Energiagazdálkodás, 1979 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1979-01-01 / 1. szám
hosszútávú földgázipari prognózis szerint a meglevő tartalékok nemcsak a következő 10 évben a világ földgáztermelő kapacitásainak jelentős bővítésére nyújtanak lehetőséget, hanem a jelentősen megnövekedett termelési teljesítménynek 2020-ig szinte változatlan tartására is. Mégis azt az előrebecslést teszik, hogy a földgázfogyasztás 2020 előtt fog tetőzni, jóllehet a jelenlegi világtermelés kétszerese mellett a földgázkészletek 50 éven át tartó zavartalan kitermelést tesznek lehetővé. 5. A várható távlati energiafogyasztás fedezésének lehetősége atomenergiával Az atomenergia a legfontosabb alternatív energiahordozó-fajta a kőolaj és földgáz helyettesítésére. Fejlesztési lehetősége és a hasadóanyag-készlet által meghatározott keretek között jelentős hozzájárulást nyújthat a feszültség csökkentéséhez az energia-világpiacon. A világ villamosenergia-fogyasztása évente 5,1 %-kal növekedhet és ennek atomenergiából fejlesztett hányada a távlatban 50%-ot is elérhet. Ez esetben az 1975. évi mintegy 75 GWe atomerőművi teljesítmény mintegy 5000 GWe-ra növekedhet 2020-ig. A természetes uránszükséglet 2020-ig az uránhasznosítás technológiájának megfelelően 8,6 millió és 12,9 millió között változhat. E becslés során az uránhasznosítási technológiák közül a változatok kialakításához a termikus átalakítási folyamatot, majd ugyanezt, de gyors szaporító reaktorokkal kombináltan, mindkét változat esetén különböző üzemanyagkétszerezési időkkel vették figyelembe. Az uránkészletek felbecslése az atomenergia erőművi alkalmazásának viszonylag rövid története következtében bizonytalan. A különféle haladott technikai szintű üzemanyag-körfolyamatok nyújtotta lehetőségek (tenyészreaktorok, tórium alkalmazása) kihasználása nélkül nem várható az atomenergia 50 %-os részesedése a világ villamosenergia-termelésében. Míg a gyorsreaktorok korai bevezetése és 24 éves üzemanyag-kétszerezési időtartam alkotta legkedvezőbb változat esetében is az uránbányászatnak — a bányászat történetében még soha nem tapasztalt fejlesztéssel—45 év alatt 15- szörösére kell növekednie. A tenyészreaktorok mielőbbi alkalmazása és a plutónium újrafelhasználása ennélfogva elkerülhetetlennek tűnik. Az atomerőművek fejlesztésének szép példája a Kraftwerk Union gyakorlata szerint az építészeti rész részleges, és a berendezések teljes szabványosítása, ami az engedélyezési eljárás egyszerűsítését, valamint az alkatrész-ellátás és karbantartás lényeges megkönnyítését, sőt a kezelőszemélyzet képzésének egyszerűsítését vonja maga után. A hőszolgáltató atomerőművek észak-európai országokban, valamint Kanadában alkalmazott példái ennek az irányzatnak további fejlesztésére nyújtanak reményt. 6. Hagyományos energiaforrások fejlesztése A konferencia teljes 1. szekcióját lényegében ennek a kérdésnek szentelték, amelynek általános összefoglalóját (generalreferátum) a konferencia egyik alelnöke tartotta. A témát a következő alfejezetek szerint csoportosították: — a feltárás technikájának fejlődése, — a lelőhelyek kitermelésének fejlődése, — műszaki haladás a gyenge minőségű energiahordozó-készletek hasznosítása terén, — az energiaforrások rendelkezésre állása a jelenlegi és jövőbeli szükséglet kielégítésére. Az ebbe a szekcióba sorolt dolgozatok mind a kőszén nagy mélységből, (olasz, ausztrál, szovjet, NSZK), mind pedig a barnaszén felszíni termelésével (KGST, NDK, jugoszláv, ausztrál), továbbá az olajkinyerés fokozásával és az olajpala hasznosításával (norvég, kanadai, francia, USA, venezuelai) is foglalkoznak. A gyenge minőségű energiaforrások hasznosításának műszaki fejlődése a KGST gyenge barnaszén, lignit vagy bitumenes olajpala kitermelésére és hasznosítására vonatkozó nagy erőfeszítéseiről nyújt képet, illetőleg bemutatja az NDK eredményeit a gyenge minőségű lágy barnaszenek kokszolása területén. Ide tartoznak még a japán acélipar fejlesztési eredményei a nem vagy gyengén kokszolható szén hasznosításában, vagy a kanadai szenek és röphamu fluidágyas előkészítésére szolgáló elektrosztatikus eljárások is. Az utolsó alfejezet az árpolitika olajipari kihatásait (izraeli), energiaszükségleti és ellátási jelen és jövőbeli problémákat (argentin, indonéz, tajvani, jugoszláv, török), az előrebecslés módszereit (Dél-Afrika, török, belga), továbbá a területi és országos energiaszükséglet témáit öleli fel. 7. Energiamegtakarítási lehetőségek Az 1973. évi olajválság óta számos kormány vette sürgősen fontolóra energiatakarékosság előmozdítására szolgáló intézkedések hozatalát. Ezek felölelik az egész lakosság figyelmének felhívása és együttműködésének biztosítása végett a következőket : — meggyőzési célú információszolgáltatás, — az energia-ármechanizmus kihasználása pénzügyi ösztönzők révén, — szabályozások, szabványok kiadása (sebességkorlátozás, járművek gazdaságossági szabványainak meghatározása, világítási, fűtési és légkondicionálási korlátok, hőszigetelési és szellőzési szabályozások), a helyhatósági és ipari szervek tevékenységei a körzetesített fűtésre, kombinált villamosenergia és hő- vagy gőzfejlesztésre, tömegközlekedés és várostervezés összehangolása, energiatakarékossági kutató és fejlesztő te- Energiagazdálkodás XX. évf. 1. szám 3