Uj Előre, 1937. március (33. évfolyam, 8424-8449. szám)

1937-03-25 / 8444. szám

----------------­­ 4 OLDAL UJ ELŐRE Published Daily, except Suuday, by the Uj Előre, Inc. 11424 Buckeye Road. Tel.: GArt'ield 1021, Cleveland, Ohio Aíew York office: 350 East 81 Street. Telephone REgent 4--052C —oklrodák: Cleveland, West Side, 4309, Lorain Ave. Detroit: 7852 West Jefferson Ave. Chicago: 1632 Milwaukee Ave. UiBSCRIPTION RATES: By mail 1 year $6.00; 6 months $3.00; nreien Countries, and by mall to Cleveland 1 year $8.00. To Canada 1 year $6.00. By carrier 18c weekly " L.Öí’lZKTfiSl ÁRAK: Egy évre $6.00; félévre $3.00; Kanadába egy vre »6.00. Külföldre és postán Cievelaudban egy évre $8.00; fél évre $4.00. Kihordóval heti 18c _________ i “Meg kell kapnunk, ami minket illet” DETROITBAN óriási arányú tüntetésen adta a munkás­ság az autóbárók és állami, városi hatóságok tudtára azt, hogy harcukat nem fogják abbahagyni mindaddig, a­­míg követeléseiket nem teljesítik A United Automobile Workers Union megállapítása szerint 250,000 munkás jelent meg a tüntetésen a város főterén, a Cadillac téren. Mérföldes körzetben a város köz­pontja körül minden forgalom megakadt. Ilyen arányú tün­tetés nemcsak Detroitban, hanem sehol az Egyesült Álla­mokban nem volt még hasonló céllal, hasonló harcban. Homer Martin, a union elnöke kijelentette az óriási tömeg előtt, hogy “meg kell kapnunk, ami minket illet” s a harcot nem hagyják abba. A nagy tüntetéssel egyidejűleg jelentik, hogy Chrys­ler hajlandó már tárgyalni John L. Lewissal, a CIO veze­tőjével. Lewis elfogadta Murphy michigani kormányzó meghívását, hogy Chryslerrel együtt megtárgyalják az autómunkások követeléseit. Erőpróba volt ez Detroitban és a munkások olyan ha­talmas erőt sarkazotattak fel, hogy ez a harc csak az ő javukra dőlhet el. 6,000 bent ülő sztrájkolót akartak kilakoltatni a Chrys­­ler gyárakból. A rendőrség kisebb gyárakból meg is kezdte már bent ülők kilakoltatását. Nem mertek azonban hozzá­nyúlni a 6,000 Chrysler munkáshoz. Már amikor a tiltó­­ parancsot meghozta a bíróság, 40,000 munkás vonult föl ‘Tüntetni a tiltóparancs ellen. Most pedig 250,000 munkás­­ sorakozott 6,000 társa védelmére. A munkás szolidaritás­­ának lélekemelő, roppant megnyilvánulása volt ez a keddi detroiti tüntetés. Ez a tüntetés hatalmas lépéssel vitte előre nemcsak a detroiti nagy sztrájk ügyét, hanem az egész munkásosztály előrenyomulását és egyetlen nagy tá­borba való összekovácsolódását. Erőpróba volt ez az ülő sztrájkok “törvényessége” kérdésében is. A legnagyobb fegyver a munkások kezében, amit eddig megteremtettek a harcok. A nagytőke retteg tőle. Detroitban ezzel a harc­sal kapcsolatban akartak véget vetni ennek is, elszánva­­ magukat arra is, hogy ha kell, vérontással verik le az ülő­­sztrájkot. Nem bírták megtenni. 250,000 főnyi munkás­­és hadsereg győzelmet vívott ki ebben a kérdésben is. A union ^szervezése diadalmasan halad előre tovább. 1L A magyar munkásság lelkesedve kell, hogy csatlakoz­zék ehhez a harchoz, unionmozgalomhoz mindenütt. “KÖZELEG A TETTEK ÓRÁJA!” “K­ÖZELEG A TETTEK ÓRÁJA!" - harsogta a napok­­ban negyedmillió feketeinges legénye felé Mussolini, a törpe Napoleon ugyanakkor, amikor spanyol földön fa­siszta csapatai fegyvereiket elhányva hanyatthomlok me­­nekültek a nemzetközi brigád előretörő oszlopai elöl, ame­lyeknek élén antifasiszta olasz csapatok rohantak a győze­lemre. “Az olasz csapatok nem mennek ki Spanyolországból a polgárháború befejezése előtt” — mondotta Mussolini egyik főcsatlósa, Dino Grandi a londoni semlegességi bi­zottság előtt.