Uj Előre, 1936. augusztus (34. évfolyam, 8247-8272. szám)
1936-08-01 / 8247. szám
SATURDAY AuG. 1, 1936________________________________________ _______________________________DJ KEcKE________________________________________________________________________ #Két újság - két világ" Levél Los Angelesből Két magyar újság, mind a kettő Clevelanden jelenik meg, mindegyiket ezrek olvassák, mind a kettő magának tulajdonítja a jogot és elismerést azért, mert az amerikai magyarság érdemit szolgálja évtizedek óta. Ha átolvassuk a lapokat és gondolkodunk a tartalmukon, mindjárt levonhatjuk a konzekvenciát. A Szabadság: Gyilkosságok, szélhámosságok, büntetők feltálalva a leghátborongatóbb módon, igazi ponyvaregénybe illően. Hitek a nagy világból, és szeretett hazánkból Magyarországból Többek között írja, hogy milyen rettentő nyomor uralkodik a Szovjet Unióban és a rohamista rendszer milyen ideg és fizikum ölő munka-iramra kényszeríti az orosz prolit, sajnálkozik. Persze azt nem is írja, ő csak átveszi nagy testvérétől, “Mr. Hearsttől”, már pedig az tudja, hiszen annak van elég milliója amivel 100 számra vásárolhatja a renegát munkás árulókat, akiknek ma már alig, hogy ad hitelt valaki is. Színház, művészeti rovat: Émelygő szerelmi regény folytatásokban, semmi köze az élethez, a Szabadságot olvasó éhbérért dolgozó, nagy munkanélküli napi küzdelmeihez. Hasábszámra írnak Hollywoodi férc filmekről, melyeknek problémái egy nívón állanak a döglődő kapitalista “művészet” más ágával. Politika: Gömbös tárgyal, vadászik, Hitler, Mussolini, Schuschnigg stb. Méltó keret a tömeggyilkos Horthy hóhérok társaságának. Én szeretem a szülőföldemet a legszívesebben magyarul, az anyanyelvemen beszélek, vágyom arra, hogy Magyarországon élhessek otthon, de nem azon a Magyarországon amelynek az érdekében a Szabadság és csinálnak hazug Népszaváék propagandát hanem azon a Magyarországon, amelynek eljöveteléért harcol minden betűjével évtizedek óta a másik Clevelandon megjelenő magyar újság az ÜT ELŐRE. Ebben az újságban vajmi keveset látok a rémes gyilkosságok híreiből, az nem akarja rémhírekkel elbóditatani olvasóit, de tárgyilagosan oktatóan adja a világeseményeket, van benne regény is, szép, nívós és tanulságos. Színház, mozi, őszintén, érdeme szerint bírálja a folyó előadásokat, a filmeket, felhívja az olvasó figyelmét az olyan eseményre ezen a téren ami arra érdemes. Óhazából is vannak hírek, igaz, nem József főherceg budai estélyéről ír, hanem arról a százezer és millió számra éhező szegény paraszt és városi akik azért éheznek szegényről, nyomorognak, mert József főherceg és a többi főúri banda szemkápráztató ünnepélyekkel igyekszik azokat megtéveszteni, akik Rákosi és a többi százak börtön ajtójának a megnyitását követelik. A nemzetközi is foglalkozik igazi politikával nemzetközi alapon, az egységfrontok megkötését üdvözli vagy szorgalmazza, példaképpen állítva a francia és spanyol tömegek sikereit. Ilyen a két újság. Egy városban, egy nyelven, ugyanannak a tömegnek írva, de homlok egyenest más célkitűzéssel, hazug félrevezető a reakciós az egyik, bár neki szép hév “Szabadság”, őszinte nevelő, tanító, egy jobb világhoz utat mutató a másik, megérdemli nevét csak ELŐRE K., Los Angeles FOLYTATJÁK ELSZÁNT HARCUKAT