Energiagazdálkodás, 1993 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1993-01-01 / 1. szám
A nukleáris erőművekben előállított energia részesedése a világ energiaellátásában jelenleg kb. 4%. Az atomerőművek a környezetre ártalmas gázokat nem bocsátanak ki. Mégis társadalmi elfogadhatóságuk a balesetek veszélye miatt (különösen Csernobil óta) és a rádióaktív hulladékok tárolásának, valamint az üzemen kívül helyezett atomerőművek további kezelhetőségének problémái miatt romlott. A WEC 2020-ra max. 8% részesedést jósol. Az irányított fúziós reakció megvalósítása esetén az Emberiség a „fenntartható” fejlődés követelményeit kielégítő energiatermelési technológia birtokába juthat, gyakorlatilag az atomerőművek ismert kockázatai nélkül. A kutatások a 21. század közepe előtt nem ígérnek gyakorlati alkalmazásba vehető technikai megoldást. A költségviszonyok természetesen nem is becsülhetők. A követelményeket teljes mértékben kielégítik a megújuló energiaforrások, a napenergia és közvetett formái: a szélenergia, a biomassza energia, a tengerek energiája. Emellett megújulónak tekinthetők az ár-apály váltakozásból származó energiák, a geotermikus energia és a vízenergia. Ezek alkalmazásának vannak — lehetnek— kedvezőtlen környezeti hatásai is, amelyeket adott esetben a létesítés eldöntése, vagy a felhasználás során mérlegelni kell (pl. egyes nagy teljesítményű és kis esésű vízerőművek esetén). Mégis, döntő mértékben környezetkímélők, a savas esők és a globális felmelegedés veszélyét nem hordozzák. A megújuló energiaforrások kellő mennyiségben állnak rendelkezésre. A Földre érkező napsugárzás energiája több ezerszer akkora, mint az emberiség teljes jelenlegi energiafelhasználása. A környezetkímélő és megújuló energiaforrások ezen okokból biztos hozzájárulást ígérnek a fenntartható energetikai fejlődés számára. A megújuló energiaforrásokban — éppúgy, mint a hagyományos energiaforrásokban — az egyes országok nem egyformán részesednek. Ezért egyrészt a helyi adottságoknak megfelelő megoldásokat kell keresni, másrészt ki kell bővíteni az energia-kereskedelem nemzetközi rendszerét oly módon, hogy a kölcsönös előnyök alapján lehetővé váljék a forrás és a felhasználás egyensúlyának biztosítása. A „fenntartható” fejlődést — időbeni korlátozás nélkül — biztosítani képes megoldások alkalmazása ma már nem elsősorban technikai, hanem politikai, gazdasági és legfőképpen nemzetközi együttműködési kérdés. Tekintetbe kell venni, hogy az egyes országoknak pl. az atmoszféra állapotát közvetve, vagy mellékhatásaiban befolyásoló intézkedései ill. gyakorlata más országok érdekeit joggal sértheti. A „fenntartható” fejlődés feltételeinek biztosítása — már ezért is — csak globális léptékű feltételrendszer kidolgozásával, minden ország egyetértésével és támogatásával lehetséges , globális méretű megközelítésre került sor Rio de Janeiroban. 3. Világtalálkozó Rio de Janeiroban Az emberiség történelmében példa értékű, valóban világméretű rendezvény-sorozat két fő részét az „Earth Summit” és a „Global Forum” egymással párhuzamosan zajló rendezvényei képezték. 31 Az „Earth Summit” Az „Earth Summit-ot”, a kormányzati szervek világcsúcstalálkozóját a Riocentro területén rendezték meg. Célja : a résztvevő országok által elfogadható , átfogó egyezmény kidolgozása és aláírása, amely egyezmény a hosszú távon fenntartható fejlődés lehetőségét szolgálja. Az „Earth Summit”-ra az UNCED több éves, világméretű előkészítő munka során egyezmény-tervezetet dolgozott ki és terjesztett elő. Az előterjesztés akció-programokat tartalmazott a legsúlyosabb problémák megoldására, a tennivalókat is körvonalazva („Klimatikus változások”, „Az atmoszféra védelme”, „A biodiverzitás megőrzése”, stb.). A 9. fejezet („Az atmoszféra védelme”) keretén belül az Agenda 21. mintegy 800 oldalas akcióprogramot adott a további fejlődés fenntarthatóságának előmozdítására. Ebben, az energiatermelés környezeti hatásait is figyelembe véve, ajánlások szerepeltek az energia hatékonyabb felhasználásának, valamint a környezetbarát és megújuló energiaforrások hasznosításának kiterjesztésére. Az előterjesztéshez a Nemzetközi Napenergia Társaság (ISES) részletes javaslatot dolgozott ki [3]. Az „Earth Summit” keretében tartott tárgyalásokon 178 ország képviseltette magát, közülük 114 az államfő személyével. Hazánkat Göncz Árpád köztársasági elnök vezetésével szakértői küldöttség képviselte. Az Elnök az elfogadott egyezményt aláírta. 3.2 Siker vagy kudarc E találkozó globális méretű erőfeszítés volt a környezet és a fejlődés közötti kapcsolatok feltárására és a fejlődés fenntarthatóságának elemzésére. A sajtó-visszhangok és a nyilatkozatok tükrében az „Earth Summit” eredményessége nem egyértelmű. A megítélés a különböző előzetes várakozások beteljesülésének mértéke szerint eltérő. Elsősorban azok csalódottak, akik nem mérték fel, hogy a megoldandó problémák roppant súlyosak, összetettek, és nem készültek fel arra, hogy egyes — erős — érdekcsoportok a kormányok felé befolyásukat latba fogják vetni mindazon javaslatok gyengítésére, vagy kiszűrésére, amelyek érdekeiket veszélyeztethetik. Így például az olaj érdekcsoportok igyekeztek megakadályozni azt, hogy az ún. külső (szociális, valamint a „rejtett” környezeti) költségeket a jövőben az energia költségek gazdasági elemzése során figyelembe vegyék [1, 2] és arra törekedtek, hogy a környezetbarát és megújuló energiaforrások alkalmazásának kiterjesztése kisebb hangsúlyt kapjon. A nukleáris érdekkörök hasonló törekvéseit már az előkészítések során lehetett tapasztalni. Ellentétek jelentkeztek a szegényebb déli és a gazdagabb északi államok érdekeiben is. Az Egyesült Államok egyelőre ellenállt a biodiverzitási egyezmény aláírásának, amely nagy anyagi ráfordítással eddig elért biotechnológiai eredményeinek ingyenes rendelkezésre bocsátását jelentette volna. Energiagazdálkodás XXXIV. évf. 1993. 1. szám 3