Márkus Dezső: Magyar Jogi Lexikon öt kötetben. II. kötet. Biró-Dézsma - Magyar Jogi Lexikon 2. (Budapest, 1899)
C
Canubia lex 496 (1. o.) és conseils d’arrondissement (1. o.) választói kerületének közzéppontja. L. még Commune és Departement. 2.C.-nak nevezik — egyenként és önmagukban — a svájczi szövetséget alkotó 25 köztársaságot az 1798. alkotmány óta, amely a szövetséget 19 közigazgatási kerületre (I. a XVI. századig: Őrt) osztotta föl. 1. Svájcz. Canuleia lex, a Gaius Canuleius római néptribun (K. e. 445.) javaslatára elfogadott az a törvény, hogy a patríciusnak plebejussal kötött házassága érvényes legyen. Ugyancsak az ő javaslata folytán választottak consuli hatalommal biró katonai tribunokat (tribuni militares consulare potestate). Capacitas, a jogi íróknál is általánosabb, közönséges használatú értelme szerint: a dolognak alkalmas volta, rendeltetése valaminek befogadására, felvételére, pl. edénynél, hajónál (Paulus, R. S. III. 6. 86.; C. Th. XIII. k. 9. ez. 9., 2.; C. Th. XV. k. 1. ez. 53.). Szűkebb és személyi vonatkozásban: a törvény különös intézkedésében gyökerező képesség és ezzel járó igény valamit megszerezhetni. u. n. jus capiendi (Dig. de legatis II. [31.] 55. 1. Gaius , Ulpian. Fragm. XV. sz. feliratában), főleg és kiválólag a lex Julia et Papia Poppaea után, a végrendeleti öröklés szempontjából, valamely különben általában öröklésre képes személynek még külön feltételhez kötött, tehát ily módon korlátolt öröklési képessége (1. Caducum, Dig. XXXI. p. 55.). Amiről azonban megjegyezhető, hogy használata csak annyiban igazolt, amenynyiben és ahol a forrásilag gyakran előforduló, «capere posse» vagy «capere non posse»-féle kitételekkel egyenletes értelmet ad, illetőleg az általános testamenti factio alapján is megállhat. Irodalom. Dirksen: Manuale latinitatis fontium juris civilis Romanorum. V. C. p. 111. Az újabb értelemben használatáról különösen a Glück-féle Ausführliche Erläuterungen der Pandekten. 39. Th. 1437. § 158. és köv. O. FARKAS LAJOS III. Capax, általánosabb értelme szerint: kora és értelmi fejlettsége alapján belátásra vagy elhatározásra már képes (p. Dig. IX. 1. 2. ez. 2. Ulpianus: «injuriae.» ; Dig. XLIV. 1. 4. ez. 4. 26. Ulpianus: «dolit.» ; C. Th. XVI. 1. 6. ez. 6.: «per aetatem criminis C.»); vagy valamely jogi viszonyra tekintettel: jogi ténykedésre alkalmas (Dig. XLV. k. 3. ez. 12. Paulus: «obligationis C.» ; Dig. XLVI. k. 3. ez. 98., 7. Paulus: «solutionis C.»). Szűkebb jelentőségében valamely külön törvényes intézkedés szerint, nevezetesen: a Lex Julia et Papia Poppaea erejéből, ill. az abban feltett különminősítés fenforgása következtében, végrendeletből örökölni (capere posse) képesített (Dig. XXVIII. a. 5. ez. 90. Papinianus; Dig. XXXIV. a. 4. ez. 29. Paulus). L. Caducum és Capacitas, farkaslajos dr. Capellanus (lat.), a. m. káplán (1. n.). Régi íveinkben általában a pap, lelkész értelmében is előfordul, így pl. C. regis - udvari pap: Kálmán I. k. 9. fej.; C. castrensis , tábori lelkész (1. o.): beszterczeb. 1542 : XII, 1552:111. t. ez. 7. §; 1659: LXXXV. t. ez. 3. § ; 1662 : V. t. ez. 5. §; 1681 : XLVI. t. ez. 5. §; 1741: LXIII. t. ez. 13. §. Capiendius (lat.), a római jogban a meghatározott örökséghez való öröklési jog (Dig. XLIX. k. 14. sz. 2.). Capillare jus (lat.), a. m. hajadoni jog (1. o.). Capio mortis causa, a római jogban általában a valakinek halála következtében való szerzés (mortis causa capitur, cum propter mortem alicujus capiendi occasio obvenit, exceptis his capiendi figuris quae proprio nomine appellantur: Dig. XXXIX. k. 6. cz. 31. pr.). Ennélfogva mortis capio volt a végrendeleti, a törvényes örökösödés, a hagyomány útján való szerzés, sőt a halál esetére szóló ajándékozás következtében való szerzés is. Szorosabb értelemben csak a halál esetére szóló ajándékozás (1. o.) útján való szerzésekről mondták, hogy az ily szerzések: mortis causa capiones. Még szorosabban véve, ezeket a mortis causa donatiokat is kivették a mortis causa capiones keretéből, egyesegyedül azokra az esetekre szorítván ezt a kitételt: «mortis causa capio», amelyekben eredetileg annak, kinek javára a szerzés czéloztatott, a szerzés tárgyát képező előnyre keresettel érvényesíthető igénye, joga, követelése nem volt. Az újabb jogalkotások nem mutatnak fel s hazai joggyakorlatunk sem ismer a legszorosabb értelmű mortis causa capiohoz hasonló intézkedéseket (Jogforrások: Dig. XXXIX. é. VI. cz. 31. Dig. XXXIX. é. VI. cz. 8., 18. pr., 21., 35. pr., 36). ELEKNER: Capitala crimen capitale, a főbenjáró, halálbüntetéssel fenyített bűntett római jogi elnevezése (1. o. § 6. D. 49., 16.). Innen ment át az elnevezés a többi, igy a hazai jogrendszerbe is: 1. Főbenjáró büntettek. - - C. mai gazdasági értelmében a. m. tőke (1. o.). Capitale odium (lat.)* a. m. engesztelhetetlen gyűlölet (1. o.). Capitaneatus (lat.), korábbi törvényeinkben a. m. katonai főparancsnokság (capitaneus generalis, 1454:1., VII., XVI., 1485: nádori cz., IV. t. cz., 1525 : XVIII., 1536 : XVI. t. cz.), később a. m. katonai parancsnokság, általában a kapitány tiszte (1625 : XVI., 1635 : L., 1647 : LXII. és LXIII., 1649 : IX., 1659 : XIV., XX., XXXVIII. és XCVI., 1681: XVII. és LXX. t. cz.). Capitaneus a. m. katonai parancsnok, kapitány (1. o.). L. még Hadsereg (szervezete). Capita ordinum (lat., pl. capi d’ordini), a conclave fölötti felügyeletre titkos szavazattal megválasztott három bibornok. C. a neve a pápai szék üresedése esetén 3 napról 3 napra felváltva választott ama három bibornoknak is, akik a pápa megválasztásáig a Camerlengoval (1. o.) együtt a bibornoktestület nevében az egyház kormányzatát viszik. A C. csak a folyó Capita ordinum