SZABADSÁGUKÉRT AZ ETHIOPOK Véres harcról jelentenek Addis Ababa közelében. — Elvágták a vasutat. ADDIS ABABA. — Olasz jelentések szerint Addis Ababa közelében véres harcot vívtak a benszülött harcosok az olasz csapatokkal. A harcnak a jelentés szerint 1000 halálos és sebesült áldozata lett a benszülöttek részéről. A harc akkor kezdődött, amikor a benszülöttek el akarták vágni az Addis Ababa-Dessye városokat összekötő műutat. CAIRO. — Ideérkező jelentések Ethiópiából arról számolnak be, hogy ott erős benszülötti csapatok tovább folytatják a harcot az olasz hódítók ellen. A guerilla harcot folytató benszülöttek az ország különböző részeiben működnek, és gyakran súlyos csapásokat mérnek az Munkások Tüzeltelem Bútor-Biztosító Egyesülete, Inc. olaszokra. Egy ilyen csapás volt az, amikor nem régen az ethióp guerilla csapatoknak sikerült napokon át megszállva tartani az Addis Ababa-Jibuti Ethiopia egyetlen vasútvonalának egy részét, megakasztva a forgalmat. Az olaszok a jelentések szerint csak akkor tudták az ethiópiai harcosokat kiverni állásaikból, amikor erősebb csapatokat mozgósítottak velük szembe. Jelentenek arról is, hogy nemrégen 11 olasz egy repülőgépen próbálta felfedezni az ország nyugati részét. Mind a tizenegyet megölték a benszülöttek. Az olaszok jelentése szerint a legveszedelmesebb guerilla csapat a főváros környékén portyázik. Ezek vívták a legutolsó nagyszabású harcot is az olaszokkal. A csapatnak az élén Ras Kassa, Haile Selassie egyik közismert hadvezérének a fia van. Maga Ras Kassa külföldre utazott. Az olaszok gyors ellentámadását rendszerint lehetetlenné teszi a csaknem állandóan szakadó eső, melynek leple alatt a benszülött guerilla csapatok csodálatos bátorsággal harcolnak állig felfegyverezett ellenfeleikkel szemben. taglétszám többb mint 40,050 AI.APITVA 1872-BHN New York és környékén főiroda és az Egyesült Államokban 49 osztállyal. — Hivatalos órák d. e. 9-től d. u. 6-ig. New York és környéki főiroda: 227 £. 84 th St. Tel. REg. 4-4391 Vasárnap és ünnepnap zárva. Szombaton d. e. 9-től d. u. 1-ig. Brooklyni iroda nyitva hétfőn és csütörtökön d. u. 6.30-tól 8.20-ig a Labor Lyceumban 949 Willoughby Avenue A WASHINGTONI “MERÉNYLET” A Rákosi védelmi Bizottság nyilatkozata. A Rákosi Mátyás Védelmi Bizottság a következő nyilatkozat leközlésére kért fel bennünket “Meglepődve olvastuk július 23-i new yorki újságokban a washingtoni Magyar Követség ellen tervbe vett állítólagos bombamerényletnek a tervét. Különösen érdekessé teszi ezt számunkra a Hearst féle International News Service által kiküldött hír, amely szerint a “követségi attasék a tervbe vett bombázást azzal a bizottsággal hozták kapcsolatba, amely nemrég Washingtonban megjelent egy halálra ítélt magyar kommunista vezér érdekében.” Felesleges annak a hangsúlyozása, hogy úgy az egész bombamerénylet terve, miként a fenti üres, alaptalan megállapítás, koholmány. Kacsának nyilvánítja az egészet a Követséghez közel álló Amerikai Magyar Népszava is. Épen ezért elvárjuk, hogy a Magyar Követség megtegye a szükséges lépéseket az International News Service-el szemben és kiigazító nyilatkozatot helyezzen el a sajtóban az egész bombakacsára nézve. A Rákosi Védelmi Bizottság 30,314 aláírással és határozati javaslatokkal