Uj Előre, 1934. március (31. évfolyam, 7605-7630. szám)

1934-03-02 / 7605. szám

A FÉNY-SZÁM írta : BEBRITS LAJOS A moszkvai alkonyi égre, mely mind sötétebb színeződést nyer, fénykévék szöknek fel hirtelen. A­­ sugárkévék egy ideig ide-oda mozognak, mint­ha valami tárgyat keresnének­­ a levegőben. De rövidesen egy helyben megállapodnak. Az ég­re fényből szőtt óriási­­ szám vetődik. A sugarak a XVII-es római számba hajlanak össze és így maradnak mozdulatla­nul. Óriási reflektorok állnak fenn a Vörös Téren. Belőlük indul ki a sugárzás. Azok adják a XVII-es számot. Azok vilá­gítják meg az egész térséget. A térre irányított fényhullá­mok százezernyi vörös zászló­ban akadnak meg. Hullámzó zászlóerdő, alatta tengernyi ember. Tüntetés van! Három órán át a gyorsan menetelő emberekkel van teli a tér. Egy millió moszkvai proletár délu­tán két órakor elhagyta a gyá­rat, irodát és tömött sorokban a tér felé vonult. Este 6 óra­kor ment át a téren az utolsó csoport. A XVII-ik pártkongresszus­nak szólt a tüntetés. Kongres­­­szus, mely a bolseviki párt szi­lárd egységéről tett tanúságot. Kongresszus, mely kijelölte az utat, melyen át az osztálynél­­küli társadalmat el kell érni. Ennek a kongresszusnak hoz­ták el Moszkva proletárjai üd­vözletüket. A tüntetéssel kife­jezést adtak annak, hogy a legteljesebben egyetértenek az­zal, amit a kongresszus hatá­rozott és készek a határozatok minden egyes betűjét végrehaj­tani. Az égig ért a tüntetők öröm­­rivalgása, az égig értek a fény­nyalábok : XVII. A Lenin mauzóleumon párt vezetői, az emelvényeken a a kongresszus delegátusai. A délutánra a­ kongresszus el­hagyta a Kreml nagy csarno­kát és ülését a Vörös Térre he­lyezte át. A kongresszus egybe­olvadt a munkástömegekkel. Nem mintha határvonalat kellett volna eltüntetni a párt és tömegek között. Nincs ilyen határvonal. A kongresszus a tö­megekből jött elő. A célkitűzé­seivel, a delegátusaival, egyéb kisérő körülményeivel! Hetek­kel, hónapokkal ezelőtt az ös­­­szes lapok leközölték a kon­gresszus tézis­terveit. Mindenki erről beszélt. A párt­szerveze­tek választották ugyan a dele­gátusokat, de azok mind tö­megemberek, kik ott élnek és működnek a munkások legsű­rűbb sorai között. A munkás­­tömegek már hónapokkal ez­előtt megkezdték a kongresszus előkészítését. Egyes emberek, egész irodák és­ üzemek köte­lezettséget vállaltak bizonyos többlet­munka elvégzésére. A kongresszus napján be kellett fejezni. Elenyésző kivétellel úgy is volt. Millió egyéni jelen­tés hangzott el az üzemi gyűlé­seken, száz és ezer gyár jelen­tette a kongresszusnak, hogy a terv szerinti többlet­munkát el­végezték. A tömeg és a kon­gresszus tehát egy volt. A lel­kes, lendületes tüntetés csak újabb megerősítése volt a tény­nek, hogy a Szovjet­ Unióban a tömegek a pártjukban a meg­bízható vezetőt látják és kész­séggel kétség és habozás nél­kül fogadják el a párt irányító szerepét. A párt elől megy, de a menet kéz a kézben, zárt so­rokban