Uj Előre, 1936. november (34. évfolyam, 8325-8348. szám)

1936-11-02 / 8325. szám

SZERESSÉTEK, TÁMOGASSÁTOK mm mm mm Émamm wmá JSST MHHt'HBH HARCOT 9 9 Hl × Mi1"- m Wgmm a háború és fasizmus pi­p VFI AND munkás testvéreink azt a lapot, mely a ti panaszai­ Hffil Jgj|s HÄHjHMS | j, ^, vél, V­L>L.m­iz tokát hangoztatja, a ti vágyódásaitokat juttatja |^| HEH ^H­HHH HŰÉ wjBBwMi Y BEVÁNDOROLTAK VÉ­ ti harcotokat harcolja. BH DELIMÉÉRT! EDITION az up mm miw mm mim Vigyétek sikerre lapunk előfizetési kampányát. ' . Entered as second class mail matter May 10, 1031 at the Post Office at Cleveland, 0., under the act ii March 3, 1879 BIZI OSI TÁSÉRI ! .......... .....................................1 -■ ..... --------------- ----------- , , ■■ - VOL. XXXIV. ÉVFOLYAM No. —8325 CLEVELAND, OHIO Monday, November 2, 1936 EGYES SZÁM ÁRA 3 CENT A kommunizmussal végezni kell - mondja Mussolini Sztrájktörésre ajánlkozik a haditengerészet főnöke Stand­ley admirális hajlandó a haditengerészetet kirendelni sztrájktörésre. — 40.000 hajómunkás sztrájkol a nyugati parto­kon. — A hajóstársaság­ok nem ha­j­land­ók t­á­rgyalni a munkásokkal A keleti kikötőkre is kezd átterjedni a sztrájk.­­ Ötezer hajós sztrájkol az Atlanti Óceán partvidékén WASHINGTON. — Wil­liam Standley haditengerészet admirális, a főnöke kije­lentette, hogy a haditenge­részet el tudná látni sztrájk­törőkkel a kikötőkben vesz­teglő hajókat, ha Roosevelt elnök erre megadja az enge­délyt. NEW YORK. — Az Atlan­ti óceán kikötőiben egyre több és több tengerész hagy­ja abba a munkát és támo­gatja szimpátia sztrájkkal a nyugati partvidék sztrájkoló hajómunkásait, összesen öt­ezren sztrájkolnak már a ke­leten, ezek közül 2300 New Yorkban. A szimpátiasztrájk 74 hajóra terjedt át és egy­re terjed. Úgy számítják, hogy egy általános new yor­­ki hajóssztrájk napi 1 millió dollárjába kerülne a hajós­kompániáknak. SAN F­RANCISCO: Legalább 40.000 tengerész és rakodómunkás sztrájkol nyugati partvidék kikötőiben , és a hatóságok aggodalom­mal tekintenek a helyzetre. McGrady szövetségi “béke­­közvetítő” semmire se tu­dott eddig menni, mert csak a munkások hajlandók béké­ről tárgyalni, a hajóstársa­ságok azt felelik, mig nem tárgyalnak, hogy ad­dig a sztrájknak vége nem lesz. McGrfedy efelett egyáltalán nincs felháborodva, hanem szokásos sztrájktörő takti­káját használva azt magya­­rázgatja a munkásoknak, hogy sztrájkolni­­ őrültség. A hajósok egyrészt a túl­órázásért követelnek tisztes­séges fizetést, mig azt kívánják, másrészt pe­dogy az úgynevezett tengerész” ottho­nokból vegyék fel a munká­sokat a buszok, amint azt 1934-ben is ígérték. A hajós­társaságok viszont azt vitat­ják, hogy a hajósoknak sem­mi közük ahoz, hogy kit és hol vesznek fel munkára a tulajdonosok TANKOKKAL, PÁNCÉLAUTÓKKAL KÜZDENEK MADRID KÖRNYÉKÉN Hatalmas offenzívára k­é­s­z­ü­l­n­e­k a kormánycsapatok MADRID. — A modern háború minden eszköze, tan­kok, páncélautók, repülőgépek, motorizált tüzérség, mű­ködnek abban a hatalmas méretű csatában, melyet a kor­mánycsapatok vívnak a fasiszta támadókkal Madrid kör­nyékén. Mindkét fél teljes mértékben igénybe veszi a tech­nika legmodernebb eszközeit, ennek következtében a csata véres és elkeseredett. Az utolsó jelentés szerint a kormány Getafe külváros­ból eltávolította a polgári lakosságot, hogy nagyobb moz­gási szabadságot nyújtson a­­ tankoknak és a tüzérségnek mert a népfront csapatai ezen a szakaszon hatalmas tá­madásra készülnek és végső csapást akarnak mérni Franco seregére. A fasiszták