Batizfalvi István: Magyarország története Olvasókönyvül a magyar nép számára. Első füzet (Pest, 1864)
V. Árpád fejedelmei utódai
83 osztály nem igen létezett őseinknél, hanem minden család maga gondoskodott a szükségesek, mint a ruházat, fegyverzet s hasonlók elkészítéséről s beszerzéséről, a miért e szerek készítésének módja csaknem általánossal ismeretes volt s azzal tél vagy béke idején a szabad magyar, a nélkül, hogy ez állására, tekintélyére bármi hátrányos hatást gyakorolt volna, unalmából is szives-örömest foglalkozik vala, szerették a pompát. A hadsereg többféle fegyverrel láttatott el. A zászlók és pajzsok czimerekkel ékesítettek. — Kérdés tehát: mindezeket s több efféléket külföldről szerzette-e a nemzet, vagy itthon készítette a meghódított lakosok és szolgák által, vagy épen a nemzet kebelében is találtattak-e olyan kézmívesek, kik mindezek készítési módját és tudományát már Ázsiából hozták magukkal ? Ami az építészetet illeti, az Árpád alatt épült várakat és lakházakat a legnagyobb valószínűséggel az ország meghódított lakosai és a rabszolgák építették; habár azon körülményből, hogy a szobrászat divatozott legyen e korbeli magyaroknál, azt is meg lehetne engedni, miszerint találkozhattak köztök lakházak építésére alkalmas kőmivesek is. — Ami az öltönyök készítését illeti, ezt bizonyosan maguk varrták, mert az szabására nézve egészen különbözött az európai népek ruházatjátok A nők értették a fonást és szövést, mert e korbeli őseinknél a régi történetírók vászonruhadarabokat is emlegetnek. — Azon kézmivesek, kik állataik és a vadászaton elejtett vadak bőrének kikészítése — és feldolgozásával foglalkoztak, mint a tímárok, szücsök, vargák, kétségkívül Ázsiából jöttek ki őseinkkel. Bizonyos, hogy az irha, melyet Francziaországban még ma is magyar bőrnek neveznek, eredeti magyar találmány. Az irhakészítés Magyarországból származott Némethonba. — A fegyvereket, pogyász- és zsákmányszekereiket, ostromműszereiket szintén maguk készítették, legalább nem hihető, hogy ezeket külföldről hozták volna. A szobrászatnak és festészetnek elemeit őseinknél abban véljük feltalálhatni, hogy a magyarok lobogóin az ország czimere a turul vagy karvaly diszlett. Az áldozatra szolgáló szent helyeket áldozókövei látták el, sírjaikat pedig kőszobrokka örökítették, de a keresztyén-