ifj. Palugyay Imre: Magyarország történeti, földirati s állami legujabb leirása. Harmadik kötet (Pest, 1854)

I. A Jász-kún kerületek leirása

mara, Kis-Turgon, Boldha, Madaras és Turkevi. — A Kis- Kúnságban, Bankházát kivéve, a többiek fenálló helységek­nek h­atnak, jelesen a Nagy-Kunságiak a Kolbász székhez, a Kis-Kánságiak a kecskeméti székhez tartozóknak jelentetnek. A törököknek hazánkbéli kiüzettetése után, 1687-ik év­ben a nagy-és kis-Kún helységek, kivéve Karczagot, Fülöp- és Szabadszállást, Kiín-Sz.-Miklóst és Laczházát, úgy szinte Halast és Kecskemétet, a többiek pusztulásra jutottak; — úgy látszik, Kecskemét ez időben szűnt meg Kúnszék lenni. 1689-ik évben az ország nádora, h. Eszterházy Pál a ke­rületeket régi területeikbe visszajuttatni igyekezvén, korábbi birtokaik iránt vizsgálatokat rendelt, s e czélból 1692-ik évi december 9-kén Pest vármegyéhez intézett királyi parancs folytán Halas városa a Kunok portáihoz vissza tétetett, sőt a kis-Kúnok törvényszéke újra ott felállittatott; Kunhegyes, Madaras, Kis-Ujszállás és Turkevi felújitattak, azonban Kecskemét tovább is Pest vármegyébe kebelezve ha­gyatott. 1698 és 1699-ik években I. Leopold király újra összeiratta a hármas kerületek birtokait, mire a németvitéz rendneki el­adás következett. Ezen utóbbi összeírásnak a korábbiakkal egybevetéséből, úgy a Jász-Kánok kiváltságleveleinek tartalmából kitűnik, hogy a Jászságtól Ujszász , és Szarvas ,­­ a Nagy-Kúnságtól Kákát, Rábotzka, Ecsed, Homokszállás, Szarvas, Vásárhely több pusztáival. — A Kis-Kúnságtól Kecskeméten és pusztáin kívül Kötőn, vagy Kethenszállás, Köntsög vagy Kenthegszállás, Tázlár, Harka , Bugatz, Akasztó, Izsák, Mindszent, Marh­­­áza, Ob­asillis-szállás, Mama-homoka, Bócsa, Adats, Barazs, Sz. Imre, Kaskantyú, Szécsi, Kis-Körös, Csengőd, Alsó és Felső Csengele, Mihálteleke, és többek is elestek, és Pest, Heves, Békés és Csongrád vármegyéhez kapcsolva maradtak. A legújabb időkig a Jászság kelet-északi szomszédja He­ves vármegye volt külső Szolnokkal együtt, nyugodt­ délfele Pest vármegye. — A Kis-Kúnságot keletről Csongrád, délfe­löl szinte Csongrád és Bács — nyugodt és észak felöl Pest vármegye környezé. — A Nagy-Kunság szomszédai kelet-dél­­felé Bihar és Zabolc­, — egyebütt Bihar vármegye. A váltság idejekor a jász-kán rónaságok, a török hábo­­rúknak dulásaik miatt, többnyire terméketlen, parlagon he-

Next