ment le Washingtonba július 10- én, hogy az igazság és emberiesség nevében az ártatlanul elitélt Rákosi kiszabadítását kérje. A követség ajtajában detektív akadályozta meg a három magyar és három amerikai küldöttből álló bizottság bemenését, úgyhogy az okmányokat a 80 éves Belits Pál vitte fel és adta át a követségi titkárnak. Utána a magyar tagok elhagyták Washingtont és egyikük sem ment vissza oda. Amennyiben nem jelenik meg hivatalos kiigazítás a Követség részéről, Bizottságunk, — az Amerikai Magyar Népszavával ellentétben, — nem az újságok által kitalált üres kacsának, hanem hivatalosan sugalmazott rágalomnak fogja tekinteni a bomba-históriát, melynek célja az, hogy a békésen megjelenő, kérvényt átnyújtó bizottságunkat holmi bombavető társaságnak mutassa be.” —Mary Treitler, TITKÁR VIGYÜK A K. P. ÜGYÉT GYŐZTES SIKERRE! Martinsferry, O.-ból írja munkástudósítónk: ■ Amikor bármilyen munka van is folyamatban a munkásmozgalommal kapcsolatban, kizárólag csak jó rokonszenvezőket keresünk fel segítségre. És ezzel úgy gondoljuk, hogy kötelességünknek eleget tettünk. Az én utóbbi tapasztalatom nem azt mutatja, hogy ez volna a helyes. Ha mi kimegyünk bármilyen munkára is, ne nézzük azt, hogy ki milyen közeli rokonszenvező VOLT, hanem milyenek MOST a dolgozó népek. Meit nagyot változott a világ és sok, sok munkás, más ember is, megértéssel és rokonszenvvel közeledik felénk, mert érzik, hogy ez az ő ütjük is ki a nyomorúságból. Azt nézzük tehát, hogy kit és hány ÚJAT kapunk meg rokonszenvezőnek, s mert lehet kapni, csak akarni kell. Ez az én tapasztalatom. Munkástársak és munkástársnők! A BIZALMATLANSÁGOT KI KELL KÜSZÖBÖLNI! És ne féljünk fölkeresni újabb és újabb egyéneket a Kommunista Párt hallottra helyezése érdekében Az Abesszíniában állomásozó olasz tisztviseők kénytelenek a benszülöttek nyelvét, az amhári nyelvet megtanulni. Külön iskolába kell járniuk, hogy az ország nyelvét elsajátítsák Az egységfront építése nem egyoldalú feladat Az egyleti vezetőknek, liberális elemeknek és egyleti tagságnak is aktívan kell dolgozni a magyar egység megteremtéséért. Nem kell itt ismét külön hangsúlyozni, mennyire szükséges az egységfront építése magyar területen is. Nem véletlen ez a mozgalom sehol a világon. Ez a korszak és ennek társadalmi szükséglete szülte. Egyének, társadalmi csoportok érdekeit egyformán szolgálja. Nemcsak a kommunistáknak, vagy egyedül a munkásosztálynak van szüksége erre, de a jelen rend által válságba juttatott minden társadalmi rétegnek, farmereknek, kis középosztálybeli embereknek, elemeknek és csoportoknak egyformán. A feladatokkal sem egyének, sem csoportok nem képesek többé megbirkózni egyedül. Csak ha mindazon réteg, akiknek különben lehetnek bizonyos kérdésekben más nézeteik, akár vallási, akár politikai vagy egyéb kérdésben, de viszont vannak hatalmas közös érdekeik is. Mind egy ok, egy rend és annak válsága juttatta a jelen helyzetbe. Együttes erővel találhatnak kivezető utat. Mindez áll minden vonatkozásában magyar téren is, magyar intézményekre, egyletekre, azok vezetőire és tagjaira is. A gondolat el is indult magyar téren”*is. Nemcsak a Garbai úttal, hanem már azt megelőzően régen a levegőben volt az egység, együttműködés szükségességének gondolata. Erjedés is