Építők Lapja, 1969 (64. évfolyam, 1-26. szám)

1969-10-18 / 22. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKI AZ. EPITŐ-. FA-, ÉS ÉPÍTO ANYAGIPARI DOLGOZOK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA LXIV. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM ARA: 40 FILLÉR 1969. OKTOBER 18. Köszöntjük a VII. szakszervezeti világkongresszust M­egkezdte tíz napig tartó tanácskozását szakszervezetünk székházában a VII. szakszervezeti világkongresszus. Szak­­szervezetünk elnöksége baráti szeretettel köszönti az építő-, fa- és építőanyagipari dolgozók nevében a kongresszus valameny­­nyi részvevőjét és azt kívánja: munkálkodjanak eredményesen korunk legfontosabb és legsürgetőbb problémáinak megoldá­sában. Százhuszonnégy ország 230 szakszervezetét — melynek több mint fele, nem tagja az SZDSZ-nek — hívták meg a kongresszusra, hogy tovább szélesíthessék az SZDSZ kapcso­latait valamennyi ország szakszervezeti mozgalmával, a nem­zetközi szakszervezeti egység megteremtése érdekében. Korunk fő nemzetközi kérdéseiben folytatott viták, meg­beszélések, kölcsönös tájékoztatások igen jól szolgálják ezt a célt. S bár a kapitalista és gyarmati országok szakszerveze­teivel vannak politikai, nézetbeli véleménykülönbségeink, az alapvető kérdésekben egyetértenek velünk, nevezetesen abban: szükség van az általános és teljes leszerelésre, a békére, a gyarmati rendszer felszámolására, a demokratikus jogok ki­vívására, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek a javítá­sára. A kapitalista, a gyan­ati és a közelmúltban függetlenné vált országok dolgozóinak képviselői nagy figyelemmel kísérik a szocialista országok szakszervezeteinek munkáját. Érdeklődésük érthető, hiszen sehol a világon nem rendelkez­nek a szakszervezetek annyi felelősséggel, joggal és szabad­sággal, mint a szocialista országokban. A szocialista országok szakszervezeteinek eredményei nagy befolyást gyakorolnak a világ dolgozóinak gondolkodására, szakszervezeteik magatar­tására, az egész nemzetközi munkásmozgalomra. Példamuta­tásunk bátorítást jelent a kapitalista és gyarmati világ dol­gozóinak és mozgósítólag hat mindenütt az elnyomottakra és kizsákmányoltakra. Ezért áll nyitva ez a kongresszus is minden olyan nem­zeti, nemzetközi vagy regionális szakszervezet, illetve szak­­szervezeti szövetség előtt, amely — akár tagja az SZDSZ-nek, akár nem — keresi az együttműködést, a tapasztalatcsere le­hetőségeit, s nyújt módot arra, hogy munkájában a­ktívan részt vehessenek. „ A történelem tapasztalatai azt mutatják: a munkásosz­tálynak akár nemzeti, akár nemzetközi viszonylatban, mindig akkor sikerült nagy győzelmeket aratnia, amikor sorai össze­forrtak. Az egységért folyó harcnak ezért volt, van és lesz mindig óriási jelentősége. B­ízunk benne, hogy a VII. szakszervezeti világkongresszus újabb nagy lépést jelent a nemzetközi munkásmozgalom Marx által megfogalmazott: „Világ proletárjai egyesüljetek” jelszó megvalósulásához. Értékelték a budapesti lakásépítők együttműködési szerződésüket A második budapesti ház­gyár termékeiből összeszerelt lakások építésének támogatá­sára tavasszal kötött három­éves szocialista együttműkö­dési szerződést a 43-as Építő­ipari és az Országos Szakipari Vállalat. Az együttműködés első kilenc hónapját értékelte a két vállalat vezetője, Kis­vári János vezérigazgató és Tátrai János igazgató. Október 1-ig 938 Larsen- Kielsen épületszerkezetű ház­gyári lakást adtak át és re­mélhető, hogy a hátralevő hónapokban befejezik a szer­ződésben