Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 1. kötet ( 1-12. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 1. (Budapest, 1884)
A büntető bíróságok szervezete és hatósági köre tekintettel a magyar bűnvádi eljárás tervezetére. Az 1883. márczius 19–junius 1. folytatott vita [12., 1884]
Ha pedig az előadó úr az elővizsgálat és a vád alá helyezés azon szóbeli rendszerét, mely a kormánytervezetben foglaltatik, saját terve szempontjából is elfogadja, úgy ez még inkább az írásbeliség felé hajtaná a gyakorlatot. A kormánytervezet szerint, mint érintem, a védő jogosítva van a terheltnek és a tanuknak, valamint a szakértőknek a vizsgáló bíró által teljesített minden kihallgatásán ép úgy mint az ügyész és a magánvádló jelen lenni, s a vizsgáló bíró által a tanukhoz vagy a szakértőkhöz intézett kérdésre ezek felelete után a vádlott valamint a védő is intézhet keresztkérdéseket és az adott feleletekre megjegyzéseket is tehet. A vád alá helyezési első és másodfokú tárgyalásnál szintén joga van a vádlónak és a védőnek szóbelileg megvitatni az esetet úgy ténybeli mint jogi oldalai szempontjából. Az előkészítő eljárásnak ilyetén constructiója egészen új jelleget ad a főtárgyalásnak. Míg a jelenleg fenálló elővizsgálat és vád alá helyezés épen azon sajátságánál fogva, hogy zárt ajtók mögött foly le és tisztán inquisitorius és írásbeli alapon nyugszik, a vádrendszerű, szóbeli és nyilvános főtárgyalással szemben nem bír nagy súlylyal, addig a javaslat által modernizált elővizsgálat és vád alá helyezés hasonlíthatlanul jobban fogja nyomni a főtárgyalási bírót. Minthogy az új eljárás szerint sok esetben a főtárgyalás tulajdonkép nem lenne egyéb, mint az elővizsgálati résztárgyalásoknak és a vád alá helyezési összesített tárgyalásnak újólagos reproductiója, némely bíró aligha fog menekülni azon érzéstől, hogy midőn tárgyal, tulajdonkép felesleges munkát végez. Újabb indok arra, hogy a távol eső fő tárgyalási székhelyen reprodukálandó anyag a minimumra szoríttassék. A védelem jogának gyakorlását is megnehezíti az előadó úr terve. A vádlott rendszerint két védőt — néha hármat — volna kénytelen igénybe venni; egyiket a törvényszék székhelyén az elővizsgálat számára, másikat a Curia székhelyén a vád alá helyezési tárgyalás számára, és harmadikat a ki. tábla székhelyén a főtárgyalás számára. Amit az előadó úr az összeférhetlenség révén nyer szervezet tekintetben, azt elveszti a védelemnél. És nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az igazságszolgáltatás repressiv jótékony hatása azon bizalmon alapul, melyet gerjeszteni képes. A távolból rendelkező bíróság, mely-