Szabó Károly: Szabó Károly kissebb történelmi munkái 1. (Budapest, 1873)
VI. A hét magyar nemzetségről
176 A HÉT MAGYAR volta, és igy az Árpád alatti magyar állodalmi szerkezetet teljes erejében fönnállottnak csak Gyeres vezér idejéig mondhatjuk, ki kezdette hazánkban a keresztyénséget terjeszteni, s egyszersmind az ebben gátul szolgáló állodalmi szerkezetet átalakítani; ekkor a község vagy is nemzetgyűlés jogai bizonyosan szőkébb korlátok közzé szorittattak, mit ismételve igazol Kézai, midőn beszéli, hogy a magyarok Etel király czimerét, melyen a magyarul turulunak nevezett madár, fején koronával, vala ábrázolva, zászlaikon táborozásaikban magokkal hordák, míg magokat községben kormányozták, Gyercs vezér idejéig !) , de az ősi korántsem tisztán egyeduralmi alkotmánynak tökéletes átalakítását s ezzel együtt a vérségi szerkezetnek mint országos intézménynek megsemmisítését csak első királyunknak Szent Istvánnak tulajdoníthatjuk, ki hazánkban nem csak a keresztyén vallásnak, hanem az európai egyeduralmi elveken nyugvó újdon szervezett vagy utánhangzó nélkül Gyejcs nevet ad. Hasonlóan a XII. századi hinnamosz realitiy leírása másnak mint Gyercs-nek nem olvasható; az ugyanő nála előjövő alat tag, valamint a nyugati évkönyvekben található s Comidesnél, Vindiciae Anonymi 59. 60. l. elősorolt Goutso, Goutsko, Joitsko, Jonotsa nevek pedig, bár az eredeti hangoztatástól elütnek is, de annyit kétségen kívülivé tesznek, hogy e nevet cs hanggal kell ejtenünk. ") Illud banerium Huni usque ad tempora Ducis Geyche, dum se regerent pro communi (a budai évkönyvben Podhradczky kiad. 19. 1. dum se regerent per communitatem) in exercitu semper secum gestavere. Kézai I. könyv. 3. fej. e. h. 33. I.