Szirmai Antal: Szathmár vármegye fekvése, történetei és polgári esmérete II. rész (Buda, 1810)
lyának pártyára állottak, de velek megalkudott, hogy 56 aranyat fizessenek , és addig a’ részeket zálog képpen bírhassa. " Derenchényi nemzet Jeles a* Magyaroknál, mert 1490. Derenchény Imre a* Tatai, és Komáromi várak Kapitánnyá, Tárnok Mester, utóllyára Horváth Országi Bán volt, a ki Dubitzánál egy lábig a’ száguldozó Törököket levágatta, nyughatatlankodó Gróf Frangepán Bernardot Ulászló Királynak hívségére kénszerntezte, Jakup Török Bassával keményen hartzolván, egygyetlen egy fiát, és testvérét azon ütközetbe elvesztette, és maga is elfogatatván Jakup Bassa vatsorákor 1 13 fia’ fejét , eleibe az asztalra feltétette , az után a’ Konstantinápolyi hét tornyú rabságban meghalálozott. Felesége volt Zápolya Orsolya , István Nádor Ispánynak testvér húga, kitől Borbála nevű leánya maradt életben Lorántffy Jánosnak felesége. 1518. Derenchény György II. Lajos Királynak belső Tanátsossá tétetett 59. Törv. Tzik. 1548. Az Ország szabadságáról való leveket a' Szepessy várból kiragadta, és Katzianer Hadi-Vezérnek állal adta, ez megint Gróf Salmis Hadi - Vezérnek eladta, 71. Törv. Tzik. és ennek rokoni voltak nevezett Derenchény Péter , Pál , és Miklós Ferdinánd Királyhoz hívségtelenek, kik a’ Bánya várossokat prédálták, és sok karokat tettek a’ Ferdinánd követőinek. Anárdhy Péter pedig azon Királyi lovas Magyar Hadainak nevezetes Kapitánnyá vala. 1549* Határjai Szathmár- Németi részéről megjárattak. 1553. Derenchény István maga részét Radák György vejének által engedte. 1597. Puszta Darócznak neveztetett , és a Czigányok lakó helye vólt. Mert Felső-Pulyai Bük Farkasnak benne rész jószág adatván, ,, puszta másképt Czigány Darócznak mondatik, melly ez előtt Lázár