embertelen bombázása 213 férfit, nőt és gyermeket ölt meg Madridban, mióta azonban a kormány repülői is bombázták Sevillát, Talaverát és Salamancát, a fasiszták is jobb belátásra jöttek és abbahagyták a légi bombázást, , A fasiszták, akik egy percig sem tagadták, hogy ol asz gyártmányú tankjaik vannak, most panaszosan jelentik, hogy “orosz tankok” harcolnak a kormány oldalán. Angliát és Franciaországot is megfenyegeti a diktátor “A Népszövetséget át kell szervezezni, vagy fel kell oszlatni”.... “Ha Anglia utunkat állja, úgy világháború lesz”... “Franciaor­szágnak meg kell változtatnia országnak meg kell változtatnia mi lenni A MUNKÁSOKAT TERRORIZÁLJA A NAGYTŐKE MONDJA AZ ELAIOR “Soha még ilyen egységes nem volt a nagy­tőke”­­— mondja Roosevelt NEW YORK. — A válasz­tási kampány egyik utolsó beszédében Roosevelt elnök keserűen kifakadt a republi­kánus nagytőke ellen, mely a fizetési borítékokba csem­pészte bele a London mel­lett agitáló röplapokat és ha­zugságokat. “Soha még ilyen alantas, megvetendő eszközökkel nem dolgoztak egy amerikai vá­lasztási küzdelemben” — pa­naszkodott Roosevelt — “A fizetési borítékba csempészett propaganda nem egyéb, mint parancs a munkás számára, hogy kire szavazzon. ■ A nagytőke terrorizálja a vá­lasztókat és azzal fenyege­tőzik, hogy lezárja a gyára­kat, ha nem London győz.” “Soha még ilyen egysége­sen nem támadtak a kiváltsá­gosak, a monopolisztikus tő­ke képviselői. Gyűlölnek en­gen és én örülök annak, hogy ők gyűlölnek.” DuPont puskapor gyárosra, Landon támogatójára célzott Roosevelt, mikor így szólt: “Gyűlölöm a háborút és tu­dom, hogy a nép is gyűlöli a háborút. Vannak azonban olyanok, akik a háborún ke­resnének, akik a háborúból hasznot húznának és azok az emberek a republikánusok oldalán állnak.” Ezután az elnök bizonyos ígéreteket tett, melyek sze­rint az NRA elveit továbbra is követni, kívánja anélkül azonban, hogy az NRA vagy a Legfőbb Bíróság nevét ki merte volna ejteni. Jelentkezzünk munkára CLEVELAND, O. Mégegyszer kommunista felszólítjuk a párttagokat, valamint kik kedden, mind azokat, a­­a napján bármilyen választás formá­ban hajlandók segíteni a szavazó bódék körül, hogy hétfőn este 8 órakor je­lentkezzenek akár az alsó, akár a felső Buckeye Rd.-i Munkás Otthonban. Ezen a két gyűlésen lesznek az emberek beosztva a külön­böző bódékhoz. A MUNKÁSOK MEGVERTÉK A FASISZTÁKAT ANNECY, Franciaország, Az olaszországi fasiszta ura­lom évfordulója a Franciaországban alkalmával élő fa­siszták több városban fa­siszta ünnepélyeket rendez­tek, az olasz konzulok veze­tése mellett. Annecyben, a svájci határ közelében, francia munkások szétverték a a faiszták gyűlését és eköz­ben két olasz konzult is ki­dobtak a teremből. Monte Carloban egy fasisz­ta gyűlés alkalmával egy as­­­szony esernyővel fejbevágta Bernini olasz konzult. Lezuhant repülőgép BERLIN. — A német Lufthansa egy személyszállí­tó repülőgépe lezuhant. Két repülő,­ a rádiós ,és 7 utas szörnyet haltak, három utas megsebesült, óriási tömeg fogadta New Yorkban Roosevelt elnököt, de a Wall Street hevesen tünte­tett az elnök ellen. A Wall Street urainak egy jelöltjük volt csak én ez Landon. llearsl embere. KORASZÜLÉSRE TÖREKEDETT A BÉBIVERSENY KÉT PÁLYÁZÓJA TORONTO, K­a­n­ada. Többizben már Charles megemlékeztünk Vance Millar végrendeletéről, mely 500. 