Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Reichard Zsigmond: Tervezet a büntetőtörvény módosításáról [196., 1901]
Tisztelt Teljes ülés! Oly alkalmakkor, amikor a büntetőjogi kérdésekben ebben az egyletben vagy egyebütt nyilatkozni alkalmam volt, mindig azt az álláspontot foglaltam el, hogy a büntetőjogot abban az irányban kell reformálni, amelyet legrövidebben a büntetés individualizálásának lehet nevezni, és amely irányt az irodalomban a nemzetközi büntetőügyi egyesület képvisel. Most, amidőn úgy látszik, hogy a büntetőtörvény reformja napirendre fog kerülni, azt hiszem, hogy mindenkinek, aki ezeket az elveket vallja, az a kötelessége, hogy a maga részéről helyesnek tartott elv megvalósítása végett annyira amennyire tőle telik, közreműködjék. Ennek a kötelességnek akarok eleget tenni azzal, hogy egyletünkben conkrét javaslatokat terjesztek elő a büntető törvény módosítása tárgyában. A javaslatokat nem indítvány, vagy értekezés alakjában, hanem törvénytervezet alakjában terjesztem elő, azaz egy törvénytervezetet mutatok be az egyletnek, amely a büntető törvénynek olynemű módosítását foglalja magában, amint én, mint a részemről helyesnek tartott eszmék törvényhozási keresztülvitelét helyesnek tartok. Tudom, hogy a törvénytervezetbe való foglalás hálátlanabb módja a javaslatok előterjesztésének, mint az egyszerű előadás volna, mert a törvénytervezetek megismerése az olvasó részére bizonyos nehézséggel jár, és nem sokan vannak, akik szívesen vetik magukat alá ily fáradságnak egy nem hivatalos tervezet megismerése végett. De viszont vannak okok, amelyek a törvénytervezet formája mellett szólnak. Az egyik ezek közül az, hogy azok az eszmék, amelyeknek a gyakorlatba való átviteléről szó van, annyira ki vannak fejtve, hogy további kifejtésükre alig van szükség. Sőt mi több, azok az