Építők Lapja, 1982 (75. évfolyam, 1-24. szám)
1982-08-25 / 16. szám
1982. AUGUSZTUS 25. ÉPÍTŐK LAPJA Őszintén a szocialista brigádmozgalomról Nem mindennapi vállalkozásra szánta rá magát a Beton- és Vasbetonipari Művek vezetése. Nemrégen mindenre kiterjedő részletességgel, kettős kérdőíves módszerrel — nemcsak a brigádok, hanem a munkájukat irányító gazdasági vezetők véleményét is megtudakolva — felmérték a szocialistabrigád-mozgalom helyzetét a nyolc gyárban és a vezérigazgatóságon. A tapasztalatokat Blasovszky István vállalati pszichológus elemző tanulmányban összegezte. — Mi tette ezt szükségessé? — kérdezzük Gazdik László személyzeti és szociális vezérigazgató-helyettest, minisztériumi tanácsost. Elgondolkodtató tanulságok — Elsősorban a megváltozott gazdasági körülmények, a szocialista munkaverseny új követelményei indokolták, hogy megállapítsuk: hol tart ma a szocialistabrigád-mozgalom, milyen gondok foglalkoztatják résztvevőit, kitől, menynyiben kapnak kellő támogatást. Mindebből mi vezetők, a vállalati párt-, szakszervezeti és KISZ-szervekkel együtt közösen, leszűrhetjük a tanulságot, mit kell tennünk a brigádok életének további fejlesztése érdekében. Mert a felmérés sok mindenre figyelmeztet, amire eddig talán nem fordítottunk kellő gondot. Ilyen például a brigádok helytállásának erkölcsi s főként anyagi elismerése, ösztönzése, ami nem tartott lépést a változásokkal — pedig a jutalmak, a kitüntetéssel járó összegek nem maradhatnak a korábban megállapított szinten, mint a napidíj! A munkahelyi vezetők által a brigádoknak nyújtott támogatás gyakori elmaradása felveti az érdekeltség kérdését, azt, hogy miért nem lehetnek a közvetlen termelésirányítók is brigádtagok. További probléma: az üzemek felújítása, korszerűsítése, az ebből következő technológiai módosítások mind több munkafolyamatot könnyítenek meg, aminek következtében azonban a régebben alakult brigádok egy része megbomlik vagy éppen feloszlik; számuk az utóbbi négy évben a mi üzemeinkben is emiatt csökkent. Ezzel a rekonstrukciónál számolni kell, s oda hatni, hogy a brigádokat ésszerűen átszervezzék, ne történjék a mozgalomban törés. — A felmérés során összegyűlt vélemények, javaslatok tehát igen nagy horderejűek — folytatja Gazdik László. — De éppen ebből következik, hogy csak egy részük valósítható meg azonnal vagy rövid időn belül, a többi távlati, esetenként magasabb szintű intézkedéseket igényel. Ellentmondó nyilatkozatok Előttünk a tanulmány, csaknem 300 brigád tagjainak őszinte vallomása helyzetükről, gondjaikról, egybevetve a megkérdezett munkahelyi vezetők véleményével. Ez teszi az összegezést különösen érdekessé, helyenként izgalmassá. Itt van például a brigádok és az őket közvetlen vagy közvetve irányító gazdasági vezetők kapcsolata. Ez utóbbiaknak a vállalati munkaverseny-szabályzat értelmében munkaköri feladata :a versenyvállalások teljesítéséhez minden feltétel biztosítása. Mennyiben sikerül ez? A vezetők szerint 70,8 százalékban, míg a brigádok ezt az arányt csak 45,7 százalékra taksálják. Hasonló a helyzet a brigádok és gazdasági vezetőik olyannyira szükséges, közvetlen munkakapcsolata körül is, amit — mérhetően — az mutat, hogy milyen sűrűn vesznek részt a munkahelyi felettesek a brigádértekezleteken. Nos, erre vonatkozóan is meglehetősen ellentmondóan nyilatkoztak a megkérdezett felek. A kívánatos kapcsolattartás körül tehát — legalábbis, ami a brigádgyűléseken való megjelenést illeti — nincs minden rendben. De elgondolkodtatóak a brigádmozgalom mindennapos, gyakorlati segítésére vonatkozó adatok is. Munkájához a választ adók 97,6 százaléka számíthat