Engel Pál: Magyarország világi archontológiája 1301-1457
V. Várnagyok és várbirtokosok - Bolondóc, szlk. Beckov (Trencsén m., ma SL.) - Bona Aqua (Nyitra m.) » Jókő - Borač (Szerbia) - Borostyán, szlk. Purušťan (Zemplén m., ma SL.) - Borostyánkő, szlk. Pajštún (Pozsony m., ma SL.)
Bolondóc, szlk. Beckov (Trencsén m., ma SL.) Castrum. Árpád-kori eredeti ispánsági vár. Csák Mátéé volt (Csák O. 20), bizonyára halálakor, 1321-ben lett a királyé. Zsigmond 1388-ban Stiborici Stibornak adta örökbe (Zs. I. 654-5), aki székhelyévé tette. Az ifj. (Bolondóci) Stibor halála (1434) után leánya, Katalin zálogbirtoka maradt leánynegyede fejében, majd 1437-ben (XII. 8) Katalin és férje, alsólendvai Bánfi Pál kapta adományul (DF 211034, Wenzel: Stibor 209). – Rom Trenčín és Nové Mesto nad Váhom között, területén (KMTL 119; Lúpis I. 107; Engel 99; Fekete Nagy 65). [Szikszói Marhard fia] Mihály 1328-09-21 (DF 257972, ADE I. 269) [Szentkirályi] Gedő alvárnagy [Lackfi Istváné?] 1330-04-23 (W. IX. 176) Lackfi István lovászmester 1336-01-06 (ADE I. 344), 1338-01-13 (Házi I/1. 70) Raholcai „Kont” Miklós nádor trencséni isp., [a várhoz tartozó] Újfalu honorbirtokosa 1365 (Dl. 854, idézi Fekete Nagy, Trencsén 283) Mozurow-i (Nazilovi) Jakus (Stiboré) 1396-06-01 (F. X/2. 393, Zs. I. 4418); volt várn. 1407 (Zs. II. 5560) Bole (Bolye, Stiboré) 1407-06-09 (Zs. II. 5560, LK. 1939. 265, 1437-i kelettel), 1412–12-18 (Zs. III. 3086) Rohow-i Bez (Biess) Ádám (az ifj. Stibor marsalljai) 1431-09-04 (Dl. 88061) Poberii (dictus) Miklós [Stiborici Kataliné] 1436-11-16 (officialis castri B., LK. 1939. 265) Kis Miklós (Bánfi Pálé) 1448-09-02 (Dl. 14206), volt vám. 1452-04-14 (LK. 1939. 265) Bona Aqua (Nyitra m.) » Jókő Borač (Szerbia) Castrum. Lázár szerb fejedelemé volt. Zsigmond 1389. nov. ostrommal elfoglalta (Zs. I. 1192, 1204; 1397, F. X/2. 442, DF 286192). Nem tudni, meddig volt magyar kézen. [1417 körül] Garai Miklós nádor fia (III.) Miklós sub castro Borich keltezi egy levelét (f. IV. a. Mathei, Dl. 48028)2. – Rom Çačaktól ÉK-re (Dinić: Srpske zemlje 56; Csánki II. 269, tévesen Szerém m.-ben). Nem tévesztendő össze a boszniai Borač várral (Rogaticától É-ra), amely 1393-tól szerepel és a Pavlovićoké volt (Kovačević-Kojić 94-95). Gyulaházi László fia Péter 1389-098-tól (kinevezés: DF 285855, F. X/1. 515) Borostyán, szrk. Purušťan (Zemplén m., ma SL.) Castrum. Petenye fia Péteré volt, leverésekor, 1317-ben lett királyi vár (A. II. 38, vö. Száz. 1988. 116). I. Károly 1321-ben a pataki uradalomért cserében a Baksa-rokonságnak - Sztritei Lászlónak, Dancsnak és rokonaiknak - adta (Dl. 57266, F. VIII/2. 293). Utódaik 1355-ben megosztoztak rajta (Z. II. 633; A. VI. 350), többé nem említik. – Rom Sečovce/Gálszécstől ÉNY-ra, Bačkov (Bacskó) területén ÉNY-on (Slivka-Vallašek 91; Fügedi 112; Csánki I. 333). Szécsi Péter 1317-1023 (Dl. 100035, TSz. 1964. 547, BDES II. 247. sz.) Borostyánkő, szlk. Pajštún (Pozsony m., ma SL.) 1 Később Lukácsi Marskalk (Adambez Marsalko) néven. Özvegye, leányai és birtokaik 1450: Dl. 75645; 2 Zsigmond 1417. évi törvénytervezete szerint az ország védelmére ifj. Garai Miklós 250 lándzsára kapott fizetést a kincstártól (DRH 398). A levél kelethelyéből esetleg arra lehet következtetni, hogy a szerbiai-macsói végek védelme volt rábízva. Ez esetben a levél 1417 tájára datálható. 1452: DF 225583; 1462: DF 225512. 328