Katolikus Polgári Fiúiskola, Endrőd, 1933
1924—1934. Isten segítségével iskolánk 10. évét zártuk most le. Határkő ez az iskola történetében, amelynél megállunk egy rövid pillanatra, hogy visszatekintsünk az elmúlt tíz esztendőre. Endrőd községnek közel 15.000 lelket számláló lakossága a polgári iskola megalapítása előtt csak egészen kivételes esetekben adhatott gyermekeinek az elemi iskolánál magasabb fokú képzettséget, mert a községet nem érinti vasúti vonal és a lakosság jórésze nincstelen. A kultúra közkincs, melynek áldásaiból részt követelhet magának gazdag és szegény egyaránt. Az endrődi római katolikus egyházközség — Csernes Mihály apátplébános úr kezdeményezésére — 1924. év szeptemberében megalapította a polgári iskolát az egyházi főhatóság jóváhagyásával és ezáltal módot nyújtott a lakosság minden rétegének, hogy gyermekeivel a polgári iskolát elvégeztesse. Iskolánk fiúiskolai jelleggel nyílt meg, de a fiúk és leányok együttes oktatását a vallás- és közoktatásügyi Miniszter úr évről-évre engedélyezi, hogy a leánytanulók is mint rendes tanulók járhassanak a polgári iskolába. Az alföldi magyarság konzervatív gondolkodására vall, hogy az iskola benépesítése nem ment simán, először a polgári iskolai végzettség szükségességét kellett a tanárkarnak a köztudatba vinni. Az iskola vezetőinek és tanárkarának ezirányú felvilágosító munkája meghozta gyümölcsét, mert néhány év alatt az első tanévi 41-es tanulólétszám 150—160-ra emelkedett és ezen a szinten mozog ma is. Ez azonban korántsem megnyugtató eredmény, mert a lakosság lélekszámához viszonyítva még nagyon kevés tanulónk van. A legszomorúbb az, hogy a mezőgazdasági szempontot kidomborító iskolánkban aránylag kevés az őstermeléssel foglalkozó szülők gyermeke.