Ivánfi (Jancsik) Ede: A magyar birodalom vagy Magyarország s részeinek cimerei (Pest, 1869)
Első füzet - I. Fejezet. Magyarország cimerének alkatrészei
13 I. FEJEZET. Magyarország címerének alkatrészei. 1. §. Pogány őseink címere. Hogy őseink, kik a nyilakat s egyéb fegyvernemeket jól és ügyesen kezelték, védelmül a pajzsot is használták: nemcsak természetesnek találjuk, de történelmünk lapjaiból is bebizonyítható, így bíboros Konstantin Árpádról mondja, hogy az mint tekintélyesészre, tanácsra, s vitézségre nézve igen jeles és fejedelemségre alkalmas férfiú vala, kit a khazarok szokása és törvénye szerént fejedelemmé tettek, fölemelvén őt a paizsra. *) Sőt még a harci játékok alkalmával is p. O-Buda bevétele után a husznapi mutatások alkalmával paripáikra ülve pajzszsal és lándzsával majd mindennap bajt vívnak vala.'12) Még világosabban kitűnik ez Kézai Simonból, hol ezt olvassuk: „ Ethele király címerén, melyet tulajdon pajzsán szokott volt hordani koronásfejű madár vala ábrázolva, melyet magyarul turulnak hívnak. Mert azt a címert hordták volt magokkal a hunok mindig a hadban Gyeics vezér idejéig.“ 3). E szavakból kitetszik: 1-ör, hogy a magyarok úgy mint a hunnok pajzsot is, címert is használtak. 2-or hogy címerül a koronás turult s pedig Gyercs vezér idejéig használták. E turul mint Szabó Károly olvassa karvaly sas vagy sólyom valam s pedig zöld ezüst mezőn hat. i. az Austria vagy oesterreichischer Universal Kalender 1848. (CXIII. lap) jól idézi Timróczyt — mi föltűnő — mely az egész nemzet közös jelvényévé vált,mert Kézai mindjárt hozzá teszi: „míg magukat községben kormányozták,5) azaz: közös parancsnokság alatt állottak. 1) L. Magy. Akad. Értesítő 1860. 11. lap. Szabó Károly fordítása szerént. 2) Béla király névtelen jegyzője. 46. fej. 66. lap. Szabó Kár. fordítása szerént. 3) Szabó Károly fordítása szerént 23. lap. 4) Thuróczy e turult asturnak, ad modum asturis-nak fordítja. — Mily könynyen történhetett, hogy a rómaiakkal közlekedő hunnok turulnak hívták az asturt? Egyébaránt tudósaink nem bírták még szabatosan meghatározni e madarat. A magy. akadémia nagy szótára a karvalyi astus nisus-nak, Kirsch Cornucopiája Tauben —Fáiknak, Hanák az astur palumbariust héjának tartja. 5) Ugyanott.