­­ A helyzet egyre élesedik, a húr már pattanásig feszült és hiába próbálkoznak a semleges államok a háborúnak gátat vetni, az imperialista hóditó­ vágynak ezek a tébo­lyod­ott­jai — minden jel erre mutat — ki akarják gyújtani a háború csóváját Európa feje fölött. — Magyarországot, a magyar népet két oldalról is bele akarják rántani ebbe a véres játékba. Egyik oldalról Mus­solini, a másikról Hitler rángatják a zsinórokat a véres színpad mögül. Nekünk amerikai magyaroknak minden okunk meg­­van reá, hogy teljes erőnkkel szálljunk szembe ezekkel a­­ bűnös, véres szándékokkal, hogy ellentálló sorainkat meg­erősítsük a harcra és minden tőlünk telővel segítsük spa­nyol testvéreinket, hogy hősies szabadságküzdelmüket mi­nél hamarabb győzelemmel fejezhessék be. “KÖSZÖNJÜK HITLERNEK »! NÉMETORSZÁGBAN 235,000 ifjú munkást soroztak és rendeltek be hathónapos katonai és munkagyakorlatra. A múlt évben még csak 160,000 volt az így besorozottak sz­áma. Ezeket a fiatal munkásokat a kényszermunkától sem­mivel sem különböző robotra állítják be s készítik őket e lő az új világháború mészárszékére. Terror hajtja őket, terror uralkodik fölöttük a kényszermunka ideje alatt. Dolgozniok embertelenül kell, enni alig kapnak. Most, hogy a múlt évi 160,000 ifjat hazaengedték, Hitlerék nagy cécóval ünnepelték őket. Az “ünnep” mot­tója ez volt: “Áldott legyen az, aki nehézzé tette nekünk az életet”. 160,000 ifjúnak kórusban is kellett énekelnie: “Köszönjük a Führernek (Hitlernek), hogy megpróbálta­tásokat szabott ránk a munka szolgálatában”. Éheztek ők, éhezik az egész német nép. És ezért kell hálát adniok, hogy a fasizmus éhezteti és rabszolgamunká­sa fogja őket. Ez a fasizmus igazi arculata. Más énekek is kezdenek azonban mostanában fölhang­­zani Németország fölött. A Kommunista Párt titkos rádió állomásai viszik minden este a német népnek az üzenetet és az új éneket: a fölszabadulás énekét a fasizmus járma alól. S ha majd fölszabadulnak, másképpen fognak hang­zani a hálaadás énekei is, amiket a német nép akkor fog dalolni. DJ ELÖR8 Vidám mit sem sejtő fiúk és lányok jártak ezen az autóbuszon a New Sohdon, Tex­-i is­kolába. Az autóbusz még mindig meg­van, de a gyerekek többségét megölte a borzalmas robbanás, amely több mint 500 fiatal életet követelt áldozatul. A pápa és Hitler Miért nem Hitler ellen hirdeti a pápa a keresztes hadjáratot? A pápa enciklikája a né­met katolikusokhoz és a né­met hivatalos sajtónak ezzel való éles szembehelyezkedése ismét keményen szembe ál­lítják egyrészt a német kato­­likusságot, másrészt a pápát a Hitler-nácizmus vallási tü­relmetlenségével és erősza­kos, dráva rendszerével. A német katolikus papság is­mét harcra készülődik a pá­paság hathatós támogatása mellett Hitler ellen, a német hivatalos, és félhivatalos saj­tó, félreérthetetlen támadáso­kat intéz Róma ellenes ha ez még egy kis ideig így foly­tatódik, a Hitlerékkel kötött római konkordátumot is ko­moly veszély fenyegeti. A Hitleri diktatúra egy­személyes jellegével sehogy sem egyeztethető össze egy olyan hatalmas szervezetnek viszonylagos függetlensége sem, mint a­minő a német ka­tolikusok egyházi közössége és Hitler nem fog megnyu­godni addig, amíg ezt a