ifj. Palugyay Imre: Magyarország történeti, földirati s állami legujabb leirása. Harmadik kötet (Pest, 1854)
Tartalom
X Lap. VI. Kis-Kún-Sz.-Miklósi Járás .... 265—293 Városok: I. Kún-Sz.-Miklós járási főhely .... 267—271 II. Kis-Kún-Fülöpszállás. . . . . 271—275 III. Laczháza ........ 276—282 IV. Kis-Kún-Szabadszállás ..... 282—289 Puszták: I. Bábony ........ 289 II. Bene ......... 298 III. Kerekegyháza ....... 291 IV. Kis Balázs .....................................................292 V. Lajos Mizse . . . . . ... 292—293 XXX. Irodalom............................................................................... 293—294 XXXI. Függelék az 56-dik laphoz a Jász-kún kerületek határterülete a catasteri legújabb felmérés szerint .... 295 —296 * * * II. Külső Szolnok vármegye leírása................................................ 297—438 I. Kineveztetése: a „Szolnok“ „Zolnok“ előnév eredete . 299—300 II. Történeti adatok, a szolnoki vár s vármegye eredete; ős hajdani; — Zsigmond király által Bulkoviczi György rácz országi kényúrnak (1425) cserébe adva; — kiről Brini Pál versai vezér fiára jutott (1432). — Dósa György levele Szolnok vármegye lakosaihoz (1459) — Tisza-Várkonyi békülés (1461) — Mező-Túr, Varsány adományozása (1461); — Szolnok János s fia Zsigmond birtokába jut, (1527— 1549); — végre I. Ferdinand foglalja el, ki Várdai Pál esztergomi érsek által (1549) felhiva a szolnoki várnak újbóli építését elrendeli, s e czélból az ország nagyjait és nemeseit a helyszínére összeseregelteti; a vár építése; annak a seregeitől magára hagyott Nyáry Lőrincz parancsnok alatt (1552) a törökök által elfoglalása s 133 éven át birtokolása; — e közben a „fekete ember“ svarátsony György elámitja (1569) a föld népét; — s az elpusztult megye Heves vármegyével törvény által egyesittetik (1569 XIX); — a vár további sorsa, s a Balla Szent-Mikdósi kasztély elpusztulta után a császári had viszafoglalni törekszik, de süker nélkül. Utóbb Bethlen Gábor ugyan ezt czélozza — mig utóbb (1678) Tököly Imre megszólja, elfoglalja, de ismét 1683) a török birtokába jut; csakhamar (1685) a császári hadak foglalják el, habár utóbb majd a Tokay Ferencz-féle zendülők (1697) környezik, majd II. Rákóczy Ferencz pártosai (1703) foglalják el, mig ezek által felgyújtva s odahagyva ismét (1706) a császáriak birtokába vissza kerül; de csakhamar újra Rákóczy foglalja el, kinek Csajági Imre nevű várparancsnoka végre Cusáni császári hadvezérnek feladja a vár birtokát, maga s öveinek szabad kivonulást nyerve. — 1848/9-be Szolnok megye véres csaták szinhelye volt, — se gyászos korszak után (1849) ismét önálló megyévé jön. — Hajdani közgyűlései Szolnok megyének, s főispánjainak névsora, kik leginkább erdélyi vajdák valának. Pecséte a megyének aligha volt valaha . . . . . . 300—323 III. Szolnok megye Fekvése ....... 323