ugyan közvetlen feletteseitől támogatásra, de közéleti, társadalmi tevékenységükhöz már csak 66,3, művelődési vállalásaik teljesítéséhez pedig mindössze 42,9 százalékuk. Mindez arra vall, hogy sok vezető ma sem méltányolja eléggé a mozgalom hármas jelszavát, illetve annak megvalósításában nem érzi magát érdekeltnek. Megvizsgálták a felmérés során mind a brigádok, mind a vezetők együttműködését a társadalmi szervekkel, főként azt, milyen támogatást kap a mozgalom a szakszervezeti bizottságoktól és a főbizalmiaktól a versenyfeladatok teljesítéséhez. Ennyiben a brigádok tapasztalata a kedvezőtlenebb: szerintük az szb-k csupán 36,8, a főbizalmiak 35,7 százaléka állja meg e téren teljes mértékben a helyét. Jó „osztályzatot” kaptak viszont a brigádtagoktól a szakszervezeti bizalmiak: a válaszolók 67 százaléka dicsérte munkájukat. Egyébként feltűnő, hogy a megkérdezettek egynegyede kitöltetlenül hagyta a kérdőívnek a szakszervezettel tartott kapcsolatra vonatkozó részét, ami többféle következtetésre vezethet. Az ok bizonyára nem pusztán az érdektelenség, hogy mi, azt a kérdőív szerkesztőinek kell jobban tudniuk ... Elmarasztaló a KISZ-ről alkotott vélemények többsége is, mind a brigádtagok, mind a vezetők részéről. S bár a részletesebb indokolással többen adósak maradtak, a kitöltött íveken gyakran visszatérő kifejezés a passzivitás, a nemtörődömség, a kezdeményező készség hiánya. Megszívlelendő vélemények Kiterjedt a vizsgálat a brigádok belső életére, összejöveteleikre, önértékelésükre is. Eszerint megfelelően érvényesül a brigádértekezletek önálló joggyakorlása mind a brigádvezető megválasztásánál, mind a cím vagy fokozat megpályázásában, az elnyert kollektív jutalmak elosztásában stb. Igényességre vall, hogy a brigádba történő felvételt — új munkavállalók esetében — bizonyos várakozási időhöz, szigorú feltételekhez kötötték. E szűkre szabott helyen a továbbiakban csupán néhány érdekes — olykor meghökkentő — részletet idézhetünk az elemzésből. Ilyen például az, hogy „a vezetők brigádon kívül maradása számukra érdektelenné teszi a mozgalom támogatását.” A fejlődést gátló tényezők közül a tanulmány kiemeli, hogy a jelenlegi „erkölcsi és anyagi elismerés nem ösztönöz, mert nem a reálisan elvégzett munka alapján történik; sok a formalitás és az adminisztráció, a verseny értékelése meglehetősen merev, a megítélésekben sok a szubjektivitás.” Sőt, a kunszentmártoni gyárban olyan vélemény is elhangzott, hogy a brigádmozgalom kellő tekintélye híján „a gyári hangulat már ellene fordult; ha valami megmozdulásra van szükség, szívesen vállalják kommunista műszak vagy társadalmi munka formájában, csak a brigádmozgalomról ne is legyen szó”. Sok a fölösleges adminisztráció S még néhány megállapítás: a vállalási feladatok nem eléggé konkrétak és reálisak; túlzott mértékű, jórészt fölösleges a brigádmunkával járó adminisztráció, a kellőnél bonyolultabb például a naplók vezetése; a ténylegesen végzett munkát kellene értékelni, de azt igazságosan, és semmi esetre sem szubjektív módon. Különösen figyelemre méltó — s cikkünkben több helyen visszatérő témával kapcsolatos — a következtetés: „Az anyagi érdekeltség erősítése érdekében a kedvezőtlenül változó gazdasági körülményeket — lehetőség szerint, de kívánatosan — ellensúlyozni kell, mivel a megállapított összegek nagyságrendje jelenleg már igen kevéssé hat ösztönzően.” G. Szabó László BUDAPESTEN Háromszázharmincezer lakás épült fel huszonöt év alatt — A fővárosi Tanács V. B. sajtótájékoztatója — Augusztus 17-én a Budapest Kiállítóteremben sajtótájékoztatót rendezett a Fővárosi Tanács beruházási főosztályának