Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)

Reichard Zsigmond: Tervezet a büntetőtörvény módosításáról [196., 1901]

Tisztelt Teljes­ ülés! Oly alkalmakkor, a­mikor a büntetőjogi kérdésekben ebben az egyletben vagy egyebütt nyilatkozni alkalmam volt, mindig azt az álláspontot foglaltam el, hogy a büntetőjogot abban az irányban kell reformálni, a­melyet legrövidebben a büntetés individualizálásának lehet nevezni, és a­mely irányt az iroda­lomban a nemzetközi büntető­ügyi egyesület képvisel. Most, a­midőn úgy látszik, hogy a büntetőtörvény reformja napirendre fog kerülni, azt hiszem, hogy mindenkinek, a­ki ezeket az elveket vallja, az a kötelessége, hogy a maga részéről helyesnek tartott elv megvalósítása végett annyira a­mennyire tőle telik, közreműködjék. Ennek a kötelességnek akarok eleget tenni azzal, hogy egyletünkben conkrét javaslatokat terjesztek elő a büntető törvény módosítása tárgyában. A javaslatokat nem indítvány, vagy értekezés alakjában, hanem törvénytervezet alakjában terjesztem elő, azaz egy tör­vénytervezetet mutatok be az egyletnek, a­mely a büntető tör­vénynek olynemű módosítását foglalja magában, a­min­t én, mint a részemről helyesnek tartott eszmék törvényhozási ke­resztülvitelét helyesnek tartok. Tudom, hogy a törvénytervezetbe való foglalás hálátlanabb módja a javaslatok előterjesztésének, mint az egyszerű előadás volna, mert a törvénytervezetek megismerése az olvasó részére bizonyos nehézséggel jár, és nem sokan vannak, a­kik szívesen vetik magukat alá ily fáradságnak egy nem hivatalos tervezet megismerése végett. De viszont vannak okok, a­melyek a tör­vénytervezet formája mellett szólnak. Az egyik ezek közül az, hogy azok az eszmék, a­melyeknek a gyakorlatba való átviteléről szó van, annyira ki vannak fejtve, hogy további kifejtésükre alig van szükség. Sőt mi több, azok az

Next