halad. A tömegek a bizalmukat nem rokon adták oda. 30 éve isme­rik a pártot. Látták az el­szánt, kemény harcot, amit a párt a cári kapitalizmus­ ellen folytatott. Számkivetés, bor­ton, akasztófa, semmi sem riasztotta vissza a pártot attól, hogy a munkások szervezésé­vel, az osztályharc ideológiájá­nak terjesztésével, a harcvonal állandó kiszélesítésével a for­radalom ügyét szolgálja. A tö­megek látták a pártot a sors­­döntő órákban, mikor elérke­zett az idő a kapitalizmus meg­döntésére. A párt nélkül soha­sem lehetett volna sikeres for­radalom. Látták a pártot, grá­nitkeményen állva a harcot az ellenforradalom, az intervenció éveiben. Látták akkor, mikor megindulhatott a szocializmus építése. Látják, érzik a foko­­ódó jólétet, mely egyenes kö­vetkezménye a párt irányvona­lnak. Ezek a tapasztalatok kapcsolják oda acélos szilárd­sággal a tömegeket a párthoz. Ezért­­ tekintik a tömegek a párt két gigászi alakját, Le­nint és Sztálint a maguk vezé­rének. Ennek volt tomboló, el­­sodró kifejezője az égigérő fény­szám­­ alatti tüntetés. Ha ez a párt és a tömegek viszonya a Szovjetben, Ameri­kában még nem az. De oda kell fejleszteni, mert az osztályharc győzelmes kifejlődésének felté­tele a párt és a tömegek egy­­benövöttsége. Itt a probléma: egyrészt áttörni a szektariánus elszigeteltséget, ami még je­lenleg a párt és a tömegek kö­zött árkot húz, másrészt pe­dig építeni, erősíteni a pártot, hogy az áttörést végrehajthas­sa, hogy mind szélesebb front­­szakaszon vehesse­ fel a harcot a kapitalizmussal. Az amerikai proletár-tömegeknek is meg kell tanulniok, hogy forradalmi Párt nélkül elvesztek, anélkül tehetetlen játékszerek a kapi­talisták kezében. Az amerikai tömegeknek is meg kell tanul­niok, hogy forradalmi párt nélkül sohasem szabadulhat­nak­ fel a kapitalista járom alól. Előre, magasra a párt zászlaját! HOLNAP JÖN! HOLNAP JÖN! ír “Őszi hadgyakorlat” a címe Kahána Mózes új regényének, amely­nek folytatólagos közlését holnap kezdi meg az “ Új Előre”. A regény egyenesen lapunk számára íródott, itt fog először megjelenni. Kahána elvtárs, aki az erdélyi kommunista mozgalom régi katonája, elvezet bennünket ennek a mozgalomnak a színterére, Székely­országba­n egy izgalmas érdekes és mélysé­gesen emberi történet keretében megmutat­ja nekünk, hogyan élnek és hogyan halnak meg az osztályharc katonái ebben az ország­ban. Eseménye lesz a proletár-irodalom­nak ennek a kitűnő könyvnek a megjelenése. Olvassátok naponta az “Uj Előre”-t s benne Kahána Mózes uj regényét, melynek címe: r r „ Őszi hadgyakorlat” U­J­ELŐ»» Tüntettünk az osztrák munkások* mellett. (New yorki riport.) Kellemes idő van. A hó olva­­dozik és a város kissé megsza­badulva a hideg áramlat fa­gyos lehelletétől ontja a tö­meget az uccára. Az emberek nem sietnek annyira haza, el­ei bámészkodnak az ötödik Avenue gazdag kirakatai előtt. A forgalom óriási. Az autók és autóbuszok mint szilaj paripák lódulnak neki az útnak, az el­hunyó vörös jelző