Energiagazdálkodás, 1993 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1993-01-01 / 1. szám

A nukleáris erőművekben előállított energia részese­­­dése a világ energiaellátásában jelenleg kb. 4%. Az atomerőművek a környezetre ártalmas gázokat nem bocsátanak ki. Mégis társadalmi elfogadhatóságuk a balesetek veszélye miatt (különösen Csernobil óta) és a rádióaktív hulladékok tárolásának, valamint az üzemen kívül helyezett atomerőművek további kezel­hetőségének problémái miatt romlott. A WEC 2020-ra max. 8% részesedést jósol. Az irányított fúziós reakció megvalósítása esetén az Emberiség a „fenntartható” fejlődés követelményeit kielégítő energiatermelési technológia birtokába jut­hat,­­ gyakorlatilag az atomerőművek ismert koc­kázatai nélkül. A kutatások a 21. század közepe előtt nem ígérnek gyakorlati alkalmazásba vehető technikai megoldást. A költségviszonyok természetesen nem is becsülhetők. A követelményeket teljes mértékben kielégítik a meg­­­újuló energiaforrások, a napenergia és közvetett formái: a szélenergia, a biomassza energia, a tengerek energiá­­ja. Emellett megújulónak tekinthetők az ár-apály vál­takozásból származó energiák, a geotermikus energia és a vízenergia. Ezek alkalmazásának vannak — lehet­nek­­— kedvezőtlen környezeti hatásai is, amelyeket adott esetben a létesítés eldöntése, vagy a felhasználás során mérlegelni kell (pl. egyes nagy teljesítményű és kis­ esésű vízerőművek esetén). Mégis, döntő mérték­ben környezetkímélők,­­ a savas esők és a globális felmelegedés veszélyét nem hordozzák. A megújuló energiaforrások kellő mennyiségben állnak rendelkezésre. A Földre érkező napsugárzás energiája több ezerszer akkora, mint az emberiség tel­­­jes jelenlegi energiafelhasználása. A környezetkímélő és megújuló energiaforrások ezen okokból biztos hozzájárulást ígérnek a fenntartható energetikai fejlődés számára. A megújuló energiafor­rásokban — éppúgy, mint a hagyományos energia­­forrásokban — az egyes országok nem egyformán ré­szesednek. Ezért egyrészt a helyi adottságoknak meg­felelő megoldásokat kell keresni, másrészt ki kell bő­víteni az energia-kereskedelem nemzetközi rendszerét oly módon, hogy a kölcsönös előnyök alapján lehetővé váljék a forrás és a felhasználás egyensúlyának bizto­sítása. A „fenntartható” fejlődést — időbeni korlátozás nélkül — biztosítani képes megoldások alkalmazása ma már nem elsősorban technikai, hanem politikai, gaz­dasági és legfőképpen nemzetközi együttműködési kér­dés. Tekintetbe kell venni, hogy az egyes országoknak pl. az atmoszféra állapotát közvetve, vagy mellékha­tásaiban befolyásoló intézkedései ill. gyakorlata más országok érdekeit joggal sértheti. A „fenntartható” fejlődés feltételeinek biztosítása — már ezért is — csak globális léptékű feltételrendszer kidolgozásával, minden ország egyetértésével és támo­gatásával lehetséges , globális méretű megközelítésre került sor Rio de Janeiroban. 3. Világtalálkozó Rio de Janeiroban Az emberiség történelmében példa értékű, valóban világméretű rendezvény-sorozat két fő részét az „Earth Summit” és a „Global Forum” egymással párhuzamosan zajló rendezvényei képezték. 31 Az „Earth­ Summit” Az „Earth Summit-ot”, a kormányzati szervek világ­csúcstalálkozóját a Riocentro területén rendezték meg. Célja : a résztvevő országok által elfogadható , átfogó egyezmény kidolgozása és aláírása, amely egyezmény a hosszú távon fenntartható fejlődés lehetőségét szol­gálja. Az „Earth Summit”-ra az UNCED több éves, vi­lágméretű előkészítő munka során egyezmény-terve­zetet dolgozott ki és terjesztett elő. Az előterjesztés akció-programokat tartalmazott a legsúlyosabb prob­lémák megoldására, a tennivalókat is körvonalazva („Klimatikus változások”, „Az atmoszféra védelme”, „A biodiverzitás megőrzése”, stb.). A 9. fejezet („Az atmoszféra védelme”) keretén belül az Agenda 21. mintegy 800 oldalas akció­prog­ramot adott a további fejlődés fenntarthatóságának előmozdítására. Ebben, az energiatermelés környezeti hatásait is figyelembe véve, ajánlások szerepeltek az energia hatékonyabb felhasználásának, valamint a kör­nyezetbarát és megújuló energiaforrások hasznosításá­nak kiterjesztésére. Az előterjesztéshez a Nemzetközi Napenergia Társaság (ISES) részletes javaslatot dol­gozott ki [3]. Az „Earth Summit” keretében tartott tárgyalásokon 178 ország képviseltette magát, közülük 114 az államfő személyével. Hazánkat Göncz Árpád köztársasági elnök vezetésével szakértői küldöttség képviselte. Az Elnök az elfogadott egyezményt aláírta. 3.2 Siker vagy kudarc E találkozó globális méretű erőfeszítés volt a kör­nyezet és a fejlődés közötti kapcsolatok feltárására és a fejlődés fenntarthatóságának elemzésére. A sajtó-visszhangok és a nyilatkozatok tükrében az „Earth Summit” eredményessége nem egyértelmű. A megítélés a különböző előzetes várakozások betel­jesülésének mértéke szerint eltérő. Elsősorban azok csalódottak, akik nem mérték fel, hogy a megoldandó problémák roppant súlyosak, összetettek, és nem ké­szültek fel arra, hogy egyes — erős — érdekcsoportok a kormányok felé befolyásukat latba fogják vetni mindazon javaslatok gyengítésére, vagy kiszűrésére, amelyek érdekeiket veszélyeztethetik. Így például az olaj érdekcsoportok igyekeztek meg­akadályozni azt, hogy az ún. külső (szociális, valamint a „rejtett” környezeti) költségeket a jövőben az ener­gia költségek gazdasági elemzése során figyelembe ve­gyék [1, 2] és arra törekedtek, hogy a környezetbarát és megújuló energiaforrások alkalmazásának kiter­jesztése kisebb hangsúlyt kapjon. A nukleáris érdek­körök hasonló törekvéseit már az előkészítések során lehetett tapasztalni. Ellentétek jelentkeztek a szegényebb déli és a gaz­dagabb északi államok érdekeiben is. Az Egyesült Államok egyelőre ellenállt a biodiverzi­­tási egyezmény aláírásának, amely nagy anyagi rá­­fordítással eddig elért biotechnológiai eredményeinek ingyenes rendelkezésre bocsátását jelentette volna. Energiagazdálkodás XXXIV. évf. 1993. 1. szám 3

Next