vezetője, dr. Nagy Ervin, ahol bejelentette, hogy a Fővárosi Tanács VB Beruházási Főosztálya a Fővárosi Építőipari Beruházási Vállalat közreműködésével — augusztus 18. és szeptember 12. között — kiállítást rendez (Bp. V. Szabadsajtó u. 5. sz. alatt) a „Budapesti lakásépítés 25 éve” címmel. Az előadó — többek között — a következőket mondotta. — Sok szó esik nálunk a lakásépítkezésekről : elismerő, de bíráló hangok is hallatszanak egyaránt. Úgy gondoltuk, mindegyikre szükséges odafigyelni. Eredményeink elbírnak minden jószándékú kritikát, de nincs okunk önelégültnek lenni. Az előttünk álló feladatok még nagyobb erőfeszítéseket követelnek és ebben minden segítő szándékra, erkölcsi és fizikai támogatásra szükségünk van. — A lokálpatriotizmus sohasem személytelen. Ezt szeretné ez a kiállítás bemutatni, összefüggéseiben, ahogyan az egyes emberek munkája egygyé válik: a nagy összefüggő koncepciók, a döntéseket megalapozó tervezés, a döntést hozók felelőssége és a megvalósítás során szükséges munka és anyagi ráfordítás a környezetét birtokba vevő ember munkájával válik teljessé. Néhány cserép virág, az őszinte törődés külső jelei egész városrészeket tesznek otthonossá, míg ezek hiánya azonnal feltűnik. A kiállítás rendezői mindezt igyekeztek észrevenni és észrevétetni. — A további feladatoknak már a jelen tapasztalatait, a lakosság véleményét figyelembe véve tudunk csak eleget tenni, annál is inkább, mert a kormányzat és a város egyaránt jobban, erőteljesebben támogatja a lakossági kezdeményezéseket a lakásépítésben, de határozottabban is számol ezzel a részvétellel. — A kiállítás célja: bemutatni az elmúlt negyedszázad (1957—1982) tevékenységét és eredményeit, kiemelve azokat az elemeket, amelyek előremutatóak. Az előbb említett és várt lakossági reagálásokat, visszajelzéseket a következő időszakok programjához kívánjuk felhasználni. Ennek érdekében összefüggéseiben és hagyományaikkal együtt szerepeltetjük az egyes témákat. Egy rövid visszapillantás megalapozza a jelenlegi feladatokat. Döntő többségben idei felvételeket használunk, még akkor is, ha az építészetileg kiváló minőségű épületen a tatarozás igénye látható. Igyekszünk tehát mai szemmel bemutatni az anyagot. Az egyes lakóterületeket összefüggéseikben mintegy 30 légifelvételen mutatják be, hogy látható legyen a városszerkezettel való kapcsolatuk. Ugyancsak légi fotókon mutatják be — nosztalgia mentesen — az elavult, rehabilitációra váró városrészeket, a sűrű beépítéseket és a kis, egészségtelen belső udvarokat. A kiállítás mintegy 100 tablót — zömmel színesek — tartalmaz. Főrendezője és öszszeállítója Kapsza Miklós docens, Reitter-díjas építész. Több száz felvételből került kiválogatásra a kiállított száz tabló. Mintegy 50 karikatúra is látható, ezenfelül jól sikerült makettek is. A kiállításon a tárgyilagosságra törekszenek. Vannak „kemény” képeik egyoldalúan technokrata megoldásokról, de a hangsúlyt természetesen az építészetileg is jó minőségű házakra helyezték. Bemutatják a múlt és jelen tervei mellett a közvetlen jövőt, a VI.—VII. ötéves tervekben felépülő, humánusabb léptékű elképzeléseket is (Csepel V. ütem, Kaszásdűlő, Pók utca, Káposztásmegyer). A kiállítás mindenki számára készült, a lakosság és a szakmai érdeklődők részére egyaránt. — A kiállításhoz különböző rendezvények is csatlakoznak. Például augusztus 31-én, szeptember 2-án és 7-én, valamint 9-én filmvetítések lesznek a közelmúlt és a régebbi időszakok TV, ÉTK és MAFILM anyagaiból. Szeptember 1-én szakmai vita lesz, felkért hozzászólókkal. Szeptember 8-án fórum zárja a rendezvényeket a kiállítás színhelyén, melyet