Enigma, 2014 (21. évfolyam, 78-81. szám)

2014 / 81. szám

35 MEDNYANSZKY REVISITED Moreau-tól átvett motívuma Redonnál többértelmű, néha a testtől felszabadult lélekre, néha a kísértésre vonatkozó szimbólum, mindenképpen szellemi történésre, megfejthetetlen titokra utal.37 Mednyánszky szerzetes figurája határozott karakterű, a bal oldalán repülő fej szimbolikája hagyományos típushoz, szeráf-ábrázolásokhoz vezethető vissza, míg a jobboldali a gonosz megtestesítése. Az Ima sír felett megtört öregasszonyát körülvevő szellem-alakok kompozíciós párdarabja a Szenvedő (Allegorikus jelenet) című festménye. Itt egy fiatalember látható az elítéltek témát feldolgozó festményeinek többször is visszatérő pózában. Madártestű hárpiák veszik körül a térdelő, fejét lehajtó, meztelen felsőtestű, feltéte­lezhetően hátrakötött kezű fiatalembert. A Goyánál, majd Redonnál felbukkanó de­­nevérfülű fejek, álombéli rémalakok sajátos változatával állunk szemben.38 A fest­mény bal oldalán a két szélső fantázialény, emberarcú madár és a középső, denevérre emlékeztető fejű szörny feltételezhetően a fiatalembert kínzó gondolatok, halálfé­lelme, vagy bűnöktől terhelt lelkiismerete megtestesülései.39 Redon repülő fejeket ábrázoló vízióit Gustave Moreau festményeinek hatása mellett a francia romantikus elődök kivégzés, lefejezés (guillotine) ábrázolásaira is visszavezették. Megformálá­sukban Mednyánszkyt, ahogy Redont is Goya Los Caprichos című sorozatának vízi­ói is inspirálhatták. A felvidéki baráti intellektuális kör lelki közösségét, esztétikai ízlésének hason­lóságát jelzi, hogy Justh Zsigmond is felfigyelt Redon műveire. Justh Párizsban látta őket, de értékelésében Huysmans ítélete vezette, aki bár szoros kapcsolatban állt a festővel, nem igazán kedvelte. Justh 1888-as Párizsi naplójában említi Redon egyik grafikáját, melyet Huysmans-nál látott. Feltételezhetően a Kísértés című litográfiáját írta le: „Odilon Redon egy fantáziája, kevésbé őrült, mint ennek a festőnek a képei rendesen szoktak lenni. Tárgya: egy egyiptomi arcú, félmeztelen s félig gótikus mo­dern ruhába öltöztetett leányt az ördög magával ragad az űrben. Lucifer tudja, hogy mit susog a leány fülébe, mert az dermedten néz maga elé.”40 Mednyánszky életében csak epizód volt a szimbolista korszak, melyben a régi szimbólumokat használó, irodalmias, vizionárius motívumokat személyes fájdalmai megfogalmazására használta fel. 1895 körül született munkái szervesen kapcsolódnak a korábbi képek halál-megszállottságához, mely a háborús képek expresszionista kifejezőerejében érte el csúcspontját. 37 A testtől megfosztott, lebegő fej motívumát Sandström Gustave Moreau Salomejának és az Orfeusz fejét vivő trák lány című festményeinek hatásához vezeti vissza. Sven Sandström: Le monde imaginaire d’Odilon Redon. Etude iconologique. Lund, 1955. 47-48. 38 A trecento ábrázolásokon néha az ördög, a Camposanto falképén pedig a halál visel denevérszár­­ nyakat. Camposanto monumentale di Pisa. Mostra Nazionale degli Affreschi e déllé Sinopie. Catalogo. A cura di Mario Bucci, Licia Bertolini. Pisa, 1960. 46-51. 39 Madárként repülő szörnyalak látható például Alfred Rubin A temető fal című (1902) grafikáján is. 40 Justh Zsigmond naplója és levelei. Sajtó alá rend. Kozocsa Sándor. Budapest, 1977. 68-69.

Next