lámpa előtt. A villamosok csilingelnek, ren­­dőrsíp hallik,­­ morajlik az ucca. De mintha valami más zaj is hallatszana. Négyes sorban haladnak. Szorosan egymás­­ mögött. És plakátokat, táblákat visznek. És amikor elhaladnak a Fifth Ave és negyvenkettedik ucca sarkán levő épület bejáratánál, felzúg ezer torokból a kiáltás: “Le a fascista terrorral!” “Él­jen az osztrák forradalom!” És a kiáltást ezren viszik to­vább. Az osztrák konzulátus előtt vagyunk. A felvonulók tüntet­nek, szolidaritásukat, együtt­érzésüket fejezik ki a fasciz­­mus ellen élet-halálharcot vivő osztrák munkássággal. Men­nek körül, a negyvenháromba onnan, a hatodik avenuera, a konzulátus elé. A táblákon, pla­kátokon, a jelszavuk: le a fas­­cizmussal, le a háborús előké­születekkel stb. Magasra eme­lik zászlóikat és vörös fényük fenyegetően villan meg az elő­kelő ucca napfényes levegő­jé­b­en Kiállok a sorból és visszafelé kezdek haladni. Látni akarom a menetet, Ott jön az Ifjú Szocialistád: Pártja Kegyetlen nagy táblát visz­nek, ketten­ viszik két rúdon. Előttük a szép csillagos-sávos amerikai lobogó. Hogyan kerülnek Hát ez mi? ezek ide? Hirtelen eszembe jut, hogy a tüntetésen a szocialisták is részt vesznek. A Daily Worker külön kiadást adott ki a tünte­tésre. Mert a Kommunista Párt nemcsak magyarázza az egységfrontot, hanem szigorú­an alkalmazza is, még akkor is, ha a szocialista vezetőknek nem esik jól. Már pedig nem esik nekik jól. Mert nézzü­l csak... A szocialista munkások gyütt menetelnek a kommunis­­­­ta munkásokkal. A szocialista vezetőknek ez nem tetszik. Mindenáron széjjel akarják ő­­ket választani. Most megálltak és nem akar­nak tovább menni. Mi a baj ? Odamegyek meg nézem. Csak az történt, hogy az Ifjú Kommunisták Ligája elébekerült a szocialistáknak és nőst ők vezetnek egy törü­lkö­­ző nagyságú piros zászlóval. Nagyobbra biztosan nem telt. A szocialista vezetők nem akarnak a kommunisták után menni. Megállítják a szocialis­ta munkásokat. De megáll az egész menet­­. És megállt a forgalom végig az egész vonalon. Ezt pedig a ■•end hi­ebei nem tűrhetik és ndulásra szólítják fel őket. Ez elég a szocialista vezetők­nek, hisz nem akarnak ők bajt csinálni, jó fiúk ők, hát men­nek tovább. Azonban mikor a sarokra él­nek taktikáznak. Illetőleg tak­tikázni szeretnének. Átmennek a negyvenkettedik ucca másik oldalára, oda, ahol a könyvtár van. Aztán úgy számították, hogy tőlünk elválva m­ajd vis­­­szamennek. Csak egy kis baj történt a számításban.­ Az történt, hogy mi nem vál­tunk el. Sőt annyira szemtele­nek voltunk, hogy egészen a soraikba álltunk. És nekik nem volt mersz­ik tiltakozni. Az ötödik avenuehoz értünk. Vártunk míg a jelzőlámpa át­ereszt bennünket. Addig Mi­nor elvtárs beszélni kezdett a Tömeghez. A tömeg egyre nőtt, a könyvtár lépcsőit is befeke­­­­téltette már*. De mire kigyul­ladt a zöld lámpa, a rendőrök elállták az utunkat. Ugy látszik azt hitték, hogy ha nem en­gednek vissza a konzulátus é­­pülete