szer­vezetet is vagy teljesen meg­bénítja, vagy tökéletesen alárendeli a maga hatalmi céljainak vak, engedelmes szolgálatára. Róma azonban nem rendelheti alá Berlinnek a német katolikusság szer­vezetét és annak irányítását anélkül, hogy sok évszázados tradíciója meg ne rendüljön és e fölött folyik most ■ a nagy harc Róma és Berlin között Ugyanakkor, amiközben ez az elkeseredett harc folyik, a Szovjet Unió új alkotmá­nyában biztosítja a teljes vallási és lelkiismereti sza­badságot mindenki számára. Éppen a napokban ismertet­te az Új Előre Bokányi De­zső kitűnő, részletes cikké­ben, hogy milyen általános és széleskörű az új Szovjet al­kotmány adta vallási és lelki­­ismereti szabadság a Szovjet Unióban Joggal kérdezhetjük tehát, hogy mi a magyarázata an­nak, hogy a római papság és egyház csak­­ vallásjogi részletkérdésekben harcol a hitleri Németország ellen, egyébbként azonban fedi an­nak egész gazdasági és im­perialista külpolitikáját, míg viszont a másik oldalon lel­ki és anyagi eszközökkel élén áll annak a nemzetközi hajszának, amelyet a fasisz­ta rablóállamok a katolikus hívőknek teljes vallási és lel­kiismereti szabadságot biz­tosító Szovjet Unió ellen folytatnak. Ez az a nagy és fontos lel­kiismereti kérdés, amelyet mindég értelmes katolikus­nak önmaga előtt is fel kell vetnie. Hogyan lehetséges az, hogy a pápa és a főpapság ott áll a Németországot pogány­ságba visszavezetni kívánó, véreskezű, népelnyomó Hitler gyilkosokkal egy sorban ? Miért van az, hogy a pá­pa és főpapság kéz a kéz­ben halad­ azzal a Mussolini fasizmussal, amely éppen most tiporta véres katona­csizmája alá rettentő ember­­áldozatok árán az ősrégi kat­­holikus Ethiopiát? Mi a magyarázata annak, hogy a pápa és a főpapság annak a Franconak és gyil­kostársainak falaz, akik már mohamedánokkal öletik ha­lomra a spanyol katolikusokat és Hitler, Mussolini fasiszta repülőivel bombázzák halál­ba a Madrid katolikus temp­lomaiban menedéket kereső katolikus spanyol anyákat és gyermekeiket? Miért har­col a pápa Franco és tár­sai mellett és a spanyol nép ellen Olyan nagy lelkiismereti kérdések ezek, amelyeket nem utasíthat el magától egyetlen értelmes katolikus sem A mi feladatunk az, hogy megkönnyítsük számukra a választ. A pápa és a katholikus főpapság régen cserben hagy­ta már a milliós néptömegek, a szegény dolgozók ügyét. Csak mint adózó alanyok szá­mítanak és­­ értékesek számuk­ra. A pápa és a főpapság a katolikus egyház egész szervezetét és erejét a nem­zetközi nagybirtok és a kapi­talista rendszer szolgálatába állította. Minden erejével a mai nagytőkés rendszer fennma­radásán dolgozik és irgalmat­lan kemény kézzel fordul a­­zok ellen a tömegek ellen, a­­melyek egy boldogabb, sza­badabb emberi életre törek­szenek még itt a földön. Ez nem a Krisztusi keresz­ténység szelleme és ez nem lehet a katholikus egyház feladata. Az elégületlenségnek szá­mos jele mutatkozik már ez­zel a római politikával szem­ben a katolikusok táborában és minden becsületes katoli­kusnak a maga és egyháza érdekében való feladata, hogy ezel a katholicizmust meg­­csúfoló, egészségtelen áram­lattal szemben minden téren­­ és minden alkalommal fele­melje tiltakozó szavát Sz. Z. ROOSEVELTET TÁMADJÁK A FASISZTÁK Az olasz fasiszta új­ságíró támadása az amerikai elnök ellen RÓMA.