Gérnyi Kálmán, a Fővárosi Tanács VB elnökhelyettese vezet. A hivatalos tájékoztató után pár csendes gondolat — magunknak. Szeretünk ünnepelni. Egyegy létesítményt — az utóbbi hónapok során sorjázva épülő és felavatásra kerülő szállodáinkat például — néha a kelleténél is nagyobb „zajjal” ünnepelünk meg. De ki emlékezik meg arról a sokezer építőmunkásról és műszakiról, akik 25 év alatt felépítettek fővárosunkban 330 000 új lakást, több mint a felét a 750 000 budapesti otthonnak? ... Köszöntse hát őket is ez a kiállítás! SZÁZNYOLCVANNYOLC TANTERMET adnak át az építők szeptemberig Budapesten. További negyvennyolcat pedig az esztendő végéig. Az EVM vállalatain kívül más tárcák, tanácsok, szövetkezetek kivitelezői is részt vesznek a fővárosi iskolaprogramban. 1982 végéig kilencven tornaterem készül el általuk. ÚJ TERMÉKCSALÁD. Az Alba Regia ÁÉV ipari telepén olyan bevonati rendszert alakítanak ki, amely alkalmas tűzvédelemre hő- és hangszigetelésre és az épületek homlokzatának, valamint belső felületének díszítésére. A bevonati rendszer hőszigetelő hatását a Budapesti Műszaki Egyetemen vizsgálják. ÜZEMBE HELYEZTÉK az első mikroprocesszoros betongyári mérlegvezérlő berendezést a Békés megyei Állami Építőipari Vállalatnál. Használatával nagy pontossággal mérhető a szállítószalagon átfutó cement, kavics és víz, s így évente hétszáz tonna cementtel kevesebbet kell majd felhasználni a betongyártáshoz. BEFEJEZŐDÖTT a Beledi Cementáruipari Vállalatnál az új vibroprés szerelése. A vállalat dolgozói nyolc hónap alatt készítették el a két és fél millió értékű berendezést, amely a kislakás -építkezésekhez a födémbéléstesteket gyártja majd sorozatban, s megkönnyíti a nehéz fizikai munkát. TERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSI szaktanácsadó gazdasági munkaközösség alakult Győrött. Tagjai a magánerőből építkezőknek kívánnak segítséget nyújtani. Tervezést, művezetést, az építési engedélyezéssel kapcsolatos ügyintézést és anyagbiztosítást is vállalnak. FÖLDALATTI VASÚT ÉPÜL szovjet segítséggel a lengyel fővárosban. A varsói metró első vonalának építéséről szóló terv jegyzőkönyvét a közelmúltban írták alá. Iskolabővítések Zalaegerszegen A Zala megyei Állami Építőipari Vállalat és a Tanácsi Építőipari Vállalat is jelentősen segíti az iskolaépítkezésekkel az oktatási programot. A ZÁÉV dolgozói hat hónap alatt háromszintes, kilenc tantermes iskolarésszel bővítették Zalaegerszegen a kertvárosi általános iskolát A TANÉP dolgozói aMártírok úti iskolát építik, amely tizenhat tantermes, és ebből tíz tantermes két blokkot és a tanári szobákat a tanév kezdetére átadják. (Koppány György felvételei) 5 Évnyitóra elkészülnek Közeledik az iskolakezdés ideje. A Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat legutóbb megtartott műszaki konferenciáján a legfontosabb feladatok közé sorolta: a veszprémi Felszabadulás lakótelepen CLASP szerkezettel épülő szakközépiskola, a tapolcai 16 tantermes általános iskola és a budapesti Centenárium lakótelepen épülő 10 tantermes iskola határidőre történő átadását. Utóbbi a Gizella utcai iskola bővítése és — mint képünkön látható — szintén CLASP szerkezettel készül Július 5-től, két csoportban, 3-3 hetes építőtábort szerveztek a Beton- és Vasbetonipari Művek budapesti gyárában mintegy hetven szovjet egyetemista és magyar társaik (a tolmácsok) számára. A fiatalok — a Budapesti Műszaki Egyetem nemzetközi építőtáborának résztvevői — a gyár munkaerőgondjain segítve, födémgerendákat, üreges födémpallókat, betoncsöveket és vasvázakat gyártanak Liliana Dimitrova, Ivan Boskov és Manuella Ruseva vasvázat szereznek össze