000 dollár jutalomban része­síti azt a torontoi anyát, aki 10 év alatt a legtöbb gye­reknek ad életet. Szombaton zárult le a határidő és hat asszony számít arra, hogy a félmillió dolárban részesül. Mind a hat pályázó 9—9 gyermeket mutathat fel az utolsó 10 évben. A hat anya közül négy koldusszegény, kettő pedig nagyon szerény körülmények között él. Megírtuk azt is, hogy Mrs. Timlock kis bébije az utolsó­­előtti napon meghalt és ez megfosztotta őt a biztos győ­zelemtől, mert ez lett volna a tizedik gyerek. Három más családban halt meg gyermek az utolsó­­ évek fo­lyamán, de Mrs. Timlock gyermeke igazán a legros­­­szabb időt választotta. Borzalmas azonban az a jelentés, mely Mrs. Bagnato és Mrs. Peter Romas különös esetéről szól. Ez a két as­­­szony 7—7 gyermeket szült az utolsó évtizedben és jelen­leg is várandósak. Úgy szá­mították tehát, hogy ha ik­reknek adnának életet, úgy még beleszólhatnának a fél­millió sorsába. Mindkét asszony mestersé­ges koraszülésre törekedett. Ugráltak, nehéz fátokat végeztek, testgyakor­különböző szereket vettek be, de hiába, szombat délután 4 óráig nem következett be a szülés, így tehát a két asszony nem ré­szesül a milliomos örökségé­ben, a megszületendő gyere­kek azonban talán egész éle­tükben nyomát fogják vi­selni a pénzéhségnek, A telefonok tolvaja BEDFORD, O. — A rend­őrség elfogta Jerry Mills 26 éves fiatalembert, aki április óta nem kevesebb, mint 1600 dollárt lopott ki nyilvá­nos telefonokból 5 és 10 centesekben az utolsó hat hónapban. - _LÍ Mi volt a háború igazi mérlege? BÉCS. — Kimutatás jelent meg, mely szerint az elmúlt világháború katonái közül többen haltak meg a háború után, sebesülések és betegség következtében, mint a fron­ton. Az 1914—18-as háború négy évében nyolc és félmil­lió ember esett el és 19 mil­lió sebesült meg. Ezen 19 millió ember közül ma c­sak 4 millió van életben, 15 mil­lió már meghalt. El lehet tehát képzelni, hogy hány ember életét rövidítette meg a háborúban szerzett seb? A valóságban tehát sokkal több áldozata volt a világháború­­nak, mint az a 10 millió, amit általában emlegetni szoktak. MIAMI. Fia, — Al Capone Jr., a volt 16 éves fia, gengszterkirály autójával egy fának hajtott és súlyos sérü­lésekkel vitték kórházba. Felgyógyulása után gyors­hajtás miatt indítanak ellene eljárást. “Magyarország jogait el kell ismerni” - hirdeti Mussolini, közben azonban barátságot ígér a jugoszlávoknak MILANO.­­ Benito Mus­solini, az olasz fasiszta dik­tátor bejelentette, hogy ő a fegyveres béke híve, olyan békében hisz, amely a szu­ronyok hegyén és a fegyve­rek erején nyugszik. Egy­­szersmint hadat üzent a kommunizmusnak és meg­fenyegette Európa demokra­tikus államait is. “Itt az ideje, hogy leszá­moljunk a kommunizmus­sal” — harsogta a fasiszta diktátor, akinek beszédét Né­metországba is közvetítette a rádió. Közel Mussolinihez a német nácik egy küldöttsége állt a szónoki emelvényen. “Angliának el kell ismer­nie az abessziniai hódítást” — folytatta Mussolini. — “Az angoloknak nem szabad Olaszország útjába állniuk, mert a két ország közötti ellentét könnyen világború­ban törhet ki. Az angolok­nak be kell látniuk, hogy Olaszország tengeri hatalom és bele kell nyugodniuk ab­ba, hogy Olaszország hatal­mas flottát fog építeni. Mi nem akarjuk az angolok ká­rát, de az angoloknak is be kell látniuk, hogy nem vál­toztathatnak azon, ami meg­történt. Franciaországnak meg kel változtatnia velünk szemben elfoglalt álláspontját, ha jó­ban akar velünk maradni. A francia-olasz viszony az abessziniai háború alatt hi­degült már el. Ezzel szemben örvendete­sen javult a viszony Olasz­ország és Németország kö­zött. Jugoszláviával szintén jobb viszonyban van Olaszor­szág, mint valaha