­­ Nemcsak a né­met, de az olasz fasiszta saj­tó is hozzáfogott az Egyesült Államok bírálatához Virginio Gayda, a fasiszta újságíró, Mussolini egyik szó­csöve a Giornale d’Italiában éles támadást intéz Roose­velt ellen, akit avval vádol, hogy beszédeiben “rágalma­kat szór az olasz fasizmus­ra” A tényállás az, hogy Roo­sevelt egy beszédében sem tett egyenes célzást az olasz fasizmusra, sőt a spanyol “embargo­’ törvény­javaslat ügyében elfoglalt álláspontja felbátorította az olasz és né­met fasisztákat a spanyol nép elleni háborújuk folyta­tására. Jelemző, hogy most úgy az olasz, mint a német fasisz­ták sajtója éles támadásokat intéz úgy Roosevelt mint kormánya, valamint az ame­rikai nép ellen. Mentőkocsit küld az IWO a lojalistáknak Mentő­osztag is megy a kocsival NEW YORK. — Az Inter­national Workers Order egye­temes Végrehajtó Bizottsága felhívással fordul­t az IWO 2000 osztályához és azok tagságához, hogy a legrövi­debb időn belül hozzanak össze 18,000 dollárt s ezen összegen a Végrehajtó Bizott­ság IWO mentő kocsit, ah­hoz szükséges kötszereket és 16 emberből álló mentő osz­tagot állít össze, hogy Spa­nyolországba küldve segítsé­gére legyen ezen keresztül is az IWO tagság a spanyol de­mokráciáért hősiesen küzdő spanyol népnek. Különösen szükséges ilyen támogatás nyújtása, most a­­midőn lehullott a lepel, vég­képen a Francoék által veze­tett csapatok összetételéről, s ma már az egész világ tud­ja, hogy 100,000 olasz rendes katonaság, s 50,000 német sor­katonasága van spanyol földön Hitlerék, Mussoliniék egyenes utasítására, hogy a nemzetközi fasizmus egyik államát csinálják Spanyolor­szágból is, vérbe fojtva a munkások intellektuelek, szo­­cialisták, kommunisták, re­publikánusok s más politikai csoportok népfront kormá­nyok védekezését. Az IWO mentő­kocsinak és mentő osztagnak megszerve­zése és átküldése természete­sen nemcsak fizikai támoga­tást jelent, hanem kifejezés­re juttatja az IWO munkás szolidaritását a spanyol nép­pel szemben. Ezért minden IWO osztály s az Új Előre olvasói járuljanak hozzá i­­lyen mentő osztagnak a fel­állításához és küldeményei­ket küldjék egyenesen az IWO központi hivatalába. 80, 5th Ave., New York City Franciaország uj törvénye a nők egyenjogusitásáról PÁRIS: — Franciaor­szágban mindeddig az 1803- ban készült Napoleon Code volt a nők jogaira vonatkozó törvény, amely a nőt mindenben alárendel­te a férjnek és majdnem teljesen jogtalan állapotba süllyesztette le. A francia nő sem ingatlant nem vá­sárolhatott, sem szerző­dést alá nem írhatott fel­, se előzetes beleegyezése nélkül és úgyszólván egyet­len joga az volt, hogy sza­badon végrendelkezhetett. A kormány most Rene Renault szenátor előter­jesztésére egy új törvény­­javaslatot nyújtott be a kamara elé, amely minden tekintetben felszabadítaná a francia nőket az eddigi jogtalan helyzetből és fel­ruházná őket mindazokkal a jogokkal, amelyeket más demokratikus országok már nemrégen megadtak nekik. Az új javaslat nagy lel­kesedést váltott ki a fran­cia nőkből. ANGOL-FRANCIA KONFLIKTUS BELGIUMÉRT 300,000-en vonultak fel a clichy-i áldoza­tok temetésén PÁRIZS. — A francia kor­mány tiltakozásra készül azon tárgyalások miatt, amelyeket Anglia szándékozik folytatni Belgiummal. Lipót belga ki­rály Londonba utazik az an­gol király koronázási ünne­pélyére és ott tárgyalni fog közös megállapodásokról Ang­lia és Belgium közt Belgium védelmére vonatkozóan. Fran­ciaország attól fél, hogy Bel­gium teljesen angol befolyás alá kerül és őt egyre jobban elszigetelik. PÁRIZS. — Vasárnap zajlott le a clichy-i munkás­áldozatok temetése. 