Márkus Dezső: Magyar Jogi Lexikon öt kötetben. III. kötet. Diaeta-Halászati jog - Magyar Jogi Lexikon 3. (Budapest, 1900)
F
Feljelentés 581 lapra. A P. csak a fél kérelmére, némely esetben azonban hivatalból is törölhető. Azok a F.-ek, amelyek a fél egyoldalú kérelmére jegyeztettek fel, ugyanily módon törölhetők, ha a F. alapjait képező jogviszony vagy a tény megszűnt, vagy ha az érdekelt felek a törlés iránt kölcsönösen megegyeztek. A jogviszony vagy tény megszűntével az ezek alapján hivatalból történt F. szintén hivatalból törlendő. Az egyetemleges jelzálogra, valamint a per folyamatban létére vonatkozó tkvi F.-ekről 1. bővebben Egyetemleges jelzálog, Peri eljegyzés, Rangsorozat: BAKOSS GYULA dr. Feljelentés (Anzeige, dénunciation, denunciatio, delatio), a bíróság vagy kir. ügyészség értesítése valamely büntetendő cselekmény elkövetéséről. 1. Valamely bűncselekmény F.-ét a BP. csakis a hatóságoknak teszi kötelességévé (BP. 87., 89., 94. §§), mert ezek hivatásuknál fogva tartoznak a jogrend megóvásánál közreműködni. Egyúttal intézkednek a bűncselekmény nyomainak fentartása, valamint a bűnjeleknek és más bizonyító tárgyaknak megőrzése iránt (88. §). Magánszemélyekre nézve a BP. nem ismer F.-kényszert (a két kivételt 1. alább), a F.-i jogot azonban oly bűncselekményekre nézve, melyek nem magánindítványra üldözendők, kivétel nélkül mindenkinek megadja (BP. 89. §), mely rendelkezésnek az a czélja, hogy lehetőleg minden bűncselekmény tudomására jusson a bűnüldöző hatóságoknak. Abból, hogy a F.-t bárki teheti, korra és nemre való tekintet nélkül, következik, hogy a F. névtelenül V. álnév alatt, szóval, írásban, táviratban V. távbeszélőn is tehető s hogy e körülmény nem ok a F. elutasítására. Ha a szóbeli F. az ügyészségnél történik, az ügyész mellőzheti a jegyzőkönyv felvételét, amennyiben a cselekményt az eljárás megindítására alkalmasnak nem találja. A rendőri hatóság vagy a bíróság (a jogot illetően 1/525. §) a nála szóbelileg tett F.-ről mindig köteles jegyzőkönyvet felvenni, mert a F. elutasítására, illetőleg a vád képviseletének megtagadására kizárólag a kir. ügyészség jogosult, melyhez a jegyzőkönyv haladéktalanul átteendő (BP. 89. §, 2. bek.). A F. elintézéséről 1. Nyomozás. Abíróság előtti eljárásban, ha az ügyészségi megbízott a nála tett v. vele közölt F. alapján a vád képviseletét nem vállalja el, erről a F. csatolmányai megküldésével értesíti a jbíróságot, mely úgy jár el, mintha a sértett a vád képviseletét átvette volna. Minden más esetben az ügyészségi megbízott a F. alapján a jbíróságnál megfelelő indítványt tesz (526. §). Ha a F.-ben említett cselekmény nem büntethető, abíróság végzéssel megtagadja a bűnvélt. megindítását és erről a feljelentőt értesíti (527. §). Azokban a költségekben, melyek tudva hamis vagy feltűnően gondatlan F. alapján megindított eljárással merültek fel, a feljelentőt meghallgatása után kell elmarasztalni (483. §). 2. A polgári F.-i kötelezettséget két speciális esetben csak а КТК, 135. és 230. §§ rendelik el. A 135. § szerint az, ki olyan időben vesz, hitelt érdemlő tudomást arról, hogy felségsértés elkövetése czéloztatik, midőn annak megakadályozása még lehetséges és arról a felsőbbségnek jelentést nem tesz : három évig terjedhető államfogházzal büntettetik, kivéve,, ha a czélba vett bűntett abbanhagyatott. A tettes vagy részes hozzátartozói a F. elmulasztása miatt nem bűntetteinek. А ВТК. 230. §-a, szerint pedig vétséget követ el, aki oly tények, vagy bizonyítékok tudomásával bír, melyektől ártatlanul vizsgálat alá vont egyének felmentése v. ártatlanul elitéltek kiszabadulása függ és azokat a hatósággal nem tudatja. А. ВТК. 230. §-a a perjogi értelemben vett F.-i kötelezettséget természetszerűleg csak akkor involválja, ha az a körülmény, melytől az ártatlanul vizsgálat alá vont vagy elítélt felmentése függ, annak tudásában áll, hogy a szóban forgó bűncselekményt más követte el. 3. A külföldi törvények közül a F. -ről a következők intézkednek: Code destruction criminelle 11., 27., 29—31., 53., 358. §§; ném. ВТК. 139. §; Strafpr. 0. f. das deutsche Reich 156— 158. §§; az osztr Strafpr. 0. 84—87. §§; mindmegannyian nagyobb mértékben terjesztve ki a F. kötelességét, mint a magyar tudozás. Irodalom, I. Nyomozás. . vámbéhy.. Feljelentő jutaléka: 1. Jövedéki kihágások. Felkelés (nemesi insurrectio). A nemesi birtokhoz kezdettől fogva — miként az az arany bulla 7. czikkje, továbbá az 1231., 1267., 1290. és 1298-iki decretumok rendelkezéseiből is kitűnik — hozzáfűződött a honvédelmi kötelezettség. Régen, ha a haza veszélyben forgott, a véres kard szertehordozására indultak a nemesek a hadba. Első királyaink alatt még a régi, törzszászló alá gyűlve, később már egyikmásik főtiszt zászlója alá s pedig ekkor már rendszerint az országgyűlés rendeletére, a nemzet minden szabad, fegyverképes tagja tartozott a nemzetgyűlés által elhatározott háborúban részt venni, ingyenesen, mint könnyű, lovas a saját költségén. Az 1298. évi decretum ezen csak annyiban változtatott, hogy örök birtokon, osztatlan állapotban levő testvérek közül, csak egy tartozott táborba szállni. Aki ezt megszegte,,pénzbírsággal (judicium exercitus) sujtatott. Épp ily hadkötelezettségük volt a kunoknak (1279. évi privilegium) és a birtokos szászoknak (1290. évi decr. 10. sz.). A F. egyetemes v. részleges volt, aszerint, amint az egész ország vagy annak csak valamely része szólíttatott fegyverbe. Különbözött ettől az u. n. bandérium (1. o.), mert a felkelésben minden nemes személyesen, a nádor,, mint az ország főkapitánya vezérlete alatt Felkelés.