Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
Nagy Dezső: A polgári peres eljárás reformja [13., 1883]
A MAGYAR JOGÁSZEGYLET 1883. OCT. 13-IKI TELJESÜLÉSE. Napirenden van dr. Nagy Dezső előadása «a polgári peres eljárás reformjáról» . Nagy merészség ma, polgári perjogunk reformájáról értekezni, mert a jelszót: szóbeliség, úgy is tudja mindenki. Szakférfiúink közül pedig a legjelesebbek annyit írtak és beszéltek már e tárgyról, hogy újat mondani talán nem is lesz lehetséges. S ha mégis merészkedtem ezen annyiszor bolygatott tárgyat, a tisztelt Jogász-egylet elé hozni, erre egyedül az bátorított fel, hogy az e kérdésről szóló munkák mind egyoldalú irányban mozognak. Rendesen a panaszok és vádak egész sorozatával nyílnak meg, hogy miért nincs szóbeli nyilvános és közvetlen eljárásunk. Bizonyos, a törvénykezési miseriák nyomása alatt támadt elégikus hangulat vonul rajtuk keresztül. Még veterán tudósunk Tóth Lőrincz sem képez kivételt, «öregturista létére» is «a költő szavaival» kezdte a törvénykezési rendtartás reformjáról tartott akadémiai értekezését: «Napok jőnek, napok mennek, de bank csak nem távozik». Bőven ontják a vádakat a szóbeliség ellenzőire, neki mennek az írásbeli eljárásnak s megvetőleg ócsárolják azt, míg a szóbeliséget az unalomig dicsőítik. Évtizedek óta folytatják ebben a rendszerben az elkeseredett harczot, és e mai napig semmi eredmény. A nagy közönség csodálkozik és az írók bosszankodnak, hogy dicsőítéseik nem hatnak, vádjaik nem sújtanak. Nem, mert maguk beismerik, hogy a szóbeliségnek komoly ellenzője tulajdonképen nincsen is, sőt hogy kivétel nélkül mindenki sürgeti «ezen dicső rendszernek — mint egy jeles tudósunk nevezi — mielőbbi életbe léptetését.» És épen ez sújtó kritika az illetőkre, beismerése