300.000 munkás vonult föl Párizs és Clichy uccáin, az “Interna­­tionalet” énekelve és tüntet­ve a fasiszták ellen. Közben a francia kormány meggyorsítja a Creusot féle hadiüzem teljes átvételét kor­­mányke­zlésbe. Moley a bíróság reformja ellen WASHINGTON. — A sze­nátusi jogügyi bizottsága előtt Raymond Moley tanár,­­a New Deal egyik volt fő­oszlopa is megjelent, hogy véleményt mondjon a Roose­velt elnök által tervezett bí­­róági reform ügyében. Moley kijelentette, hogy híve a New Deal egész rend­szerének és helyteleníti azt, hogy a legfelsőbb annak keresztülvitelét bíróság meg­akadályozza. E melett azon­ban egyáltalán helyteleníti Roosevelt elnök reform ja­vaslatát, mert annak formá­ja és kiviteli módja — sze­rinte — ellenkezik a hagyo­mányokkal és a demokrácia szellemével és a távolabbi jö­vendőben esetleg megboszul­­hatná magát, amelyért nem szeretné a felelősséget visel­ni. Nem kell elhamarkodni a reformot­ — mondotta Moley — és azon az állásponton van, hogy azt alkotmánymó­dosítás útján is el lehet érni. Thursday, March 25, 1937 Körbe körbe». £ MÚLT HÉT folyamán egy “jeles” magyar tollforgató, a karakán Hitler-fasiszta, Dr. Birinyi K. Lajos úr intézett éles támadást szerény személyem ellen a “Bridgeport” cí­mű lapban. Birinyi mesterrel egyáltalán nem szívesen állok szóba, mert akinek elé’e súlyos érvei vannak a sajtóharcban mint: “Jászi (Jakubovics), Göndör (Krausz Náthán) Kun, (Kohn) és Korvin (Klein) annak messzi­...... . '■ ről is kellemetlen bűzét érzem. Az antisze­mitizmusról azt mondotta egy nagyon bölcs Jp államférfi, hogy az a buták és gazemberek hazafisága. Már pedig én ebből a két kate­­t­ f 3 gal­góriából egyiket sem szeretem, akármelyik­­..aR be tartozik is Birinyi jir. DE HA MÁR IGY benne vagyok a forga­tagban, nem nagyon válogathatok. Áll­junk hát le Biriny»urral is- Ennek a Birin «K­ivi­nyinek — aki egyenesen a nevemre címezi a cikkét — az fáj nagyon, hogy hogyan mertem az amerikai magyar hazafiakat és szerkesztő urakat felelősségre von­ni, amiért egyetlen szavuk sem volt eddig az ellen, hogy a magyarországi ezerholdas uralom csatlósai 40 Petőfi vers szavalását tiltották be Magyarországon. Szívesen el­hiszem, hogy ez a tetemre­ hívásom nagyon kellemetlen le­het Birinyi úrnak és társainak. Mert hogy szelíd szóval éljek, ronda dolog lesz ez a hallgatásuk. De ennél is rondább az az agyafúrt fiskális módszer, ahogy Birinyi úr ezt a la­káj­hallgatást, ezt a Petőfi szelleme ellen elkövetett hit­vány árulást ki akarja magyarázni. Azt mondja ez a foga­­datlan prókátor, hogy a “budapesti rendőrség megtiltotta egy illetőnek, hogy egy tervbe vett gyűlésen szónokoljon” és ebből oda lyukad ki ravasz fiskális­ fogással, hogy nem is a Petőfi versek szavalását, hanem a “szónokolást’ til­tották be.­­ Ez azonban szemenszedett, börtönfalazó valótlanság. A budapesti lapokból pontosan tudjuk, hogy a gyűlést is megengedték, a “szónokolást” is, csak csupán a Petőfi versek szavalását tiltották be. Még pedig számszerint 40 Petőfi verset tettek eddig indexre. Ezt a valódi “nemzeti” szégyent akarja az antiszemita-fasiszta hazafi, Birinyi úr elhalandzsázni olyanformán, hogy strucc módjára nemcsak a saját fejét, de az olvasókét is a homok alá akarja dugni. Ebbe azonban nem megyünk bele. Újból hangsúlyozzuk, hogy megengedték a