Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
A büntetés kimérésének reformja. A Magyar Jogászegyletben 1905. február 4-én és 11-én tartott vita [250., 1905]
Edvi Illés Károly dr.: Tisztelt Teljes ülés! A jogászegyesület vezető férfiainak megtisztelő felhívása folytán nekem jutott a szerencse, hogy megnyissam az eszmecserét abban a fontos kérdésben, amelyet a múlt év folyamán dr. Baumgarten Izidor koronaügyész úr e helyen beható fejtegetés tárgyává tett. A büntetés kimérésének reformjáról és ezzel kapcsolatban, illetőleg e szempontból a Btk. revisiójáról van szó. Tehát ismét a Btk. revisiója. Oly tárgy, amely már mintegy 15 év óta újra meg újra, más-más alakban és helyen előtérbe lépett. Ez ideig mint tudjuk eredménytelenül. A Btk. még mindig változatlanul és sziklaszilárdan áll azon a helyen, ahová alkotói tették , sőt talán azt is elmondhatjuk, hogy alkalmazóinak egy része által még mindig nem eléggé megértve és sok esetben félreértve. Az utóbbi körülménynek tudható be a módosításra irányzott javaslatok nagy tömege, mert kétségtelen, hogy e módosítások egy része inkább megrontaná, mint javítaná a codexet. De kétségtelen másfelől az is, hogy a módosítások másik része a Btk. valódi és felismert hiányait volna hivatva pótolni és így azok megvalósulása életképesebbé tenné büntető törvénykönyvünket, anélkül, hogy annak rendszerét megbontaná. Ezek a módosítások, amelyeket már hoszszabb idő óta egyhangúlag követel a jogászi közvélemény, aránylag nem nagy számunk. És mégis mit látunk? A Btk. novelláris módosítását már három igazságügyminiszter tűzte ki feladatául, — mindegyik újabb és újabb tervezetet készíttetett — tényleg azonban még ma is a kezdet kezdetén vagyunk. Ez méltán elcsüggesztheti azokat, akik az igazságszolgáltatás érdek 1ei .