Enigma, 2008 (15. évfolyam, 54-57. szám)
2008 / 54. szám
41 ZÁDOR ANNA KÖZELÉBEN 1. általában minden baj úgy szokott jönni [...] tehát berontottak ebbe a terembe, ahol rengeteg fiú ült és ott volt egy kicsi öreg zsidó, aki a táblára valamit fölírt. És ettől a zajtól megfordult és látta ezeket az idegen és valamiféle uniformisba bújtatott fickókat és azt mondta nekik: De uraim, mi itt matematikával foglalkozunk. És ettől úgy megdöbbentek, hogy sarkon fordultak és kimentek.”44 Zádor Anna „ébredőkről” ír, de akár az ÉME tagjai voltak, akár a turuljelvényes sapkát viselő Turul Szövetség tagjai, Hekler mindenesetre azok közé a professzorok közé tartozott, akik tevékenyen részt vettek a jobboldali bajtársi egyletek megszervezésében már a kezdetektől fogva. 1924-ből maradt fönn olyan beszéde, melyet a Turul Szövetség zászlószentelésén tartott, s melyben az ifjúság a Nagy-Magyarországért élni és halni készségét dicsérte l5. 1924. november 16-án ő nyitotta meg a Turul Szövetség követtáborának díszközgyűlését. Ebben a beszédében Fichtére és Széchenyire hivatkozva buzdította az etikai újjászületésre az ifjúságot a „mindenféle nemzetietlen irányzat, irodalmi, színpadi és a sajtóban romboló destrukcióval szemben”, mely ahhoz a csoporthoz fűződik, mely „ezt a nemzetet a megszervezett destrukció ördögi asszisztenciájával az örvénybe sodorta.”46 Hekler kis cikkeket írt a Napkeletbe, a Szózatba, a Turul Naptárba, a Nemzeti Újságba, a Testnevelésbe és az Új Magyarságba a tekintélyrombolás szörnyű gyakorlatáról, a testedzés szükségességéről, Horthy dicső bevonulásáról Kassa megszentelt földjére, a nők méltóságának és Pozsonynak a visszaadásáról (a dolog pikantériája, hogy a századfordulós fellendülést követően a nőkre is diszkrimináció várt az egyetemeken a numerus clausus idején). Hekler talán e cikkeknek is köszönhette, hogy 1926 és 1929 között előlépett a Turul Szövetség primus magisterévé. De mit lehet tudni erről a szervezetről? „A magyar egyetemisták legnagyobb hatású szervezete az 1919 őszén alakult Turul Bajtársi Szövetség volt, mely a jogászokat, a medikusokat és a bölcsészeket tömörítette, míg a hasonló beállítottságú Hungária Bajtársi Szövetség a Műegyetemen szervezkedett. Jelentős volt még a két év múlva alakult Emericana, a katolikus egyesület, kisebb súlyú volt a legitimista szellemű Szent István Bajtársi Szövetség. (Újvári Gábor szerint az 1929-1930-as tanévben 18-19 ezer tagja volt a hazai bajtársi szövetségeknek, az egyetemi és főiskolai hallgatók létszáma pedig 15 ezer 497 volt.47) A szövetségek tagjai német mintára meghatározott színeket, jelvényeket és tányérsapkát viseltek: a Turulnak fekete, a Hungáriának kék, az Emericának zöld, a Szent Istvánnak fehér volt a sapkaszíne.”48 A Turul Szövetség is országos volt, bajtársi egyesületek alkották (pl. Csaba Bajtársi Egyesület), az egyesületek 50 fős törzsekből álltak, melyet a törzsfői tábor vezetett. Ez mindig a diák- vagy 44 i. m. 48-49. 45 Hekler Antal: Beszéd a Turul-Szövetség zászlószentelésén, 1924. nov. 16-án. In: Hekler Antal: Magyar kultúrpolitika 1919-1939. Budapest, Hekler Antal tanítványainak kiadása, 1942. 9. 46 Hekler Antal: Megnyitó beszéd a Turul-Szövetség követtáborának díszközgyűlésén, 1924. november 16-án. In: Hekler Antal: A magyar kultúrpolitika, i. m. 10-11. 47 Újvári Gábor: Egyetemi ifjúság a „neobarokk társadalomban”. A bajtársi szövetségekről. Valóság, 34, 1991, 5. 64-75. 48 Pelle János: Egyetemi antiszemitizmus a két világháború között. Hetek, 1998. december 19. 4.