elé, akkor vége lesz a tüntetésnek és ők békésen ha­za mehetnek. Csakhogy a tö­meg menni akart. És elkezdte nyomni a rendőröket le a ko­­csiútra. Már azt hittük, hogy átmegyünk. Akkor jöttek a lovasrendőrök, és akkor vették elő mindannyian a kabát alá dugott rendőrbotot. És neki a tömegnek A békés város könyvtár lép­csőin rendőrlovak nyargalász­­nak az ide-oda futkosó munká­sok után. Egy embert épen e­­lőttünk ütött le egy jól meg­termett rendőr. Utána hajol és még egyet akar a földön fekvő munkásra húzni. Akkor meg­int megvillant az a vörös fény a levegőben... Az a kis vörös zászló volt egy kis cingár gye­rek kezében, amit már láttam egyszer. Csakhogy most meg­fordítva. A nyelével felfele. És a rendőr szépen lefordul a föld­be a munkás mellé... A munkás eláll nézi a rendőrt, aztán fel­­emeli a kis zászlót, mely lesza­kadt a nyeléről, letörölgeti ró­la a port és zsebreteszi. Megy­ovább A harc, mert ez már harc, olyik tovább. A rendőrök át­­szorítanak a másik oldalra, üt­lek vernek kegyetlenül. A tö­­meg harcol és csak lépésről-lé­­lésre enged. Minort elfogják, százan rohannak oda és ragad­ják ki a kozákok kezéből. Váll­ra veszik és vonulnak vele a Fifth Avenuen. Beszélni kezd a vállak felett. Újra közénk rohannak a kozákok. Elült a harc. A rendőröknek, mint ké­sőbb megtudtam, szigorú pa­rancs volt adva, hogy nem sza­bad verekedni. Ezt valószínű­leg az előkelő környék okozta. Jónak látták tehát abbahagy­ni. Vagy talán azért, mert ők is kaptak egy jó párat? A menet vonul le, katonás rendben, a Union Square felé. És miközben énekszó mellett masíroznak, nekem mindig a fejemben motoszkál a kis zász­ló. Hej ha nagyobb lett volna az a zászló, hej ha sok, nagyon sok lenne belőle. Aba­tak, FIRESTONE TIRES as low as SIZE PRICE 440x21 >3.60 450x21 4.25 475x19 4.65 30x34 C1 3.45 BA 13 Plate 15 Plate rERY $4.50 E­. X up $6.50 Ex. & op GROSS TIRE & BATTERY SERVICE, INC' 9215 BUCKEYE ROAD Road Service GÁrfield 9255 RÓMA. — A Földközi-tenger nyugati részén napok óta dü­höngő ciklon különösen Tunisz és Szardín­ia környékén végzett nagy pusztításokat. Sassariban régi történelmi falak, amelyek a sassari köztársaság idejéből származtak, valamint a köze­lükben levő épületek beomlot­ AFOL UNIÓK, KLUBOK INDORSZÁLJÁK A MUNKANÉLKÜLI BIZTOSÍTÁS JAVASLATÁT NEW YORK. — A festők díszítők és papírozók brother­hood­- ának 121-ik lokálja ren­des gyűlésén (AFOL) indor­­szálta a munkások Munkanél­küli Biztosításának törvényja­vaslatát. A lokálnak 350 tagja van Gonneaut, Ohioban ugyanez történt. Határozati javaslato­kat küldtek John Cooper képvi­selőnek és Connerynek, amely­ben a törvényjavaslat beikta­tását követelik. INTELLEKTUELEK ALÁTÁ­MASZTJÁK A MUNKÁSOK KÖVETELÉSÉT A newarki Jack London Klub száz fiatal tagja sürgönyt kül­dött Rooseveltnek, amelyben a törvényjavaslat elfogadását követelik. “Ez az egyetlen tör­vényjavaslat, amely a munká­sok érdekeinek megfelel”, írják “és ellene vagyunk minden pót­léknak.” A “Pen