Kerékgyártó Árpád: Magyarország mivelődésének története, különös tekintettel az anyaország, úgy szinte Erdély, Horvát- és Tótország államélete kifejlésére I. kötet (Pest, 1859)

XIII. Egyház

432 xn­. egyház. 887—1000. től egyig legszebb mythosi eszméink s képzeteinkre vihetők vissza. 2­) Azon csillagnevek közöl, melyeknek hitregei értelem és je­lentőség tulajdoníttatik, nevezetesebbek a következők: Gönczöl szekere. Ipolyi hivatkozik a néphitre, mely szerint ez azon Gönczöl német császár szaladó szekere lenne, kit a Taksony korabeli magyarok kivégeztek. Struve szerint Konrá­­d­o­t a német pór G­ü­n­­­z­e­­ nek nevezi és Kresznerics szótára Gönczölt Konrádnak is fordítja. A krónikáinkban fentartott ha­gyomány szerint az augsburgi szerencsétlen csata után Lél ma­gyar vezér, mielőtt Regensburgban felakasztatnék, kürtjével Kon­­rád császárt halálosan agyba sújtotta 29); és habár 955-ben I. Ottó volt is német császár, de annyit a germán krónikák is erősí­tenek , hogy elődeink egyik ádáz ellenségét Konrád lothringeni herczeget az augsburgi csatában egy magyarnak jól röpített nyila elejtette. E néphit — mond Ipolyi — megegyez krónikáink nem­zeti hagyományával, hogy őseink vallása szerint a hősök által leölt ellenek a másvilágon szolgáikká lesznek, és hogy a hősök a másvilágon a csillagokban szekereznek s legyőzött elleneik őket szolgálva szekerezik. 3°) — Máskép értelmezi e csillagnevet Lu­­gossy, szerinte: „a Gönczöl név világosan appellativum, s bár e névalak égi jelenetre szoritkozásával gyökrokonaitól magát elkü­­lönözte, s közéletbeni további alkalmazásától korán elvonta — mi egyébiránt csak ősz régiségét bizonyítja —, lehetetlen mindazál­­tal benne a g­ö m vagy g­ö n gyököt s ettől öröklött igaz értelmét a tengely körüli csendes körbenfordulást föl nem ismerni.“ 31) Hadakut­a. Ennek körülményes értelmezését Lugossynak köszönjük. Fejtegetéseként: „a székelynél a tejkörnek saját neve lévén hadakut­a, mely sem más népeknél nem találtatik, sem nálunk más fogalomra alkalmazva elő nem fordul, föl vagyunk jogosítva — mond — ezt czélzatosb jelentőségben fogni fel, melyre vagy magában is utal a név, vagy a rege arany szája figyelmez­tet. Így magán véve is bajnok népre mutat ez, férfias kebellel élénk abból kimaradt a Keresztcsillag (kis és nagy) s a tejuti nevek közöl Szent Mihál útja. 50) M. mythol. 266—8. 20) Turóczi II, 25. 30) M. Mythol. 2­68-9. 31) Uj magy. muz. i. h. 144.

Next