Márkus Dezső: Magyar Jogi Lexikon öt kötetben. III. kötet. Diaeta-Halászati jog - Magyar Jogi Lexikon 3. (Budapest, 1900)

F

Feljelentés 581 lapra. A P. csak a fél kérelmére, némely esetben azonban hivatalból is törölhető. Azok a F.-ek, amelyek a fél egyoldalú kérelmére jegyeztet­tek fel, ugyanily módon törölhetők, ha a F. alapjait képező jogviszony vagy a tény meg­szűnt, vagy ha az érdekelt felek a törlés iránt kölcsönösen megegyeztek. A jogviszony vagy tény megszűntével az ezek alapján hivatal­ból történt F. szintén hivatalból törlendő. Az egyetemleges jelzálogra, valamint a per folya­matban létére vonatkozó tkvi F.-ekről 1. bőveb­ben Egyetemleges jelzálog, Peri el­jegyzés, Rang­sorozat: BAK­OSS GYULA dr. Feljelentés (Anzeige­, dénunciation, denun­­ciatio, delatio), a bíróság vagy kir. ügyészség értesítése valamely büntetendő cselekmény el­követéséről. 1. Valamely bűncselekmény F.-ét a BP. csakis a hatóságoknak teszi köteles­ségévé (BP. 87., 89., 94. §§), mert ezek hiva­tásuknál fogva tartoznak a jogrend megóvásá­nál közreműködni. Egyúttal intézkednek a bűn­­cselekmény nyomainak fentartása, valamint a bűnjeleknek és más bizonyító tárgyaknak meg­őrzése iránt (88. §). Magánszemélyekre nézve a BP. nem ismer F.-kényszert (a két kivételt 1. alább), a F.-i jogot azonban oly bűncselek­ményekre nézve, melyek nem magánindít­ványra üldözendők, kivétel nélkül mindenkinek megadja (BP. 89. §), mely rendelkezésnek az a czélja, hogy lehetőleg minden bűncselekmény tudomására jusson a bűnüldöző hatóságoknak. Abból, hogy a F.-t bárki teheti, korra és nemre való tekintet nélkül, következik, hogy a F. név­telenül V. álnév alatt, szóval, írásban, távirat­ban V. távbeszélőn is tehető s hogy e körül­mény nem ok a F. elutasítására. Ha a szóbeli F. az ügyészségnél történik, az ügyész mellőz­heti a jegyzőkönyv felvételét, amennyiben a cselekményt az eljárás megindítására alkal­masnak nem találja. A rendőri hatóság vagy a bíróság (a jogot illetően 1/525. §) a nála szó­belileg tett F.-ről mindig köteles jegyzőkönyvet felvenni, mert a F. elutasítására, illetőleg a vád képviseletének megtagadására kizárólag a kir. ügyészség jogosult, melyhez a jegyzőkönyv haladéktalanul átteendő (BP. 89. §, 2. bek.). A F. elintézéséről 1. Nyomozás. A­­bíróság előtti eljárásban, ha az ügyészségi megbízott a nála tett v. vele közölt F. alapján a vád kép­viseletét nem vállalja el, erről a F. csatol­mányai megküldésével értesíti a jbíróságot, mely úgy jár el, mintha a sértett a vád kép­viseletét átvette volna. Minden más esetben az ügyészségi megbízott a F. alapján a jbíró­­ságnál megfelelő indítványt tesz (526. §). Ha a F.-ben említett cselekmény nem büntethető, a­­bíróság végzéssel megtagadja a bűnv­­élt. megindítását és erről a feljelentőt értesíti (527. §). Azokban a költségekben, melyek tudva hamis vagy feltűnően gondatlan F. alapján megindított eljárással merültek fel, a felje­lentőt meghallgatása után kell elmarasztalni (483. §). 2. A polgári F.-i kötelezettséget két speciális esetben csak а КТК, 135. és 230. §§ rendelik el. A 135. § szerint az, ki olyan időben vesz, hitelt érdemlő tudomást arról, hogy felségsér­tés elkövetése czéloztatik, midőn annak meg­akadályozása még lehetséges és arról a fel­­sőbbségnek jelentést nem tesz : három évig­ terjedhető államfogházzal bü­ntettetik, kivéve,, ha a czélba vett bűntett abbanhagyatott. A tet­tes vagy részes hozzátartozói a F. elmulasz­tása miatt nem bűntetteinek. А ВТК. 230. §-a, szerint pedig vétséget követ el, aki oly tények, vagy bizonyítékok tudomásával bír, melyektől ártatlanul vizsgálat alá vont egyének felmen­tése v. ártatlanul elitéltek kiszabadulása függ és azokat a hatósággal nem tudatja. А. ВТК. 230. §-a a perjogi értelemben vett F.-i kötele­zettséget természetszerűleg csak akkor invol­válja, ha az a körülmény, melytől az ártatlanul vizsgálat alá vont vagy elítélt felmentése függ, annak tudásában áll, hogy a szóban forgó bűn­­cselekményt más követte el. 3. A külföldi törvények közül a F. -ről a követ­kezők intézkednek: Code destruction crimi­nelle 11., 27., 29—31., 53., 358. §§; ném. ВТК. 139. §; Strafpr. 0. f. das deutsche Reich 156— 158. §§; az osztr Strafpr. 0. 84—87. §§; mind­­megannyian nagyobb mértékben terjesztve ki a F. kötelességét, mint a magyar tudozás. Irodalom, I. Nyomozás. . vámbéhy.. Feljelentő jutaléka: 1. Jövedéki kihágások. Felkelés (nemesi insurrectio). A nemesi bir­tokhoz kezdettől fogva — miként az az arany bulla 7. czikkje, továbbá az 1231., 1267., 1290. és 1298-iki decretumok rendelkezéseiből is kitűnik — hozzáfűződött a honvédelmi kötele­zettség. Régen, ha a haza veszélyben forgott, a véres kard szertehordozására indultak a neme­sek a hadba. Első királyaink alatt még a régi, törzs­zászló alá gyűlve, később már egyik­másik főtiszt zászlója alá s pedig ekkor már rendszerint az országgyűlés rendeletére, a nemzet minden szabad, fegyverképes tagja tartozott a nemzetgyűlés által elhatározott há­borúban részt venni, ingyenesen, mint könnyű, lovas a saját költségén. Az 1298. évi­ decre­tum ezen csak annyiban változtatott, hogy örök birtokon, osztatlan állapotban levő testvérek közül, csak egy tartozott táborba szállni. Aki ezt megszegte,,pénzbírsággal (judicium exerci­tus) sujtatott. Épp ily hadkötelezettségük volt a kunoknak (1279. évi privilegium) és a birto­kos szászoknak (1290. évi decr. 10. sz.). A F. egyetemes v. részleges volt, aszerint, amint az egész ország vagy annak csak valamely része szólíttatott fegyverbe. Különbözött ettől az u. n. bandérium (1. o.), mert a felkelés­ben minden nemes személyesen, a nádor,, mint az ország főkapitánya vezérlete alatt Felkelés.

Next