Enigma, 2014 (21. évfolyam, 78-81. szám)
2014 / 81. szám
35 MEDNYANSZKY REVISITED Moreau-tól átvett motívuma Redonnál többértelmű, néha a testtől felszabadult lélekre, néha a kísértésre vonatkozó szimbólum, mindenképpen szellemi történésre, megfejthetetlen titokra utal.37 Mednyánszky szerzetes figurája határozott karakterű, a bal oldalán repülő fej szimbolikája hagyományos típushoz, szeráf-ábrázolásokhoz vezethető vissza, míg a jobboldali a gonosz megtestesítése. Az Ima sír felett megtört öregasszonyát körülvevő szellem-alakok kompozíciós párdarabja a Szenvedő (Allegorikus jelenet) című festménye. Itt egy fiatalember látható az elítéltek témát feldolgozó festményeinek többször is visszatérő pózában. Madártestű hárpiák veszik körül a térdelő, fejét lehajtó, meztelen felsőtestű, feltételezhetően hátrakötött kezű fiatalembert. A Goyánál, majd Redonnál felbukkanó denevérfülű fejek, álombéli rémalakok sajátos változatával állunk szemben.38 A festmény bal oldalán a két szélső fantázialény, emberarcú madár és a középső, denevérre emlékeztető fejű szörny feltételezhetően a fiatalembert kínzó gondolatok, halálfélelme, vagy bűnöktől terhelt lelkiismerete megtestesülései.39 Redon repülő fejeket ábrázoló vízióit Gustave Moreau festményeinek hatása mellett a francia romantikus elődök kivégzés, lefejezés (guillotine) ábrázolásaira is visszavezették. Megformálásukban Mednyánszkyt, ahogy Redont is Goya Los Caprichos című sorozatának víziói is inspirálhatták. A felvidéki baráti intellektuális kör lelki közösségét, esztétikai ízlésének hasonlóságát jelzi, hogy Justh Zsigmond is felfigyelt Redon műveire. Justh Párizsban látta őket, de értékelésében Huysmans ítélete vezette, aki bár szoros kapcsolatban állt a festővel, nem igazán kedvelte. Justh 1888-as Párizsi naplójában említi Redon egyik grafikáját, melyet Huysmans-nál látott. Feltételezhetően a Kísértés című litográfiáját írta le: „Odilon Redon egy fantáziája, kevésbé őrült, mint ennek a festőnek a képei rendesen szoktak lenni. Tárgya: egy egyiptomi arcú, félmeztelen s félig gótikus modern ruhába öltöztetett leányt az ördög magával ragad az űrben. Lucifer tudja, hogy mit susog a leány fülébe, mert az dermedten néz maga elé.”40 Mednyánszky életében csak epizód volt a szimbolista korszak, melyben a régi szimbólumokat használó, irodalmias, vizionárius motívumokat személyes fájdalmai megfogalmazására használta fel. 1895 körül született munkái szervesen kapcsolódnak a korábbi képek halál-megszállottságához, mely a háborús képek expresszionista kifejezőerejében érte el csúcspontját. 37 A testtől megfosztott, lebegő fej motívumát Sandström Gustave Moreau Salomejának és az Orfeusz fejét vivő trák lány című festményeinek hatásához vezeti vissza. Sven Sandström: Le monde imaginaire d’Odilon Redon. Etude iconologique. Lund, 1955. 47-48. 38 A trecento ábrázolásokon néha az ördög, a Camposanto falképén pedig a halál visel denevérszár nyakat. Camposanto monumentale di Pisa. Mostra Nazionale degli Affreschi e déllé Sinopie. Catalogo. A cura di Mario Bucci, Licia Bertolini. Pisa, 1960. 46-51. 39 Madárként repülő szörnyalak látható például Alfred Rubin A temető fal című (1902) grafikáján is. 40 Justh Zsigmond naplója és levelei. Sajtó alá rend. Kozocsa Sándor. Budapest, 1977. 68-69.