erre az évre vállalt 1950-nél több lakás építését. A szakipari segítség azért na­gyon jelentős a 43-as válla­latnak, mert saját szakipari részlegének — a munkaerő­gondok miatt — már nem ju­tott volna ereje a második házgyár lakóházainak befeje­zéséhez. Az sem volt elég, hogy ezt a részleget kétszere­sére bővítették, mert már négyszer annyi lakást szerel­nek össze házgyári panelekből, mint néhány évvel ezelőtt. A két vállalat dolgozói egyeztették a felszabadulás negyed százados évfordulója tiszteletére tett felajánlásaikat is. Vállalták, hogy jövőre az ideinél kétszázzal több, vagy­is összesen 2200—2500 lakást építenek. Ezenkívül április 4- re nagy rekordra készülnek. Elhatározták, hogy a Füredi téri lakótelepen, ahol most kezdték meg egy 264 lakásos ház építését, nyolc helyett hat hónap alatt fejezik be a mun­kálatokat, s így április 4-re át­adják az épületet. Meghatá­rozták a távolabbi feladatokat is, amelyek szerint 1971-ben 2500—2600 új lakást építenek a szocialista együttműködési szerződés alapján. Műszaki fejlesztés az A műszaki könyvekről, ki­állításokról, ismeretterjesztés­ről sok szó esik a műszaki tá­jékoztató és propagandahónap keretében. Ezek a kiadványok és rendezvények valóban jól szolgálják a műszaki fejlesz­tést, propagálják fontosságát. A legjobb propaganda azon­ban a kiemelkedő eredmények ismertetése. Éppen ezért né­hány ilyen műszaki fejlesztési eredményt mutatnánk be itt, legnagyobb tervező vállala­taink egyikének, az IPAR­­TER­V-nek a munkáiból. Korszerű nagycsarnok Az IPARTERV műszaki fej­lesztést szolgáló munkái közül elsőként az Erőmű Javító és Karbantartó Vállalat új gyár­telepének tervét említjük meg, minthogy e tervet már kivi­telezték: a gyártelepet október 17-én átad­ni ír. Méltán kapta meg ebből az alkalomból Szé­kely Károly építésztervező a Munkaérdemrend ezüst foko­zatát és Nagy József statikus tervező a miniszteri kitünte­tést. Korszerű gyártelepet ter­veztek, nemcsak a mai, hanem a várható igényekre is gondol­va, hogy a jövőben esetleg szükségessé váló technológiai változásokat végrehajtva is jól megfeleljen céljának a gyártelep fő része, a 11000 négyzetméter alapterületű, héthajós, daruzott üzemi nagy­csarnok. E csarnok szerkezeté­­nek kialakításánál gazdaságo­sabb és egyben műszakilag is előnyösebb megoldásokat ke­restek. E törekvés során több célra alkalmas főtartókat ala­kítottak ki. Ezek nemcsak a csarnokszerkezet főtartóinak szerepét töltik be, hanem da­rutartó gerendául és darujár­dául is szolgálnak. Emellett — mint Száva György épület­gépész-tervező elmondta — egyúttal a szellőzés és a légfűtés céljait is az előre­gyártott, háromszögletű, üre­ges főtartó szolgálja. A csar­nok szerkezetei — az alapozás kivételével — előregyártottak. Ebben a munkában az IPAR­TERV a 23. Állami Építőipari Vállalattal­­működött együtt, amely a korszerű gyártelepet kivitelezte. Könnyűszerkezeti építés A közeli napokban kerül át­adásra egy másik, nagy mű­szaki fejlesztést jelentő mun­ka is, amelynek megvalósítá­sára az IPARTERV az Alu­míniumipari Tröszttel és a 31. Állami Építőipari Vállalattal fogott össze. Az IPARTERV dolgozóinak — Farkas Ipoly építésznek, Nagy József sta­tikusnak, Prokopy Rudolf és Szemerédy György épületgé­pésznek, valamint Sárkány Imre elektromos tervezőnek — a tervei alapján, az Alumí­niumipari Tröszt gyártotta alumíniumpanelek­kel a 31. ÁÉV építette föl Záhony mel­lett a HUNGAROFRUCT új, 1000 vagonos hűtött almatá­rolóját. A 23 800 négyzetméter alapterületű tároló igen kevés — négyzetméterenként 20 kiló — acél felhasználásával 78 millió forintba került. Külön említést érdemel a kivitelezés gyorsasága. Idén februárban kezdtek a tervezéshez és szep­tember végére már állt az épület. E tervezés jelentős eredménye, hogy olyan va­riálható szerkezeteket alakítot­tak ki, amelyekből nemcsak hűtőtárolót lehet ilyen gyorsan összeállítani, hanem pavilono­kat, földszintes csarnokokat, többszintes épületeket, nyári szállókat is. Poliuretán habbal szigetelve —25 fokig használ­hatók a hűtőtárolók. Hasonló szerkezetű épületeket nagysá­guktól függően elég rövid idő alatt tudnak kivitelezni: 20 millió forintos értékig 5, 20— 100 millió közt 7—9, 100 millió felett körülbelül 10 hónap alatt. ­Együttes erőfeszítések, közös vizsgálatok... Az ÉVM és szakszervezetünk vezetőinek megbeszélése Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium részéről Bondor József miniszter, dr. Szabó János, Szilágyi Lajos és Simor János miniszterhe­lyettesek és Padányi Mihály csoportfőnök, szakszerveze­tünk képviseletében Gyöngyö­si István főtitkár, Szalontai Lajos és Juhász Ottó titkárok — figyelembe véve a minisz­térium és a szakszervezet kö­zötti együttműködési szerző­dést — értékelték az elmúlt nyolc hónap tapasztalatait, s megvitatták a további közös teendőket. A megbeszélés során mind a minisztérium, mind pedig a szakszervezet vezetői úgy nyi­latkoztak: az eddigi tapaszta­latok jók, az együttműködési készség megvan mind a mi­nisztérium, mind a szakszer­vezet vezetői részéről. Az év hátralevő időszakára és az 1970-re vonatkozó fela­datokat illetően a többi között a következőkben állapodtak meg: — együttes erőfeszítéseket tesznek az 1969. évi lakásáta­dási program teljesítése, va­lamint az 1970-re való zökke­nőmentes átmenet megterem­tése érdekében; — rendszeressé teszik az igazgatók, szb-titkárok közös tájékoztatását, eligazítását minden fontosabb kérdésben; — állandóan tájékoztatják egymást, hogy az észrevételek, vélemények, javaslatok kölcsö­nös figyelembevételével haté­konyabb intézkedéseket tehes­senek; — közös vizsgálatokat, el­lenőrzéseket tartanak és a ta­pasztalatokat együttesen vi­tatják meg a helyes álláspont kialakítása érdekében; — hatékony segítséget ad­nak a vállalatok, üzemek ve­zetőinek az 1970. évi tervek elkészítéséhez; — közös programot dolgoz­nak ki a felszabadulás 25. év­fordulója méltó megünneplé­sére. Végezetül nagy vonalakban megállapodtak az együttmű­ködés 1970. évi programjában, s abban, hogy milyen fontos kérdéseket terjesztenek együtt a vezető testületek elé. Új olvasztási módszerre térnek át A Technika Házában a Szi­likátipari Tudományos Egyesü­let rendezésében üvegipari na­pok kezdődtek. Programja azért is jelentős, mert az egész iparág új olvasztási módszerre tér át. Az eddig ismert eljárások mellett sok számillió forintos nagy beruházásokkal, új gyá­rak építésének költségeivel kellene növelni a népgazdaság kiadásait, hogy a negyedik öt­éves tervben a hazai üvegipar eleget tehessen a fokozódó igé­nyeknek. Az új módszer azon­ban lehetővé teszi, hogy a je­lenlegi kemencék teljesítmé­nyét, és így az egész iparág termelését 40—50 százalékkal növeljék. Az új eljárás, az üvegolvasztás intenzifikálása —■ amely szerint csak kisebb fűtőberendezéssel kell kiegé­szíteni a régi kemencék felsze­relését, hogy az eddiginél lé­nyegesen gyorsabban és a szo­kásos 1400 helyett 1500—1550 fokos hőmérsékleten olvasszák, „főzzék” az üveget. Jövőre már a sajószentpéteri és az oroshá­zi üveggyár kap egy-egy elekt­romos pótfűtő