Márkus Dezső (szerk.): Magyar Törvénytár 1000-1895. Werbőczy István Hármaskönyve - Corpus Juris Hungarici. Millenniumi emlékkiadás 2. (Budapest, 1897)
Az előbeszédben
Élőbeszéd. 1. czím. ELŐBESZÉD. Nemes Magyarországnak törvényeit és törvényerőre emelkedett szokásait készülvén leírni, elhatároztam, az előttem álló tárgyra nézve némely megjegyzésre méltó dolgokat röviden előrebocsátani. Először is: az igazságról. Másodszor meg: a jogról és a jognak felosztásáról. Harmadszor pedig: a törvényről és a törvénynek nemeiről. Negyedszer: a szokásról és ennek feltételeiről. Ötödször és utoljára: a jó bíró kellékeiről és egyéb, az igazságos törvényszolgáltatásra tartozó dolgokról, föltévén azt a kérdést: várjon a bírónak a perben előadottak és bizonyítottak alapján kell-e ítélnie, vagy pedig lelkiismerete szerint úgy, a mint a dolgot maga tudja. A miket röviden előrebocsátván, a dicsőséges Istennek segedelmével czélomhoz indulok és ennek a Magyarországnak külön törvényeit és törvényerőre emelkedett szokásait, amelyekkel közönségesen a törvénykezésben élünk (amint azokra visszaemlékezhetem és azokat gyönge elmémbe foghatom) sorrend szerint előadom. 1. CZIM: Az igazságról: ennek meghatározása és felosztása. Az igazság ugyanis az az állandó és örökkétartó akarat, a mely mindenkinek a maga jogát megadja/1.Még pedig nem mindenkor a cselekedetre, hanem az indulatra nézve is. Mert az igazság a léleknek állapotja és az elmének indulatja, melynek alapján valakit igazságosnak mondunk; mikor tudniillik kedvezés és személyválogatás nélkül akarja, amennyiben rajta áll, akárkinek a maga jogát megadni. 1. §. Az igazság továbbá az a jó tulajdonság, amely mindenkinek megadja méltóságát; Istennek: a vallásos tiszteletet; szülőknek: az engedelmességet ; előkelőbbeknek: a megbecsülést; hasonlóknak: az egyetértést; alábbállóknak : a fenyítést; önmagának: a szeplőtlenséget; szegényeknek és nyomorultaknak : a segítő könyörületességet. dl E mondat szó szerint egyező a Justinianusi institutiók (a további idézetekben így rövidítve 1.) I. könyve (I.) 1. czímének (1.) első mondatával. Az egész I. czim és a következő II. czim lényegében egyező a Justinianusi institutiók I. e. I. és 2. czímével (De justitia et jure és De jure naturali, gentium et civili). [A Corpus Juris Civilis-ből vett idézeteknél forrásul a «Fratres Brigelii» által közrebocsátott és Hermann Emil által átnézett 17. kiadás szolgált (Lipsise, Baumgartner, 1887.), Márkus, 21