Energiagazdálkodás, 1990 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1990-01-01 / 1. szám

A hibrid hőszivattyú Összeállította: Bergmann György 1. A hibrid hőszivattyú fogalma A hibrid hőszivattyú olyan kompresszoros hő­szivattyú, amelynek munkaközege egymásban jól oldódó, de különböző illékonyságú alkotók nem azeotropos elegye. Az ilyen közegek állandó nyo­más esetén is változó hőmérsékleten párolognak el és kondenzálódnak. A munkaközeg elvileg tet­szőleges lehet, azonban az elméleti vizsgálatok jelentős része ammónia-víz eleggyel foglalkozik és az ipari méretben megvalósult — általunk is­mert — berendezések is ezzel működnek. nedves gőz 1 967-11 A hibrid hőszivattyú egyik legegyszerűbb vál­tozata az 1. ábrán látható. Az 1—2 szakaszon a munkaközeg folyamatosan növekvő hőmérsék­leten elpárolog az F jelű hőcserélőben, miközben felveszi a hőforrásból származó hőt. Az F hőcseré­lőből száraz telített gőz kerül а К kompresszorba, abban a munkaközeg nyomása a 2—3 szakaszon megnő és végül túlhevített gőz lép ki a kompresz- szorból. A 3—4 szakaszon a munkaközeg folya­matosan csökkenő hőmérsékleten kondenzálódik a H hőcserélőben, miközben az így felszabaduló hőt leadja a hőhasznosítónak. A körfolyamatot a 4—1 szakasz zárja le, itt az ESZ expanziós sze­lepen a munkaközeg nyomása és ezzel hőmérsék­lete lecsökken, miközben egy része gőzfázisba megy át. A kondenzáció és az elpárolgás folyamata a ha­gyományos hőszivattyúkhoz képest eltérő, ezért ezeket egy kétalkotós elegyre külön szemléltetjük a 2. ábrában, amely a kétalkotós elegy i-\ (entalpia- koncentráció) diagramját mutatja be. Ennek tük­rében érdemes egy kicsit részletesebben megvizs­gálni a H és F hőcserélőben lejátszódó fizikai fo­lyamatokat. 1. ábra. A hibrid hőszivattyú legegyszerűbb változata 2. ábra. Kétalkotós elegy kondenzációja és elpárolgása Az ismertetett körfolyamat esetében a H hő­cserélő nem egyszerűen kondenzátor, hanem egy­ben oldó is. Először a kevésbé illékony alkotó gőze kezd lecsapódni a hűtés hatására, majd az illéko­nyabb alkotó beoldódik a cseppfolyós fázisba, amely eleinte főleg a kevésbé illékony alkotóból áll. A kondenzáció folyamán egyre csökken a gőz és egyre nő a folyadék részaránya, ezzel együtt mind a folyadékban, mind a gőzben nő az illéko­Eneigiagazdálkodás XXXI. évi. 1990. 1. szám 1 ezierg^ia^a<z(iá.UcodáiS az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület lapja XXXI. évfolyam 1. szám 1 990. január

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék