, 1933. május (31. évfolyam, 7332-7361. szám)

1933-05-01 / 7332. szám

oldal ____ UJ ELŐRE Óriási tagdíjlevágás lesz az IWO­-nál ASLATOK AZ IWO­ ORSZÁGOS KONVENCIÓJA ÉS TAGSÁGA ELÉ osztályok tagsága vitassa meg a fontos kérdéseket és terjessze a maga kiegészítő javaslatait a konvenciós bizottság elé 1933. június 1-ig .z International Workers Order egyetemes Intéző Bi­­ga konvenciós bizottságot küldött ki azon javaslatok hozására, amelyeket az IWO.-nak 1933. június 17.-én, goban megnyíló országos konvenciója elé fognak tér­ni. Ezeket a javaslatokat megvitatás végett az ész­­t és tagság elé terjesztik az alábbiakban. A javasla­­t az alapelv az, hogy az IWO. valamennyi székcói­­nézve egységesíteni kell a rátát, a betegsegélyezést, a mozgalmi aktivitást, a javaslatokat az IWO. hiva­­lapjai, így az Uj Előre utján is a tagság tudomására­­, megvitatás, hozzászólás végett. Minden osztály k­ívül, hogy esetleges kigészítő javaslatait hivatalosan konvenciós bizottság elé terjeszti június 1-ig, az IWO­ n, köztük az Új Előrén keresztül is megtehetik hozzá­saikat. Szükséges is, hogy minél behatóbb vita indul­­meg, hogy tiszta és kollektív, egységes vélemény ala­­­sson ki a konvencióig. A javaslatok első részét alább közöljük a javaslatba betegsegélyezésről és adminisztrációról. A JAVASLATOK 1. Betegsegély kérdés. — Töröltessen el az IVO. életé­­t $15 és $12 betegsegély. Szállíttasson le a jelenlegi sti betegsegély 15 heti időtartamra. Ezzel szemben vá­­k le a jelenlegi havidij átlagban 70-től 90 centig. Ezen ponthoz a következő indokaink vannak. Megálla­­ta a konvenciós bizottság, vele egyetemben az IWO. ^ar szekciójának az Intéző Bizottsága, — hogy régi nehéz gazdasági helyzetben a havidijaink túlmn­­a­k és igy maga a tagszerzés is nagy nehézségekbe ütkö­­zidén új tagok felvételéért folytatunk kampányt, mcsak megállapította azt is, hogy amint a kereseti ia­­gokhoz magas a havidíj, a $12 heti betegsegély is ytalan a mai kereseti viszonyokhoz. Ahhoz viszont, ■ egy centralizált egységes rátával, egységes beteg­­lyezéssel rendelke­ző IVO.-t építsünk fel, szintén szük­­s a betegsegélyek levágása. Nekünk meg kill nyitnunk IVO.-t a keveset kereső, rossz viszonyok között élő mun­k előtt is, mert a célunk nemcsak a betegsegélyezés, sm a szervezetlen munkások szemezése is. Arra kell kerlnünk, hogy a jelenleg aránylag magas havidíjakat mentsük és lehetővé tegyük minden munkásnak a hoz­­­ való csatlakozását. A következő két minta világosan mutatja az átlagos öltözetet, amit a havidijakból le lehet szállítani: A 2 dollár betegsegély levágással és a 15 hétre való fással kapcsolatban átlagban 70—90 centet vághatunk havidijakból. 2. Milyen heti betegsegélyek leg­ . a konvenció 7 — Töröltessen az IWO. egyetem céből a $3.50 és heti betegsegélyek összege is. tán csak 4 beteg­­y option maradjon meg. Még is a következő be­csekkel, adminisztrációs költ nélkül: Amint látják a tagtársak, nemcsak a magyar szekció­­változtatunk betegsegélybiztositás formát, hanem ki­ll az egyetemes iWO.-ra. 1. Adminisztrációs költségek. — Az egyetemes és átla­­idminisztrációs költség minden tagra 39 cent legyen, a keze felosztásban; L5 cent központi adminisztrációra.­­1 cent szervezési költségre (ebből 2 cent egyetemes, 1 a szekciónak). 10 cent presstax (8 cent nyelvi lapnak, 2 cent a Daily érnék). 1 cent konvenciós alapra. A részletezett 39 centet azonban nem minden tag is­­egységesen, hanem lépcsőzetesen, ahhoz irányítva, mennyi betegesgélyre van a tag felvéve. A következőkben javasoljuk elfogadásra a központi aisztrációs költségek lépcsőzetes felosztását. 4— betegsegély után 6.-8.-99 10. B áleseti alap után ! Ha férj és feleség tagjai a szervezetnek, de a feleség csak háziasszony és mint ilyen, csak halálesetre tartozik hozzák, akkor azok a háziasszonyok csak 9 (kilenc) cent központi adminisztrációs költséget fizessenek. Az adminisztrációs költségeknek a lépcsőzetesen való felosztása azt az igazságos célt szolgálja, hogy ha a halál­eseti alap után 30 cent központi adminisztrációs költséget veszünk, nem vehetünk egy fiatal munkástól $4.— beteg­segély és $150.— haláleset után 39 cent adminisztrációs költséget akkor, amidőn központi havidíja a halálesetre és betegsegélyre együttesen 31 cent lenne. Ennél a pontnál világosan tűnik tehát ki, hogy foko­zatosan a nagyobb heti betegsegélyek után kell számítani az adminisztrációs költséget magát is. A $10.— betegse­gély 45 centes adminisztrációja egészíti ki és teszi lehetővé az átlagos 39 cent központi adminisztrációs költséget. Itt figyelmeztetjük a tagtársakat arra, hogy a köz­ponti adminisztrációt ne tévesszük össze az osztály admi­nisztrációval, mert mi kizárólag csakis a központi adminisz­trációról beszélünk (Folytatjuk.) 34c 37c 39c 45c 30c $400 $1000 35c 80c $1.85 $1.85 $400 $1000 24c 60c 70c 70c költség 39c 39c $1.33 $1.69 $2.20 $2.65 $1.33 $1.69 Különbözet $0.87 $0.96 RÉGI RÁTA SZERINT 40 éves, haláleset ?12 betegsegély JAVASLAT SZERINT 40 éves haláleset $10 betegsegély Központi adminisztrációs Régi ráta Új ráta 5 4.— heti segély után mfc 24c 5 6.— ” ” ” 36c­­ 8.— ” 48c M0— ” ” ” 70c HOGYAN BÁNNAK A ZSIDÓ UTASOKKAL A NÉMET HAJÓKON (New Yorki levél) Tisztelt szerkesztőség. Mint régi olvasójuk szeret­ném, hogy közzé tennék lap­jukban a következőket: Egy pár nappal ezelőtt tér­tem vissza az “Albert- Balfin” Hamburg American hajóval és roppant gyalázatos bánás­módban részesültem csak a­­zért, mert zsidó vagyok. hIgy a pincérek mint a többi ten­gerészek könyörtelenül bán­nak minden zsidó utassal a harmadik osztályban. Az é­­telt csak úgy dobják oda az asztalra azzal a megjegyzés­sel: “für einen juden.” (Egy zsidónak) Ha az Uj Előre olyan szives lesz olvasóit figyelmeztetni erre a gyalázatos állapotra, tudom, hogy nagyon nagy hú­­lával lesz mindenki iránta. A mostani helyzet Magyar­­országon sajnos nagyon szo­morú. A Horthy gyilkos kor­mány tovább folytatja gyalá­zatos viselkedését a munká­sokkal szemben és örülni kell az embernek, ha onnan meg­szabadul. Ahogy újból állásba jutok, beküldöm az egy évi előfize­tési díjjat a lapért. Időköz­ben a standon vásárolom. Kiváló tisztelettel, igazi hí­vük, Sara Spiegel. Országos Munkás Iskola Záró Ünnepélye A CLEVELAND WEST SÍDÉI MUNKÁS OTTHON BAN, 4309 LORAIN AVENUE Május 7-én, este 8 órai kezdettel ismerkedjünk meg az amerikai magyar munkásság 36 új szervezőjével, akik beszélni fognak. KITŰNŐ MŰSOR! Fellép a detroiti Műkedvelő Kör és a West Sidei műkedvelők! Fellép a West Sidei Munkás Dalárda! MAGÁNSZÁMOK! BELÉPTI DÍJ CSAK 25 CENT. * i A BRONXI MAGYAR MUNKÁS KLUB 569 Prospect Avenue Bronx, N. Y, A velünk harcolóknak forradalmi üdvözletünket kildjük Lobbanó zsarátnok Vérvörös felhőkön, szikra­ ivást látok Nem marta ezen seb, igy még a világot Nem izzott igy, hamu alatt a zsarátnok Elfojtott zsarátnok. Tétlenség ,vesztőjén, félig agyonvertek, A megkötözöttek, gúzsban letepertek Soha ily hangosan, kiállni nem mertek Szólani sem mertek. Tajtékzó habokon, hydra-fejek kelnek Láncok muzsikáján, kedvre kerekednek Harang kondulásán, vérrel ünnepelnek Vassal ünnepelnek, Sikongat a szél is Alabama felett Kilenc fiú álmán, sárkány-kísértetek — Jaj urak, átkozott a ti ünnepetek Fehér ünnepetek. Nem fogan az átok, sátán nevetésén Ünnepel a sátán, harangok csengésén ön­életük irtják, Bowerynak mélyén Nyomorult örvényén. Hírhozó szél süvít, hangját megeresztve Ezreket feszitnek, a horogkeresztre Germán égbolt alatt, dúl ünnepi este Fehér ünnep­ este. Ünnepi hangulat, csak ezután éled Sortűz Bukarestben, Párisban ítélet Lengyel földön, szurony hegyén Hervad el az élet. Hollók fejezik be, ünnepét a rendnek Akasztófák körül, jóllakva keringnek Károgják a szavát, sötét rémületnek Magyar rémületnek. Vérvörös felhőkön, égő írást látok Nem rázta ezer baj, igy még a világot Nem izzott elfojtva, igy még a zsarátnok Robbanó zsarátnok. MAJOR FERENC NEM ENGEDI ÍV­NI A SEGÉLY­KONYHÁKAT YOMOWN MUNKÁSAI YOUNGSTOWN, Ohio­ Moore polgármester kijelen­tette, hogy május elsején a város 7 löttykonyhája közül hatot be fognak csukatni a a­­nélkül, hogy bármilyen más intézkedést is létesítenének a lötty konyhákra szoruló munkanélküliek eltartására. A rendeletre oly nagy volt­ a felháborodás a munkások és munkanélküliek r­é­sz­ér­ő­l, hogy Moore polgármester kénytelen volt visszavonni e­­redeti tervét. Az új terv szerint ahelyett, hogy egyszerre hat konyhát zárna le, csak egyet fog lezár­ni május elsején és a többit pedig fokozatosan fogja­­ be­­csukatni. A Munkanélküli Tanácsok és a Steel and Metal Workers Industrial Union munkás és munkanélküli tagsága meg­kezdte a harcot Moore terve ellen. Nyílt gyűléseket hívtak egybe, magukban a lötty­­konyhákban. Ezen gyűlése­ken keresztül a munkások százai tiltakoztak, a lezárások ellen. Csupán egy gyűlésen 400 munkás foglalt határo­zottan állást a lezárások el­len. Közben az aláírások szá­zait gyűjtötték egybe, szin­tén tiltakozva a lecsukások ellen. “A KONYHÁKAT AD­DIG NEM SZABAD LEZÁR­NI, AMÍG A VÁROS NEM BIZTOSÍT MINDEN MUN­KANÉLKÜLI RÉSZÉRE $1 —HETI SEGÉLYT! Ez volt és ez ma is a youngstowni munkások és munkanélküliek követelése. A fentebb említett nyílt tárgyaláson, ahová meg­hívták a polgármestert és vá­rosi tanácsot is, de akik nem mertek eljönni a munkások elé, az egyik munkás két kis darab kavicsot vett ki a zse­béből ezekkel a szavakkal: “A levesemben találtam. Úgy lát­­szik nem főzték elég sokáig”. A munkások nagyon is jól tud­ták, mire céloz ez a munka­­nélküli, a löttykonyhán ki­szolgált szinte ehetetlen leves­re, s ettől is meg akarják most őket fosztani. Az elmúlt hétfőn megje­lent a városi tanács ülése e­­lőtt Henry Mack, akit a Steel and Metal Walkers Industrial Union választott meg, hogy jelen legyen a városi tanács gyűlésén­, amikor a­ lötty­­konyhák kérdését fogják meg­vitatni, ami ellen Mack élesen tiltakozott. Erre két rendőr­pribék megragadta és kihhur­­colták a tanácsteremből. Bár­­ a megjelent munkások élesen tiltakoztak ezen bánásmód el­len, nem voltak elegen, hogy a túlnyomó erővel sikeresen szembe tudtak volna szállni. A Május Elseji tüntetés al­kalmával, amely a Watt és Federal Streeten lesz a Mun­kanélküli Tanács indítványoz­ni fog egy tömeg delegáció kiküldését a polgármester­hez . A delegáció tiltakozni fog a löttykonyhák bezárása ellen vagy ellenkezőleg követelni fogják az­­ 1.