Fekete Lajos: A Jászkunok története (Debreczen, 1864)
22. §. A Kis-Kun községek történelmi és földirati tekintetben
Hajdan rómaiak lakták e tájat, mit bizonyítanak a határban imitt amott lelt „urnák“ vagy hamvvedrek, mint a melyek koporsó gyanánt szolgáltak a megégetett római holttesteknek. Határterülete 4 2/32 □ m. föld ~ 62,080 hold. bírja a város Csólyos pusztát, hol Balassa 1659-ben 900 magyarral együtt a törökök által megöletett, továbbá Ferenczszállását, Galambost, Kisszállásnak 1/2-ét, másik felét Alsószentgyörgy bírja. Népessége: 17,630 lélek, mind róm. katholikus. 3. Kiskun Dorozsma. Ezen mezőváros 1719 előtt mező pusztaság volt s csak egyetlen egy csárda volt azon homokos domb alatt, hol jelenleg a város áll. Azt tartják, hogy a város nevét e csárdától nyerő, még pedig a Mátyás király alatt hazánkban idestova száguldozó cseh rablóktól, kik „Borzma“ cseh névvel mely fogadót jelent, nevezik a csárdát. Dorosma 1719. évben telepíttetett meg Orczy István administrátor (főkapitányi helyettes) alatt. 1743-ban 160 gazda redikálta a pesti rokkantak korodájától 11,125 frtért, ugyan ez évben kapott rendezett tanácsot, hivatalos pecsétet pedig 1752-ben. Határterülete 3 3/32 □ m. föld 27,000 hold bírja Átokháza és Ülés pusztákat. Népessége: 9280 lélek róm. katholikusok. Levéltárából közöljük: Isten sok jókkal álgya kieteket Dorosmaiak nemes szeged városának levelit, a melyben kiváltképen kietek szomszédtalanságokról panaszoskodik, úgy lévén a dolog, hogy kietek azonnal, ha kietek határjára beszalad a város marhája, mind márt most félnek