Fekete Lajos: A Jászkunok története (Debreczen, 1864)
Függelék
előtti Lakóhelyekre, az Kis Kunságban, honnan ők és az ő régi elejek származott, most is meg ujonnnan visszaakarnak jönni Eő Felsége kegyelmes engedelméből és magunk mint Feő Ispánnyok engedelméből s jó tetszéséből magok saját Elejöknek Lakóhelyeket fel akarván venni, megszállani igyekezik. Kiknek minthogy ennek előtte régi elejek mindenkor szép szabad-íságban, Nemességben, jó dicséretes egyébb szép rendtartásban, Igazságban, szokásban és egyébbféle immunitásban éltének és voltának, kiknek azért mi is ezeknek a feléül megirt helyekben lakozandó személyeknek, mind fejenként, mint igaz kunoknak és azok után való következendő maradékoknak is és régi erejökről maradott jussokat. Nemességeket és egyébféle szabadságokat teljességgel helybehagyván megengedtük, hogy valakik a kunság közzé lakóul ismét újonnan oda jönnek és ezután jönni igyekeznek, kiki szabadon és bízvást a mi engedelmünkből oda szállhasson és oltalmunk s gondviselésünk alatt lévén és azután megmaradván az országnak javáért is jövendőben napról napra ott épülhessenek fel. Azért mi is a feléül megirt rendbelieket igen serre intjük, sőt Nádor Ispánságunknak tiszti szerént a kiknek illik hadjuk és parancsoljuk, hogy a megnevezett Kiss Kunságbelieket contra tenorum praesentium ennek utánna senki régi szabadságokban Nemességekben és egyébféle szokásaikban semmiképpen meg ne háborítsa s háborgatni akármi módon ne engedje, sem pedig vám és egyébb adónak megadására ne kényszerítse, mivel régi Eletek is Nemes és szabad személyek voltak és effélével nem tartoztak, effélével meg ne bántsák őket is, vagy valami módon uttyokban és oda mentekben ne háborgassák, se személyekben és marhájokban meg ne káros