Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)

Sipőcz László: A törvénytelen gyermekek jogállásáról [201., 1902]

is nyomorba jutott, vagy szenvedéseitől megszabadította a halál. * Örökjoga törvényes örökösök, vagy az ingadozó joggyakor­lat szerint, legalább leszármazó törvényes örökösök létében, még anyja után sincs. Az igaz, hogy a szülőknek sem igen ad jogo­kat a gyermekkel szemben. Nincs örökjoguk egyiküknek sem vele szemben. Szülői joga a természetes apának csak annyi van, hogy legújabb törvényünk szerint az általa elismert fiának saját vallásában neveltetését követelheti az anyától.** És itt nem hallgathatom el azt a meggyőződésemet, hogy nagy igazságtalanságnak tartom azt úgy az anya, mint a gyer­mek irányában. Tanúsága, hogy a politika czéljai végett még a családi szentélyt sem kíméli. Mint lehet követelni, hogy az anya fiát vallásos meggyőződése ellenére annak a férfinak a vallásában nevelje, a­ki őt megbecstelenítve cserben hagyta és nemcsak róla nem, de gyakran még gyermekéről sem gon­doskodik. Csak abban igazságos jogunk az anya iránt, hogy nem tartja, csupán ballépése miatt méltatlannak arra, hogy gyerme­kének gondját viselhesse, biztosítván az anyának törvénytelen gyermeke felett a szülői jogot és a törvényes gyámságot. Társadalmunk lelkiismerete azonban már rég megmozdult annak a nyomornak láttára, melybe a házasságon kívül szüle­tett gyermekeket végzetük sodorja. Bizonyság rá a gyermekvédő egyesületek, az államnak, a községeknek az elhagyott gyermekek nyomorának enyhítésére, testi és erkölcsi elzüllésének meggát­­lására irányuló áldozatkész törekvései. A bírói gyakorlat és a gyámi törvény is arról tanúskodnak, hogy jogfejlődésünk határozottan a házasságon kívül született gyermekek jogállásának kedvezőbbé tételére törekszik. A ki pe­dig jogászaink közül e kérdéssel foglalkozott, majdnem kivétel nélkül mind tarthatatlannak, igazságtalannak nyilvánította a házasságon kívül született gyermekek jogviszonyainak mai álla­potát. * L. Indokolás a magyar ált. polg. törvkv. tervezetéhez I. k. 496. és köv. 1. ** 1894: XXXII. t. sz. 5. §.

Next