Fekete Lajos: A Jászkunok története (Debreczen, 1864)
17 §. A jászkunság területe hajdan és most
A kiskunsághoz jelesen pedig a kecskeméti székhez (mert a halasi szék a hozzá tartozó szállásokkal együtt Solt megyéhez csatoltatott) tartoztak: Tatár- Szent-Miklós, Ferenczszállás, Kisszállás, Pátka, Kara, Törtei, Lajos, Mizse és Kocsér. Az 1567-diki összeírásban csak ezen fenálló helységek neveztetnek meg: a jászságban Jász-Berény, (jász város) Aghó, Jászapáthi, Dózsaszállás, Négyszállás, Árokszállás, Mihálytelek, Jász-Ladány, Kisér, Bóldogszállás. A nagykunságban a Kolbászszékhez: Csorba, Móricz, Kisújszállás, Tóturgony, (nem pedig mint sokan szeretik állítani Tót-Turgony,) Magyarszállás, Karczagújszállás, Asszonyszállás, Orgonda Szent-Miklós, Ködszállás, Fábiánsebestyén, Kápolnás és Márialaka. A kiskunságban: Fülöpszállás, Szabadszállás, Lajos, Mizse, Kerekegyháza, Ferenczszállása, Tatár Szent-Miklós, Bankháza, Kocsér, Pálka, Kara, Kisszállás, Laczkháza és Törtei. A jászkun helyeknek 1572-ben készült kamarai összeírása szerint (melynek eredetije Jerney János hazánkba gyűjteményében találtatik. Teljes czime a lajstromnak ez „Summarius extractus Possessionum Colonorum, Censuum, muneralium, et aliorum proventuum, pertinentiarum Arcium Agriensis (Egervára) et Zarwaskew (Szarvaskő) ac Jazygum, Cumanorum maiorum, et minorum, oppidique Nagy Zeghed, unius integri anni 1570. et eorundem proventuum limitata taxatio. Per egregios Petrum Faggelium, Consiliarium Camerae scepusiensis, Joannem Freydenreych, Magistrum Lustrationum, ac Joannem Syrian sacrae Caes. Regiaeque Majestatis Commissarios. Anno Domini 1572. conscript