and Hammer Club’’ országos titkára, Vetch, úgy az csak sürgönyileg tette meg kö­veteléseit ezirányban, az or­szágban lévő összes Pan and Hammer Klubok nevében. Az Országos Munkanélküli Tanácsok felhívja az egész or­szág munkásságát,­ hogy foly­tassanak még az eddiginél is erősebb kampányt és mozgó­sítsák az összes AFOL lokálo­kat, a veteránokat, a testvéri és munkanélküli szervezeteket. A Munkanélküli Tanács azon­nali akcióra hív. “A tömegek azonnali akciója feltétlen szük­séges, hogy kényszeríthessük a Roosevelt kormányt a tör­vényjavaslat elfogadására, a­­mivel elősegíthetjük tizenhat­­millió éhező munkanélkülinek és családjaiknak jólétét.” BOLONDOKHÁZÁBA VITTEK, MAJD MEGGYILKOLTÁK A 4 GYERMEKES ANYÁT, MERT SEGÉLYT AKART A gyilkos hatósági embereket fehérre mossa a kapitalista törvény írta: BILL ANDREWS CHICAGO. — A város déli részében lakó mukások nagy tömegtemetést rendeztek Irer Polk, néger munkásasszonynak, akit a megyei közjóléti inté­zet vezérei az elmegyógyinté­zetbe szállítottak, mert harcolt megélhetési jogaiért saját cs családja részére. A temetésen, amely a South Side Workers Centeréből indult ki, a néger is fehér munkások százai vet­tek részt, fogadalmat téve a meggyilkolt négernő ravatala mellett, hogy a harcot tovább ölytatják a nyomorúságos élet­viszonyok ellen. A néger nő tö­rténete csak így a sok millió más hasonló családi történetekből. Csak a befejezés más, de a küzdelmes élet ugyanaz, a Polkné férje 1932 február­a képtelen volt munkához jutni. A közjóléti segély­inté­zet adott a négygyermekes csa­­ládnak némi nyomorúságos se­gélyt, de ahogy ezt később Mrs. Polk mondotta, ez csak arra va­ló volt, hogy lassan éhen hal­janak. A gyerekek éhesek vol­tak. Enni kértek. Mrs. Polk hozzá fogott harcolni segélyért, együtt a többi hozzá hasonló munkásnőkkel. MRS. POLK BÖRTÖNBE KERÜL A segélyintézet vezérei múlt szeptemberben a rendőrö­­­ket hívták és­­ elfogadták a har­cos néger anyát. Még azt sem engedték meg neki, hogy csa­ládjával összeköttetésbe jöjjön. Harminc napig volt már fogva, amikor sikerült neki egy levelet kicsempésznie a börtönből. Rö­viddel ezután Mrs. Polkot el­szállították az állami elmebe­tegek intézetébe, Dixon, Ill.-ba. A gyermekbíróság folytatta a rendőrség terrorizálását. Az apától elvették erőszakkal a négy néhány gyermeket és odaadták politikai sékernek, akiknek eltartás címén annyit fizettek a gyerekek fenntartá­sára, hogy annak csekély ré­sze elég lett volna az eg­ész Polk családnak. MRS. POLKOT HALVA TALÁLJÁK Amikor kitudódott, hogy Mrs. Polk az elmegyógyintézet­ben van, oly erővel indult meg a tiltakozás, hogy a hatóság kénytelen volt őt vissza­szál­­l­­­lítani. Ez meg is történt. A né­ger nőt egy deputy-sheriff kí­sérete mellett útnak indították Chicago felé. Azonban a néger anya soha sem érkezett élve Chicagóba Férje végre is egy temetkezé­si vállalkozónál talált neje tes­tére Elmhurstben. A szeren­csétlen néger anyának feje csaknem teljesen el volt