berendezést, s fokozatosan az egész iparágat ellátják az új felszereléssel. Csehszlovák gépek bemutatója A műszaki propaganda hó­nap megnyitásával egyidejű­leg rendezték meg a csehszlo­vák építőipari és útépítő gépek bemutatóját a városligeti vá­sárváros 26-os pavilonjában. Az időpontok egyezése nyilván a véletlen műve volt, de bíz­vást lehetett volna a céltuda­tos szervezés eredménye is. A csehszlovák Stroj­export válla­lat világszínvonalon álló gépe­ket vonultatott fel bemutató­jára. Kívánni sem lehetne en­nél hatásosabb műszaki propa­gandát! Érthető, hogy a bemutatóra meghívott szakemberek nagy érdeklődéssel szemlélték a tetszetős kivitelű, korszerű és magas termelékenységet bizto­sító csehszlovák gépeket. A bemutató színhelyén ugyan nem volt lehetőség arra, hogy az érdeklődők munka közben láthassák a kiállítás sztárjait, műszaki tulajdonságaik, hasz­nosságuk ismertetése érzékel­tette előnyeiket. Különösen tetszett a DH 100-as hidraulikus kotrógép, amely lánctalpaival bármilyen nehéz terepen biztonságosan mozoghat és elméleti munka­teljesítménye óránként 193 köbméter. Sokoldalúan hasz­nálható az alapásási, mélyépí­tési munkálatoknál, ömlesztett anyagok, például folyamkavics vasúti kocsikból való kiraká­sára alkalmas a KV 66-os csi­gás rakodógép. Segítségével egy munkás óránként két va­gont üríthet ki. Az útépítő szakemberek nagy érdeklődés­sel szemlélték a tandemes vib­rációs hengerek új típussoro­zatát, melyeket 2,5, 4,5 és 8 tonnás kivitelben mutattak be. Modern vibrációs henger A DH—100-as hidraulikus kotrógép Műanyag felülvilágító A korszerű ipari építkezé­seknél a célszerűség megkí­vánja, hogy az összetartozó üzemrészek egy tömbben ke­rüljenek elhelyezésre. A töm­­bösítés következtében hatal­mas alapterületű csarnoképü­leteket kell kialakítani. Ekko­ra épületeket már nem lehet megfelelően bevilágítani az oldalfalak felől — csakis fe­lülről. Eddig olyan felülvilá­gítókat készítettek, amelyek­hez sok vasat, bádogot és üve­get kellet felhasználni, és ké­szítéseik, tisztításuk, karban­tartásuk nagyon munkaigé­nyes és körülményes volt. Az IPARTERV műszaki osztálya most együttműködve a Vegyi­anyagot Gyártó Vállalattal, a Műanyagipari Kutatóintézet­tel és a kísérleteket is elvég­ző kivitelezővel, a 23. Állami Építőipari Vállalattal, mű­anyag felülvilágító ablakot fejlesztett ki. Balogh Imre ter­vező megoldása nem igényel vasszerke­zetet, törésmentes, könnyen tisztítható, szellőzést is lehetővé tevő változatban is készíthető. A debreceni ház­gyárnál máris alkalmazták. E korszerű felülvilágítók olcsób­bak, mert kevésbé anyag- és munkaigényesek, felszerelé­sük, karbantartásuk, tisztítá­suk sokkal egyszerűbb, köny­­nyebb , nagy jövőjük van. Íme, néhány máris kivitele­zett terv: olyan munkák, ame­lyek a műszaki fejlődést szol­gálják, önmagukért beszélnek, jellemzőikkel propagálják a műszaki fejlesztés fontosságát, hasznosságát. Üzembe helyeztek fel új őrlőmalmot Mintegy 30 millió forintos költséggel új őrlőmalmot sze­reltek fel a Cement- és Mész­művek hejőcsabai gyárában. A Német Demokratikus Köztár­saságból vásárolt automatikus berendezés úgynevezett körfo­lyamrendszerrel működik. A termelés közben előforduló legkisebb hibát azonnal jelzik, s ugyanakkor önműködően le is áll óránként 50 tonna ce­mentet őröl meg. Az elszálló por köbméterenként nem több 0,5 grammnál. Az utóbbi a ce­mentgyári dolgozók egészség­­védelmi szempontjából rendkí­vül jelentős. A kitűnő beren­dezést a tervezett határidő előtt 8 nappal helyezték üzembe.

Next