Enigma, 2005 (12. évfolyam, 43-46. szám)

2005 / 43-44. szám

TRÓPUSOK Reményi Ede6, Justh Zsigmond7, Zichy Jenő8, Türr tábornok9 szintén. Sőt Milán szerb király is tiszteletét tette egy alkalommal. Munkácsynéra jellemző, hogy ez alkalommal egy éjszaka alatt egész személyzetét Milán király b­üréjébe öltöztette át. Ezeken a Munkácsy-estélyeken bontakozott ki Munkácsy modora. A kevésbeszédű, alapos szavú magyar úr volt, akivel és akiről szívesen beszélgettek a párizsiak. Pedig itt az idegen művészt nem nagyon szeretik. Társalgás közben gyönyörűen domborodott ki Munkácsy fölényessége, ami mindig akaratlan volt. Egyedül a pénzdolgokhoz nem értett a mester. Ezeket felesége intézte. Zsenialitása apró dolgoknak, tréfának tartotta ezeket. Egyszer meg is ijesztett engem vele. A gyönyörű colpachi birtokra hívott meg egyszer, hogy másoljam le néhány képét. 700 frankot ígért munkámért. Egészen váratlanul azonban eladtam néhány képem egy ott levő Blumenthal nevű amerikainak. Munkácsy is örült keresetemnek, és biliárdozás közben egyszer csak megáll, felveszi aranykeretű szemüvegét és mondja: „Most sokat keresett, elég lesz úgy­ é, kevesebb pénz is a másolásért.” Meghökkentem. A mester bajusza alól mosolyogva nézett. Természetesen kifizette egész díjamat, csak tréfálni akart velem. Eddig a néhány intimitás Munkácsyról, az emberről. Munkácsy, a művész, örök emléket alkotott magának műveiben. Munkácsy, az ember pedig örök emléket állított azoknak lelkében, akik ismerték. Ő Reményi Ede hegedűművész, Munkácsy jó barátja. Portrét is festett az 1875-1878 között Párizsban élő zenészről, melyet ma a Kiscelli Múzeumban őriznek. Reprodukcióját ld. a III. színes táblán. n­­ Justh Zsigmond (1863-1894), író. 1886-tól éveket töltött Párizsban, ahol leginkább társasági életet élt, melyet naplóiban is megörökített. Hazatérve a művészeti élet aktív résztvevője volt, arisztokrata vita- és reformklubot alapított (Debating Society). 1890-1891 között nagyobb utazást tett - tüdőbaját gyógyítandó - Egyiptomban, Görögországban, Törökországban, Algírban, Spanyolországban és Marokkóban. 1890-1894 között a család szenttornyai kastélyában parasztszínházat szervezett, ahol klasszikus színműveket is előadtak. 1892-ben készült el tizennégy kötetre tervezett regényciklusának (A kiválás genezises első kötete A pénz legendája. Mednyánszky sógorának, a közgazdász-filozófus Czóbel Istvánnak társadalompolitikai gondolatai nagy hatást gyakoroltak Justh nézeteire. 1894-ben fejezte be utolsó regényét, a Furmust, melyben Mednyánszky Lászlót is megörökítette Czobor Lipót alakjában. Súlyos betegség után 1894-ben halt meg Cannes-ban. 1888-as párizsi és 1889-es hazai naplójának valamint válogatott leveleinek kiadása. Kozocsa Sándor (szerk.): Justh Zsigmond naplója és levelei. Budapest, Szépirodalmi Kiadó, 1977. ^ Gróf Zichy Jenő, (1837-1906), Ázsia-kutató, politikus, az MTA tagja. 9 Türr István (1825-1904), tábornok, szabadsághős, Garibaldi szárnysegédje, a marsalai ezrek egyike. 228

Next