Ivánfi (Jancsik) Ede: A magyar birodalom vagy Magyarország s részeinek cimerei (Pest, 1869)
Első füzet - I. Fejezet. Magyarország cimerének alkatrészei
az ily fejedelmek fölött fönhatósági hatalmat is akartak igénybe venni. Ezt téve Ottó császár Bernhard szász és Henrik bajor herceggel. Ily lándzsával mutatá ki később Péter király is 1045-ben Henrik császár iránti hódolatát, midőn magát védnöksége alá helyezé, mit nemcsak a római pápa, hanem a nemzet is rászallott még Samu királynál is. Csoda-e tehát, ha sz. István, mint egy szabad nemzetnek választott szabad vezére, csakhamar szabadon akart lihegni, s a római pápától kért koronát, ki a fönhatóság súlyával legalább nem fenyegető a fejedelmet? István politikai szeme is éles és messzelátó volt, és országszervező eszélyessége nem csekélyebb volt, mint hitterjesztői buzgalma. Azonban e lándzsa nyomai föltalálhatók emlékeinken is, így a koronázási palástról — melyet Bock Ferenc szerint is Gizela királyné ügyes keze készített l) — lerajzolt sz. István-arcképen a jobb kézben királyi pálcza gyanánt valóságos lándzsa, s nem liliomos királyi jogar (sceptrum) vagy a mai buzogányhoz hasonló jogar látható. 2) — Ily lándzsára ismerünk Gejza,3) Kálmán,4) s II. Endre, 6) 1233. évi arany és viasz pecsétjein, sőt még III. Béla 118., IV. Béla 184. és 200—203. számi pénzeken is.) E némán beszélő emlékek tehát arról tanúskodnak, miszerént az Árpádházból származott első királyaink, kir. pálca helyett lándzsát tartottak jobbjukban. Legalább azon kor vésnökeiről nem akarjuk föltenni — mit nem is lehet — miszerint a liliomot csak lándzsaalakban tudták volna csak előállítani, annyival inkább, mert Podhraczkyként a francia fleraldicusok tévedésből nevezik a kir. lándzsa felső részét liliomnak. 7) De hogy címerül királyaink csakugyan használták volna, azt nemcsak azért merjük tagadni, mivel erre állító érvet nem tudunk felhozni, hanem azért is, mert a következőkben a kettős kereszt mellett azt világosan sikerülésül bevitatni. Ha királyaink, használták jobbjukban a lándzsát, azt csak azért tevék, hogy királyi hatalmukat és oly nagynak tüntessék föl, mint milyen volt ugyanazon időben a német császároké. l) Mittheilung d. k. k. Centri. zur Erf. u. Ern. der Baudenkmale. 1857. 147. 1.) Szerelmey M. Magy. hajdan és jelen. Pest. 3) Tud. gyűjt. 1835. IX. kötet. 4) U. az 1834. I. köt. 5) U. az 1833. XII. k. 6) Rupp Numi Hungáriáé tábláin. 7) M. Akad. Értesitő 1856. 117. lap.