Budai Ferenc: Magyar ország polgári históriájára való lexicon a XVI. század végéig 1. (Nagyvárad, 1804)
B
BOLGAH TAMAS. BO LESLÓ. 409 ga szerént jártt el Tóbiás ezen Követségbenn, mellyel azt érdemtette , hogy a mely örökséget , Kárnioliábann hagyott vala Bélának testamentomba, édes Anyjának Gertrudnak Nénje; azt mind Tóbiásnak adta örökösöm, minden jövedelmeivel, ’s szabadságaival egybe 1863. eszt. BOLGÁR TAMÁS, huszonöt Sátor alja Czigányoknak Vajdája volt, második Ulászló Király idejebenn. Az Országbann szanaszért lézengő több Czigány tsapatok közzül, ezt a’ Bolgár Tamásét választotta ki Ulászló a’ végre, hogy ez, a’ Törökökre, golyóbisokat, ’s egyéb hadra megkívántató szerszámokat készítsen. Maga adott ennek Ulászló Budán úti levelet, a’ Pétsi Püspökhöz, Hampó ’Sigmondhoz, hogy vámom, harmintzadom, mindenütt szabadonn botsátódjon, és ott dolgozhasson . 1496 eszt. BOLESLÓ, vagy BOGIZLO: Vátzi Püspök volt harmadik Béla, Imre, és András Királyok alatt. Ez fundálta a’ Leleszi Prépostságot, mellyet Béla Király is megerőssített. Imre Királlyal, igen különös története volt, mely ebből állott, mikor éppenn Bolesló 1199. eszt. 17. Mart. a’ Vátzi Káptalan templomábann, a’ több Papokkal vetsernyéin hangitsálna; egyszer az éneklés közbeni Imre Király egynehányad magával, a’ templomba bérohan; és Boleslótól, a’ Segrestye kúltsát kéri, magának pedig azt parantsolja, hogy a’ templomból takarodjon. A’ Püspök edgyiket sem fogadta; azértis Imre neki megyen, őtet az Oltár előtt való gráditsnak legfelső fogáról, a’ pádimentomra nyakra főre alárántja, és tsak nem félhaltani, a’Templomból kivontzoltatja. Azutána a’ Segrestyének esik, annak ajtaját bétöreti, a’ ládákat felszaggattatja, a’ bennek lévő sok kintset, mellyet