­ heti segélyt a löttykonyhák helyett, Mint állatokat vezetik, földre szegezik, megnyiratják Horthyék Borbásta lakóit ÉJJELI RAZZIÁKON FOGDOSSÁK ŐKEt. — MEZTELENRE VETKŐZTET­­NEK NŐKET, FÉRFIAKAT S ÚGY NYÍRJÁK. — “EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT” A magyaroszági szociálde­mokrata párt “észreveszi” né­ha H­orthyék gaztetteit­ De a világért sem a munkásokhoz, tömegekhez, hanem Horthy­ék “belügyminiszter urához” — vagy “ő főméltósága”, Hort­­hyhoz appellál ezek ellen. Egyik legutóbbi ilyen gaz­tett, amelyet a Népszava ír le, Horthyékhoz appellálva aláza­­osan a Borbászóban évek ó­­a elkövetett és ma is folyta­tt­a egészségügyi intézkedés­b­en.. Borbászó egy telepit­­ény Püspökladány mellett, a­­hol régóta a Püspökladány­ból kitelepített legszegényebb f­öldmunkások, gyári munká­sok laknak vályogviskókban- Ezekhez telepítették azután Nlorthyék az egész környéken összefogdosott cigányokat. S azóta, mint “piszkos csőcse­léket” kezelik együtt őket. S hogyan kezelik! Ezt írja, a “belügyminiszter úrnak” a­­jánlva alázatosan a ‘Népsza­va”: ÉJJELI RAZZIA. A világháború frontszolgá­latosai jól emlékeznek még rá, hogy fertőtlenítés alkalmával, amikor a hadtápvonalak mögé akartak eljutni, előbb bizo­nyos szőrtelenítési művelet­nek kellett magukat alávetni. Talán ebből az időkből maradt fönn Püspökladányon is az a szokás, hogy a Borbástó lakó­it időnként megnyitják. Ez egy idejig rendes körülmények között folyt le. Csak a tisztá­talanabbnak látszó családok­kal esett meg. A régi községi orvos és a régi csendőrőrspa­­rancsnok tudták, hol van szük­ség borbélyra. Közben uj orvost kapott a község és uj parancsnokot a csendőrőrs- Innen kezdődött a borbástelepi lakosok elke­seredett panasszá. Már a múlt év októberében kaptak egy kis ízelítőt. Már akkor is válogatás nélkül ál­lították sorba külön a férfia­kat, külön a nőket, a gyerme­kekkel. A csendőrtiszthelyet­tes lóhátról dirigált. O.F.-né, egy hétgyermekes anya már akkor kapott szívbajt a tortú­ra miatt. Állapta olyan hatást váltott ki, hogy akkor abban­­hagyták a műveletet, a többie­ken nem folytatták. Férjét a­­zonban megverték a csendő­rök, mert a sorakozóra hívó parancsot nem teljesítette e­­lég gyorsan. Ugyanis előbb hatéves fiát akarta felöltöztet­ni, nehogy megfázzon a hűvös őszi hajnali levegőn. Ebben megak­adályozták s a gyermeket egy ingben vitte ki az anya a sorakozóra. A gyerek meghűlt, tüdőgyula­­dást kapott, egy hét múlva meghalt- Az anya még most is siratja. RAZZIA MEGISMÉTLŐDIK A telep lakói rettegve gon­doltak egy újabb meglepetés­re. A tavasz beálltával sejtet­ték, hogy ismét sorra kerül­nek. Ezért március 31-én as­­­szonyok küldöttsége kereste föl hivatalában a főszolgabí­rót, könyörögve kérték, ren­delje el megvizsgálásukat a te­lepi lakosok s csak azokat nyírják meg, akik esetleg fér­gesek. A főszolgabíró megígér­te ezt. Ott volt a szobájában az alispán is. És mégis,­ április 4-én haj­nali 3 órakor szoros csendőr­­gyűrű zárta körül a Borbáste­­lepet. Makula Gusztáv cigánybíró­nak kiadták a parancsot, hajt­son ki mindenkit a lakásból mert egészségügyi vizsgálat lesz. A telep lakosai m­ár tud­ták, mit jelent ez. A