indult meg. A legelőbbre látók, vagy a legaktívabbak, köztük elsősorban a kommunisták, az Új Előre és az osztálytudatos szervezetek, mint az IWO magyar szekciója régen sürgette, vitte a tömegek közé az egység gondolatát. Egyre kitűnőbb visszhang is keletkezett a gondolatra. Maguk a legjobban szenvedő tömegek reagáltak a legnagyobb erővel az egységre —a névaláíró gyüjtőívekkel. És ne féljünk attól sem majd később, hogy szakadatlanul menjünk minden munkáshoz, kis emberhez, középosztálybeliekhez is, arra kérve őket, hogy szavazzanak is majd erre a pártra, hiszen ez az ő pártjuk is. És egyre többen vannak már, akik ezt nagyon is jól meg is értik. Ha kimegyünk és így dolgozunk, mindig kapunk új erőt és új katonát a mozgalom támogatására. Tehát föl a munkára, szerezzük meg most az 50,000 aláírást, hogy a munkások pártja hallottra kerülhessen Ohióban! És azután majd küzdjünk, hogy a munkások pártjára nagy tömegek szavazzanak. M. S. Mohó vággyal ég is bennük az egység megteremtése iránti akarat. Maguk az egyleti vezetők nagy része is, liberális, haladó gondolkozású egyének is fölismerték az egységre törekvés nagy jelentőségét. S külön külön készek, lelkesek is az egységfront megteremtésére. Csak egy aránylag kis réteg, reakciós és fasiszta jellegű rétege mint Himler, Gondos, Székely Izsó féle elemek azok, amelyek elenségei az egységnek. Panaszok merülnek föl mostanában, hogy nem megy elég gyors tempóban az egységfront építése magyar vizeken. Panaszok és bírálatok, de negatív bírálatok is több oldalról. Türelmetlenkedik joggal elsősorban maga az amerikai magyarság túlnyomó többsége, amely égető problémáinak megoldását, vagy legalábbis könnyebbítését várja az egységfronttól. Panaszuk az egyleti vezetők ellen irányul, akik fölülről nem eléggé mozdítják elő az egység és együttműködés létrejöttét. Ellenkezőleg, akadályozzák. Amíg szóban az egység mellett vannak, a valóságban továbbra is távoltartják egymástól és az együttműködéstől az egyleti tagság tömegeit. Holott azok azonnal és minden akadály nélkül meg tudnák érteni egymást. S fölmerül a vád: a vezetők, talán egymás iránti féltékenységből, vagy állásaik féltése miatt mégiscsak akadályai az egységnek. Ilyen hangok konvenciókon is elhangzottak. Panaszkodnak külön-külön némely vezetők, hogy ők akarják az egységet, de a másik nem akarja. Panaszkodnak mások, hogy az egység lelki föltétele az eddigi éles bírálatok fölfüggesztése. Megint mások mintegy a háttérből nézik a mozgalmat és arra az álláspontra helyezkednek mintegy, hogy majdha meglesz, ők is csatlakoznak. Előbb azt karják látni, hogy “mit akar Garbai” és mások. És előre “fából vaskarikának” jelentik az egységfrontot. Vannak nagyon jóhiszemű liberális haladó gondolkozású egyének, akik nagyon őszintén szeretnék az egységfront létrejöttét, dolgoznának is érdekében készséggel, viszont nekik talán a gyakorlati tapasztalatuk hiányzik még, hogy milyen konkrét munkával segítsék előre az egység épülését. Viszont ezzel a negatív panaszkodással szemben annál aktívabbak a reakció erői, akik morzsolni iparkodnak a mozgalmat. Mint a Himlerek, Gondosék, Székely Izsók, sőt Daragók is. S a nagy panaszkodásban, vagy ellenséges támadás közepette csak a kommunisták s munkásszervezetek maradnak azok , akikre hárul ^nemcsak az egység gondolatának további kovácsolása és szervezeti építése, hanem az ellenséges támadások visszaverése is. Hány lap van az Új Előrén kívül, melyek ebben a küzdelemben csak néhány őszinte szót is szólnának, védené az annyira szükséges mozgalmat, vagy éppen építenék? Nagyon, de nagyon kevés. Sőt inkább segítenek hátbatámadni azokat a szervezeteket és az Új Előrét, amelyek teljes erővel építik tovább az egységet. Beszélnek arról is, hogy az egységnek orgánum is kellene. De hányan dolgoznak konkréten ennek építésén is. Bármennyire is történelmi szükségesség magyar téren az egységfront mozgalom, az magától nem épül, ha szívósan nem dolgozik azon minden erő. Mert annak építése nem egyoldalú feladat. Az egyleti tagság rendkívül sokat, legtöbbet tehet, ha a vezetők nézi tétlenül, huzakodását nem hanem maga veszi kezébe a gondolatot és indítja meg azért a legszívósabb harcot az egyleteiben, fiókgyüléseiken. Ostorozva és addig hajtva vezetőit, amíg azok, vagy maguk is aktív építői és nem akadályai lesznek a mozgalomnak, vagy félreállítódnak és helyüket átveszik az egység építői. A vezetők próbálják meg a meglevő akadályokat maguk közt is végleg elhárítva dolgozni az egységért. Liberális egyének, haladó gondolkozású intellektuelek ne maradjanak passivak és kényelmesek, várva, hogy mások csinálják meg helyettük is, hanem maguk is teljes erővel aktivizálódjanak Ha mást nem tudnak tenni, menjenek sorban más, még meg nem nyert liberális elemekhez és győzzék meg, csatlakoztassák őket a mozgalomhoz. A passivan bírálók csak bírálás és bíráskodás helyett tegyenek szintén Ami természetesen valamit. távolról sem jelenti minden bírálat teljes föladását. Mi fogadnánk el legkevésbbé a bírálatmentes egységfrontot. A bírálat az, amely helyes irányban kiégeti, kiforrasztja az egységfront mozgalmat. De az legyen építő, eredmé- S- OLDAC Választás előtt.A I EMKE ez t mondta, Coughoin azt mondta. .. Landon azt ■ [UNK] üzeni. .. Farley azt felelte... a szokásos választási szóáradat megindult. Az amerikai választó tanácstalanul áll a szavak fergetegével szemben, valósággal azt sem tudja, hogy fiú-e vagy leány. Az öntudatos munkásember pedig rendszerint el sem olvassa a republikánus és demokrata politikusok szószátyárkodásait, lecsavarja a rádiót, amint a szavak zuhataga megindul. Az Új Előre olvasói leginkáb ehez a fajtához tartoznak és édeskeveset törődnek a kormányzók, szenátorok és képviselők kortesfogásaival. Pedig sok érdekes és hasznos tudnivalót lehet elejtett szavakból kihámozni. Itt van például egy gyönyörű példa, melyet Coughlin páter híveinek jó lesz tudomásul venni. Landon kormányzót, Hearst és a Wall Street bankárainak jelöltjét meglátogatta Hulbert Taft, ohioi republikánus vezér és örömhírt tudatott a “kansasi Coolidge” vezérkarával. “Coughlin és Lemke pártja, az Unió párt, hatalmasan erősödik Ohioban — jelentette örömmel Taft, aki Cincinnatiban egy nagy újság tulajdonosa — “Erősödik Coughlin és Lemke tábora és nagy számban fognak szavazatokat kapni.” De miért örül ennek a republikánus vezér? Hiszen az a republikánusoknak baj ha az ellenjelölt tábora erősödik? Hiszen Coughlin és Lemke azt mondják, hogy így meg úgy le fognak számolni azokkal a bankárokkal és nagytőkésekkel, akik