Perger János: Bévezetés a diplomatikába vagy is az oklevél esméret tudományába (Pest, 1821)
Harmadik rész - III-ik Fejezet
172 A.Ked=B.Szereda=C. Csötörtök=D.Péntek=E. Szombat=F. Vasárnap=G , melly G. betű az 1750-ik Esztendőnek Vasárnapi-betűje volt. Ha már most a’ Gergelyi Vasárnapi-betűt akarnám kitalálni, a’kor a’dolgot igy folytatnám t. i. a’ ki jött 2. maradékhoz még 3-at olvasnék (mivel a’ mint fellebb mondottuk, ha az 1700-iktól 1800-ikig közben jövő Esztendőknek 1-ső napját a’ Gergelyi Üdő-számlálás szerént akarjuk kikeresni, a’kor a’ maradékhoz még 3-at kelletik olvasni) e’szerént 3. k. 5 melly 5. az az : Csötörtöki A. volt a’ Gergelyi Üdő-számlálás szerént az 1750-ik Esztendőnek első napja, a’ dolgot tehát továbbá igy folytatom : Csötörtök=A. Péntek=5 B. Szombat=C. Vasárnap=D. és ezen D. betű volt a’ Gergelyi Üdő-számlálás szerént az 1756. Esztendőnek Vasárnapi-betűje. 271 -ik §. A Hold-fordulatról (Cyclus Lunae) vagy is az Arany-számról ( Numerus aureus) Közönséges vélekedés volt a’ Régieknél az , hogy minden ig. Esztendőknek el forgása alatt a’ Hold-újságnak, és Hold-tőkének az Esztendőnek szinte azon napjaira kelletik esni , a’ mellyre estek ig. Esztendők előtt , a) és ezen ig. Esztendőknek el forgását nevezték Hold-fordulatjának (Cyclus Lunae); azon számot pedig, melly ezen Hold-fordulatját jegyezte Arany-számnak (Numerus aureus) nevezték, vagy azért, mivel azon szám az Kalendariumokba, vagyis Üdő-számláló könyvekbe aranyos festékkel volt feljegyezve; vagy pedig azért, mivel a’Husvét’ *) Ezen most elő adott Vasárnapi-betűk’ kikeresésénekmórlja azonban nincsen mindenkor, és minden Esztendőre nézve hiba nélkül, a’mint azt részemről is észre vettem.