pesti gyűléseket, megengedték a­ szó­noklatokat is, de betiltották a Petőfi versek szavalását. Ez való tény és ehez Birinyi urnak és fasiszta-lakáj társainak egyetlen szavuk nem volt. Erről van szó Birinyi úr és erre kellene egyenes vá­laszt adni minden csűrés-csavarás nélkül. Petőfi Sándor-e vagy a budapesti magy. kir. rendőrség? — ez itt a nagy kérdés Birinyi úr és nem az, hogy Jászi Oszkárt vagy Kun Bélát hogy hitták gyerekkorukban. Mert ha jól emlékszem Petőfi Sándor is Petrovicsnak született és tiszteletreméltó édesanyja Hruz Mária nevezetű derék tót cselédlány volt. ARRA A SOK régen megcáfolt zagy­vaságra, ostobaságra, amit Birinyi úr cikkében még összelefetyel, értelmes ember ma már nem térhet ki. Kár volna a papírért, nyom­dafestékért. De nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy Birinyi mester nemcsak tényeket, de Petőfi verseket is hamisít. Ezt a hamisítást is koca-fiskális módjára úgy cselekszi, hogy Petőfi verseket idéz a fejünkre, de azoknak felét el­sikkasztja, így például ezekkel a sorokkal akarja Petőfi­nek velünk szemben való hazafiságát kidomborítani: “De semmi kincsért s hírért e világon Ki nem hagynám én szülőföldemet, Mert szeretem, hőn szeretem, imádom Gyalázatában is nemzetemet!” A megelőző strófát azonban elhallgatja a fiskális úr. Van is rá oka, mert az így hangzik: “Magyar vagyok. S arcom szégyenben ég, Szégyenlenem kell, hogy magyar vagyok! Itt minálunk nem is hajnallik még, Holott máshol már a nap agy ragyog.” Úgy bizony Birinyi úr. Petőfi ebben a versében is a sötétségcsinálókat ostorozta és ezek a sorai, amelyeket ön felénk intéz: “Ti, fekélyek hazánk testén Mit mondjak felőletek]” nem reánk, a forradalom természetes örököseire vo­natkoznak, hanem az itteni és hazai Birinyikre, akik még azt a világosságot is sötétségbe akarják fojtani, amit Pe­tőfi és társai 48-as harcaikkal megteremtettek. ÜVEG IS FEDDI önöket Petőfi Sándor, amiért a magyar­­" zászlót a kommunista vörös zászlóval cserélték fel” — ijeszt ránk Birinyi úr, aki úgy látszik soha sem olvasta Pe­tőfinek egyik legszebb és legismertebb versét, amelynek egyik szakasza így hangzik: “Ha majd minden rabszolga­nép, lármát megunva síkra lép, Pirosló arccal és PIROS ZÁSZLÓKKAL És a zászlókon eme szent jelszóval “VILÁGSZABADSÁG” S ezt elharsogják KELETTŐL NYUGATIG S a zsarnokság velük megütközik: Ott essem el én, A harc mezején.’ így bizony Birinyi úr! Petőfi Sándor a nemzeti lobogó mellett a világszabadság piros vagy vörös lobogójának je­lentőségét is ismerte már 90 esztendővel ezelőtt és azért akarta vérét is ontani. Ez a lángelme nem az olyan sötét­ségtől vak baglyok költője volt mint aminők a Birinyiek és Csongrádiak és bizonyára megfordulna a segesvári is­meretlen sirhalom alatt, ha tudná, hogy ilyen huhogó, vak baglyok akarnak sütkérezni lángelméjének fénycsóvája mellett. E sorok írója már 30 esztendővel ezelőtt is ott állott minden március 15-i ünnepélyen Petőfi budapesti ércszob­ra előtt tízezres forradalmi proletártömegekkel, ahol nem a Birinyieké, hanem a Bokányi Dezsőké volt a messzire harsanó szó. Minket ne tanítson Birinyi úr arra, hogy ki, mi és kiké volt Petőfi Sándor, az ágról szakadt proletár, a kiskőrösi székállólegény és tót cselédlány fia, akit a ma­gyar urak akkor is üldöztek, amikor még élőszóval hirdet­te a forradalom igéit. Régen kinőttünk mi már az ügyvéd úr iskolájából SZABADOS ZÁDGR

Next