Addig nem lehet béke a Duna medencében, míg Ma­gyarország jogait nem isme­rik el a többi hatalmak A Népszövetség aljasul megtámadta O­l­a­s­zországot az abessziniai háború alkal­mával. A Népszövetség vagy átszerveződik vagy elpusz­tul.” Az olasz diktátor ezután elmagyarázta híveinek, hogy leszerelésről szó sem lehet, a békepaktumoknak és szerző­déseknek az ideje lejárt és minden nemzet csak a saját erejében bízhat. Valahány­szor Mussolini Németorszá­got emlegette, hallgatói óriá­si éljenzésben törtek ki. A szónokló diktátor feje felett hatalmas felirat díszei­det: “Jézus a századok királya adjon hosszú, győzedelmes éveket Olaszországnak és Mussolininek, mert a keresz­tény Rómából árad ki a vi­lág civilizációjának örök fé­nye.” Ezen felirat alatt állva dörögte világgá háborús fe­nyegetéseit Mussolini, aki évtizedeken keresztül nyíltan hirdette, hogy istentagadó. NEM AD BÉREMELÉST A CARNEGIE PITTSBURGH, Pa. — A Carnegie-Illinois acélgyárak igazgatói munkásaik v­isszautasították követeléseit és megtagadták a napi 5 dollá­ros bért. A Carnegie-Illinois kompá­nia uniók 25.000 munkás ne­vében kérték a gyárosokat, hogy adjanak vagy napi egy dolláros általános béremelést vagy pedig állapítsák meg 5 dollárban a minimális napi keresetet. “A mai nyolc nem gazdasági viszo­engedik meg a gyár vezetőségének, hogy ek­kora béremelést adjon” — felelte az igazgatóság. — “Hajlandók vagyunk azon­ban kisebb béremelésről tárgyalni.” A “rossz gazdasági viszo­nyokra” hivatkozó acélbárók csak a múlt héten jelentet­ték be, hogy 1929 óta nem ment olyan jól az acélipar, mint az idén és a termelés elérte azt a fokot,­ melyről 1930-ban hanyatlott le, COUGHLIN SZERINT NEM KELL TÁRSADALMI BIZTOSÍTÁS Ismét bocsánatot kér és aztán tovább izgat a rádióspap NEW YORK.­­ Coughlin páter egy rádióbeszédben ün­nepélyesen bocsánatot kért mindazoktól, akiket a válasz­tási harc folyamán megsér­tett, beleértve Rooseveltet is, akit szkeb­eneknek nevezett. Az álszenteskedő bocsánat­kérés után azonban a szokott hévvel folytatta izgatását és vádolta Rooseveltet azzal, hogy kommunista tanokat hirdet .Munkanélküli és aggkori biztosításra nincs szükség, ha minden amerikai munkás megkapja az őt megillető fi­zetést, évi 1800 dollárt” — mondta Coughlin, de azt nem árulta el, hogy miként lehet az évi 1800 dollár jövedel­met kiverekedni. — “Nincs szükség társadalmi bizton­ságra. Elég biztonságot je­lent a munkás számára az esze, az ereje, az izmai, az ügyessége. A munkás nem akar a kormánytól segítsé­get, mert ha a kormány ál­tal nyújtott segélyen él, akkor eladta magát a kor­mánynak.” Ott tartunk tehát, hogy Coughlin egyetért Slooverrel, aki 1931-ben azt mondta, hogy nincs szükség segélyre vagy közmunkára, mert az amerikai nép nem akar ala­mizsnát elfogadni. Mi az ön véleménye a háborús veszedelemről? Az Uj Előre fotóriportere hétről-hétre egy vagy több közérdekű kérdéssel fordul a magyarsághoz. A legjobb válaszok a VÁLASZOLÓK FÉNYKÉPÉVEL EGYÜTT fognak megjelenni az Uj Előrében. Melyik az a kérdés, mely ma legnyomasztóbban nehezedik mindnyájunkra. Könnyű kitlalni A HÁBORÚ KÉRDÉSE nehezedik mindnyájunkra? Könnyű kitálalni Az összes new yorki magyar papokat, lelkészeket szólaltatja meg ebben a kérdésben az Új E­őre fotó­­riportere. Mi a véleménye a háborúról a katholikus, a református, a zsidó, a baptista és adventista felekeze­tek papjainak. A legközelebbi napokban jelenik meg az Új Élő­rében az a páratlan riport, amit a jövő héten újabb kérdés és újabb feleletek fognak követni,

Next