Londont támogatják? Ámde a republikánusok mégis örülnek Lemke erősödésének. Meg is magyarázzák, hogy miért. “Minden 5 szavazat közül, amely Lemkére esik, 4 Roosevelt táborától pártolt el, így tehát, az Unió párt erősödése révén, nehéz küzdelem árán, de Landon fog győzni Ohioban.” így beszélt Taft, Landon és Hearst ohioi főkértese. Coughlin híveinek a szeméről pedig leesik a hályog. Tehát csak arra jó a harmadik párt, csak azért ígérnek füt,tát Coughlin, meg Lemke, hogy egy csomó szavazatot hódítson Roosevelttől és Landont segítse a nyeregbe. Coughlin és Lemke nyugodtan ígérhetnek két automobilt és egy negyven emeletes házat minden választónak, hisz ők jól tudják, hogy úgysem fognak győzni. Arra azonban jók az ígéretek, hogy egy pár százezer választót megtévesszenek és megkönnyítsék a “gyűlölt” republikánusok dolgát. Coughlin és Lemke szónokolnak, az “ellenfél’’, Landon pedig tapsol nekik és szívből imádkozik, hogy minél több követője akadjon a detroiti rádióspapnak. Somogyi Pál. NEM ENGEDNEK KÖVETELÉSEIKBŐL A PENNSYLVANIAI ÉHEZŐK A republikánus szenátorok a helyettes kormányzóhoz fordultak, hogy teremtsen rendet a zűrzavarban. HARRISBURG, Pa. — A közelmúltban a jerseyi Trentonban lejátszódott példa ismétlődik meg most a pennsylvaniai törvényhozás házában, amelynek karzatait megszállva tartják az éhező és segély nélkül álló munkanélküliek, akik erélyes fellépéssel akarnak nyomást gyakorolni a szenátus republikánus többségére, hogy lehetetlen helyzetükön változtassanak. A munkanélküliek 100 millió dollár megszavazását követelik, amelyből a félmillió segélyre szoruló munkanélkülinek 64 cent jutna napknnyesen hozzájáruló bírálat. Ha szükség van egységfront orgánumra, azért tenni is kell valamit. Mindenkinek egyforma fal, munkával, hozzájárulásszervezéssel, új és új erők megnyerésével. Csak igy nem lesz egyoldalú és csak igy fog épülni tovább az egységmozgalomra. A többezer főre rugó éhségmarsolók tömegéből 300 férfi és nő szállta meg a szenátus karzatát és onnét órákon át pokoli zajjal követelték, hogy a törvényhozás gondoskodjék haladéktalanul a beszüntetett segélyek azonnali folyósításáról. A demokrata képviselők külön értekezletet tartottak, amelyen arról tanácskoztak, hogy a későbbi kivetendő adókra 40 millió dollár kölcsönt vegyenek fel hitellevelek kibocsájtása útján. Erre nézve azonban még nem jött létre végleges meállapodás A republikánus szenátusi többség Thomas Kennedy kormányzó helyetteshez fordult, hogy gondoskodjék a rend helyreállításáról. Nem valószínű azonban, hogy Kennedy, aki a United Mine Workers pénztárosa is, ennek a kívánságuknak sietne eleget tenni. AZ “UJ ELŐRE” 35 ÉVES JUBILEUMI NAPTÁRA 1837-RE AZ UJ ELŐRE 1937-IKI JUBILEUMI NAGY NAPTÁRA minden eddigit felülmúló érdekes és hasznos és tanulságos cikkek halmazával, díszes kiállításban fog megjelenni Megrendeléseket már elfogad, az UJ ELŐRE kiadóhivatala. Egyes példány 30 cent, a pénz előzetes beküldésével 25 cent. 12 darab $2.50. Minden munkásszervezet, I. W. O. osztály HIRDESSEN AZ UJ ELŐRE NAPTÁRÁBAN. — Szerezzük meg a környékbeli üzletek, valamint a magyar egyletek, osztályok hirdetéseit. — Külön ráta egyleti osztályok üdvözletei számára: 2 dollár Új Előre Kiadóhivatal 11424 Buckeye Rd Cleveland, Ohio