vágva törzsétől. A deputy-sheriff sze­rint “szerencsétlenség” történt. A vizsgálatot gyorsan elvégez­ték, még mielőtt a család tu­dott volna a dologról. Minden­kit fehérre mostak. A munkások most vizsgála­tot indítottak, hogy megtudják vajjon tényleg “szerencsétlen­ség” történt-e, vagy pedig a néger anyát meggyilkolták. Ugyanakkor kártérítést köve­telnek a néger családnak, mert a haláleset akkor történt, mi­közben a néger anya az állam kezében volt. A temetést a Cook megyei Munkanélküli Tanácsok rendez­ték. A szónok Karl Lockner elv­társ volt, a Munkanélküli Ta­nácsok itteni vezetője. 3-1 íi OLDAL Még van egy pár darab eladó. Finom zöldség termelő muck föld 27 mérföld Clevelandhoz és ár negyed része fizetendő vételnél. Magyarok vagyunk, 42 csali. Érdeklődni lehet JOHN VECHERY 12025 Griffinn Avenue JOE PETROVICH 12908 Parkhll Avenue Mr. MIGN­TON Tel.: Washington 3321 SÁRI PILÁT IU BÍ.TC STEMOON­AI’UER Fordítások, levélírás, stb. angol magyar és német nyelven 347 EAST 82iul STREET Tel.: REsent 4-1439 Gyász esetén hívja fel B. TÓTH JÁNOS és FRANK G. NUNN ÉS FIA temetésrendezők 3924 LORAIN AVENUE, CLEVELAND, O. Tel.: MElrose 0250 A ROSSZ FOG .Rendkívül sok be­tűt­­ségnek az okozó­ja a rossz fog. Ha valakinek rosszan a fogai, az rendszerint mérget Lem­te­, ami a vérkeringésen keresztül bekerül a testbe és mérgezést idéz elő. Az orvosi tudomány az utóbbi időben felderítette, hogy a gyomorfekélyt, a legtöbb esetben rossz fogak idézik elő­, mivel az elszakadt fog idegzetű fekély­­ baktériumokat fejleszt, ami eli­dézi a gyomorfekélyt. Amikor­ fogat csinálta­tunk,­­Vigyázni kell arra, hogy feltétlen szakértőre bízzuk a fogainkat, mivel et­­től sok esetben az egészségünk függ. Mi ajánljuk Dr. Reich man fog spé­cin listát^ 30.8 FI. 79th St., New York. Akit ismerünk s az eddigi informá­ciónk szerint, kielégítette mindazon o­l­vasóinkat, akik igénybe vették. il KERESEM WiHI­telin Árpád öcsémét hagyatéki ügyben. — Utolsó tartózkodási helye Charleston,­­V. Va. volt 1921 -ben. — Aki hollétéről elsőnek őrlésű­, $19­ 0 jutalomban részesül. Will­­eim Rezső, 843 .Jennings St. Bronx, New York Farm eladó 45 perc a Washington hídtól New Yor­k állam főutján, 3 aker föld, 6 szobás Ima minden kényelemmel. — Bővebbet Mrs. Pilát, 347 E. 82nd St.. New York City Kerestetés Keresem apámat, UAZ,So ISTVÁNT, Philadelphiában lakott. Kérem a róla tudókat értesítsenek, fia Steve líazsó, 1122 Highland Ave. W indsor, Ont., Canada A MUNKÁS SZÍNKÖR ÉS RÁDIÓ ZENEKAR ELŐADÁSAINAK DÁTUMAI QuilTil DCWr­­en .SZOMBATON, március 3 500 I­fi DlM­J­­­ÁN, este 8 órai kezdettel,­­ KOSSUTH HALLBAN, 820 West Indiana Avenue. EAST CHICAGO, IND, VASÁRNAP, MÁRCIUS 4-ÉN, a COLUMBIA Hall­ban, Cor. Vernon és McCook Sts. DAYTON, OHIO KEDDEN, MÁRCIUS 6-ÁN, a RE­FORMÁTUS HALLBAN, este 8 órai kezdettel, a Dakota és Conover utcák sarkán. COLUMBUS, OHIO: IVANOFF HALLBAN, 1899 Parsom Avenue. CSÜTÖRTÖKÖN, MÁRCIUS 8-ÁN, este 7:30 órai kezdettel, az

Next