Enigma, 2014 (21. évfolyam, 78-81. szám)

2014 / 81. szám

83 ÚJ FORRÁSOK Feszty Masa-Ijjas Antal: Feszty Árpád élete és művészete. 2. kiad. Budapest, 1999. 122., 129.) Kisebb-nagyobb összegeket kölcsönzött Mednyánszky Lászlónak, de Feszty Árpádnak és feltehetően Malonyay Dezsőnek is. Mednyánszky adósságainak összege 1894-ben 1300 koronára rúgott, de ez az évek során tovább gyarapodott. 1914-ben Glücknével szembeni tartozása, melynek törlesztését a Singer és Wolfner céggel kötött szerződésébe is felvették - már 30.000 koronát tett ki. Mednyánszkyt élete végéig nyomasztotta ez az adóssága, naplóiban és leveleiben is gyakorta emlegeti. Wolfner József úgy tudta, hogy adóssága nagyobb része abból keletkezett, hogy „jót állt egy művész barátjáért” (Hangulat. Szerk. Markója Csilla. Enigma, 9. 2002. no. 34. 111.), nagy valószínűséggel Feszty Árpádért. Glückné a Klauzál tér 13. - Dob u. 45. alatti ún. Treichlinger-házban lakott, és nagyszámú Mednyánszky képpel rendelkezett. Mednyánszky László feljegyzései 1877-1918. Válogatás a festő kiadatlan naplófeljegyzéseiből. Szerk., sajtó alá rend. és jegyzetek: Bardoly István. A szerk. munkatársa és bev. Markója Csilla. Budapest, 2003. 59., 391. és Háború 1. Szerk. Markója Csilla. Enigma, 7. 2001. no. 28. 109., 140. Justh Zsigmond (1863-1894) író, Necpáli Justh István és Pákozdy Matild második gyermeke. Politikus bátyja, Gyula (1850-1917) valójában mindig távol állt tőle. Tanulmányait a pesti reáltanodában, Kidben és 1885-ben Párizsban folytatta; bár jogi és közgazdasági pályára készült, többek - pl. Reviczky Gyula - tanácsára, akik felfigyeltek Párizsból a Szemlének küldött cikkeire, a szépirodalom felé fordult. Rövid időre hazatért, majd 1886-ban ismét Párizsba ment, ahol vagyoni helyzete, elbűvölő személyisége a művészvilág kedvelt alakjává tette. 1887-ben publikálta Káprázatok c. elbeszéléskötetét, majd 1891-ben A puszta könyve c. művét, amely franciául három kiadásban is megjelent. 1890-1891 között nagy utazásokat tett a Földközi-tenger medencéjének országaiban, egyre súlyosbodó tüdőbajára is gyógyírt keresve. 1890-1894 között családja szenttornyai kastélyában parasztszínházat szer­vezett (ahova a környék birtokosait soha nem hívta meg). (Justh Zsigmond paraszt­színháza. Szerk. Papp Zsigmond. Orosháza, 1973.; Kondrádyné Gálos Magda: Justh Zsigmond Albuma. Színháztudományi Szemle, 16. 1985. 63-114.) 1892-ben elkészült tervezett regényciklusának első kötete, A pénz legendája, melyben éles szemmel ábrázolta, elsősorban Czóbel István társadalompolitikai gondolatainak hatása alatt, osztálya megállíthatatlan bomlását. 1894-ben fejezte be utolsó regényét, a Fuimust, amelyben szeretett barátját, Mednyánszky Lászlót is megörökítette Czobor Lipót alakjában. Mint azt Czóbel Minkának írta 1890-ben: „Megjött hát az öreg kutya? Regényemben nagy szerepet játszik. Valami nagy gondviselésféle szerepet. Ami úgy illik az ő nagy kopasz fejéhez.” (Justh Zsigmond naplója és levelei. Sajtó alá rend. Kozocsa Sándor. Budapest, 1977. 545.) Mednyánszky barátját írásaiban „Sólyom”­­nak nevezte. Tüdőbaja következtében Cannes-ban halt meg, 1894-ben. Flamvait a szenttornyai kastély parkjában álló színházban épült páholya alá temették el. Gyász­beszédét Czóbel István tartotta. A kastély és a színház 1945-ben elpusztult, síremlé­két törmelék temette be; csak 1963-ban tárták fel, és szülei hamvaival együtt Gádoros temetőjébe szállították. Szerepét pontosan megvilágítják Czóbel Minka sorai: „Nagy

Next