nők me­nekülni akartak, de mindenfe­lől­­ Rendőrkordon vágta el a menekülésüket. Sokan a pad­lásra, vagy a szekrénybe búj­tak, de a csendőrök minden­kit számon tartottak s a búvó­helyeikről ráncigálták ki ő­­ket. Csak néhány fiatalabb le­ánynak sikerült megszökni az éj sötétjében, ezek még máig sem mertek visszajönni, hozzá­tartozóik sem tudják bizto­san, hol vannak, csak sejtik, hogy rokonaikhoz menekül­tek- Egy állapotos asszonyt is a padlásról húztak le, aki szé­gyenében öngyilkos akart len­ni. A csendőrök ebben mega­kadályozták és nevetve mond­ták neki: “Majd azután meg­teheti, ha mi elmegyünk.” Ezután elkülönítették a nőket a férfiaktól és mivel esni kez­dett az eső, a két legtágasabb lakásba terelték a két csopor­tot. Levetkőztették őket anya­szült meztelenre. Azután jöt­tek a borbélyok — hárman­ a nőkhöz, hárman a férfiakhoz, akik csendőri segítséggel lekopasztották úgy a felső , mint az alsó testrészüket. A­­melyik nő ellenkezett, azt a földre teperték, hanyat fekt­et­ték, két karját szétfeszítették s úgy végezték el rajtuk a nyi­lást. Voltak, akik elájultak, eze­ket a csendőrök fogták föl s tartották oda a borbélynak a szőrtelenitésre ítélt testrészt. F.P-né hadiözvegy már tiz é­­ve jár mosni a csendőrlakta­nyára. A mosás éppen erre a napra esett, így őt 17 éves leá­nyával együtt kiengedték a gyűrűből. De ők sem kerülhet­ték el sorsukat. A csendőrlak­tanya mosókonyhájából vitték el őket a fogdába, hogy ott lenyírják. Az anya védeni a­­karta a leányát, aki menyas­­­szony, amire az anyát megra­gadták és megverték. Egy hét után még mindig látszanak szemein a véraláfutások. A 17 éves leányt azóta állandóan ő­­rizni kell, mert szégyenében öngyilkos akar lenni. A vőle­génye az eset miatt elhagy­ta. De megtörtént ez férjes asszo­nyokkal is. AKINEK A FEJÉT FÉLIG NYÍRTÁK LE Az eset után egy héttel is még mindig olyan az egész telep, mint a megtaposott han­gyaboly- Egyszerű emberek sokkal nehezebben felejtik el a lelkükön ejtett gyalázatot, mint a testi sértést. Asszonyok jönnek, kezükbe hozzák levá­gott, szép vastag hajfonatu­kat, egyetlen női ékességüket. Hiszen egyebük sem volt, mert a szegénység, a koplalás, meg a sok gyerek elég korán elhervasztja arcuk üdeségét. Harmincéves assszonyok 50 é­­vesnek látszanak. De megmu­togatják a kék foltokat is a karjukon: a csendőri egészség­ügyi szolgálat nyomait. V.L.-né ötgyermekes anya letépi fejéről a kendőt és mu­togatja, milyen csúfságot csi­náltak vele: fejének balsó ré­­részén tövig lenyírták, jobbról pedig meghagyták 80 centimé­teres hosszú haját. De a betegeket és az örege­ket sem kímélték. M.R­ előtte való napon jött haza a debre­ceni klinikáról. Megmutatják őt is és V.L. súlyos beteget, a­­ki már a halotti szentséget is fölvette. Egy 62 éves öreg asszony gyásza miatt tiltako­zott a nyírás ellen, fejét a haj­vágó géppel ütötték, hogy hagyja magát lenyírni. A ze­nészeket, akik a Rákóczi-kávé­házban a helybeli urak fülébe húzzák a nótát, szintén meg­­nyírták, mint a birkákat szo­kás, barázdásan, úgy hogy utána kénytelenek voltak bor­béllyal rendbehozatni hajukat. Azt mondják: “Ilyen csúfság­gal be sem eresztenek a kávé­házba ” A nők nem mehetnek mun­­ka a szégyen miatt. A gyerme­kek kimaradtak az iskolából, mert a többiek “tetves”-eknek csúfolják őket. Száznyolcvan­két nőt és férfit nyírtak meg úgy az alsó, mint a felső testü­kön.

Next