Építők Lapja, 1982 (75. évfolyam, 1-24. szám)

1982-08-25 / 16. szám

1982. AUGUSZTUS 25. ÉPÍTŐK LAPJA Őszintén a szocialista brigádmozgalomról Nem mindennapi vállalko­zásra szánta rá magát a Be­ton- és Vasbetonipari Művek vezetése. Nemrégen mindenre kiterjedő részletességgel, ket­tős kérdőíves módszerrel — nemcsak a brigádok, hanem a munkájukat irányító gazdasá­gi vezetők véleményét is meg­tudakolva — felmérték a szo­­cialistabrigád-mozgalom hely­zetét a nyolc gyárban és a ve­zérigazgatóságon. A tapaszta­latokat Blasovszky István vállalati pszichológus elemző tanulmányban összegezte. — Mi tette ezt szükségessé? — kérdezzük Gazdik László személyzeti és szociális vezér­igazgató-helyettest, miniszté­riumi tanácsost. Elgondolkodtató tanulságok — Elsősorban a megválto­zott gazdasági körülmények, a szocialista munkaverseny új követelményei indokolták, hogy megállapítsuk: hol tart ma a szocialistabrigád-mozga­­lom, milyen gondok foglalkoz­tatják résztvevőit, kitől, meny­nyiben kapnak kellő támoga­tást. Mindebből mi vezetők, a vállalati párt-, szakszervezeti és KISZ-szervekkel együtt kö­zösen, leszűrhetjük a tanulsá­got, mit kell tennünk a brigá­dok­ életének további fejleszté­se érdekében. Mert a felmérés sok mindenre figyelmeztet, amire eddig talán nem fordí­tottunk kellő gondot. Ilyen például a brigádok helytállá­sának erkölcsi s főként anyagi elismerése, ösztönzése, ami nem tartott lépést a változá­sokkal — pedig a jutalmak, a kitüntetéssel járó összegek nem maradhatnak a korábban megállapított szinten, mint a napidíj! A munkahelyi vezetők által a brigádoknak nyújtott támogatás gyakori elmaradása felveti az érdekeltség kérdését, azt, hogy miért nem lehetnek a közvetlen termelésirányítók is brigádtagok. További prob­léma: az üzemek felújítása, korszerűsítése, az ebből kö­vetkező technológiai módosítá­sok mind több munkafolyama­tot könnyítenek meg, aminek következtében azonban a ré­gebben alakult brigádok egy része megbomlik vagy éppen feloszlik; számuk az utóbbi négy évben a mi üzemeinkben is emiatt csökkent. Ezzel a re­konstrukciónál számolni kell, s oda hatni, hogy a brigádokat ésszerűen átszervezzék, ne történjék a mozgalomban tö­rés. — A felmérés során össze­gyűlt vélemények, javaslatok tehát igen nagy horderejűek — folytatja Gazdik László. — De éppen ebből következik, hogy csak egy részük valósít­ható meg azonnal vagy rövid időn belül, a többi távlati, ese­tenként magasabb szintű in­tézkedéseket igényel. Ellentmondó nyilatkozatok Előttünk a tanulmány, csak­nem 300 brigád tagjainak őszinte vallomása helyzetük­ről, gondjaikról, egybevetve a megkérdezett munkahelyi ve­zetők véleményével. Ez teszi az összegezést különösen ér­dekessé, helyenként izgalmas­sá. Itt van például a brigádok és az őket közvetlen vagy közvetve irányító gazdasági vezetők kapcsolata. Ez utób­biaknak a vállalati munka­­verseny-szabályzat értelmé­ben munkaköri feladata :a verseny­vállalások teljesítésé­hez minden feltétel biztosítá­sa. Mennyiben sikerül ez? A vezetők szerint 70,8 százalék­ban, míg a brigádok ezt az arányt csak 45,7 százalékra taksálják. Hasonló a helyzet a brigádok és gazdasági veze­tőik olyannyira szükséges, közvetlen munkakapcsolata körül is, amit — mérhetően — az mutat, hogy milyen sűrűn vesznek részt a munkahelyi felettesek a brigádértekezlete­ken. Nos, erre vonatkozóan is meglehetősen ellentmondóan nyilatkoztak a megkérdezett felek. A kívánatos kapcsolat­­tartás körül tehát — legalább­is, ami a brigádgyűléseken való megjelenést illeti — nincs minden rendben. De elgondolkodtatóak a bri­gádmozgalom mindennapos, gyakorlati segítésére vonatko­zó adatok is. Munkájához a választ adók 97,6 százaléka számíthat ugyan közvetlen fe­letteseitől támogatásra, de köz­életi, társadalmi tevékenysé­gükhöz már csak 66,3, művelő­dési vállalásaik teljesítéséhez pedig mindössze 42,9 százalé­kuk. Mindez arra vall, hogy sok vezető ma sem méltányol­ja eléggé a mozgalom hármas jelszavát, illetve annak meg­valósításában nem érzi magát érdekeltnek. Megvizsgálták a felmérés során mind a brigádok, mind a vezetők együttműködését a társadalmi szervekkel, főként azt, milyen támogatást kap a mozgalom a szakszervezeti bi­zottságoktól és a főbizalmiak­tól a versenyfeladatok teljesí­téséhez. Ennyiben a brigádok tapasztalata a kedvezőtlenebb: szerintük az szb-k csupán 36,8, a főbizalmiak 35,7 százaléka állja meg e téren teljes mér­tékben a helyét. Jó „osztály­zatot” kaptak viszont a bri­gádtagoktól a szakszervezeti bizalmiak: a válaszolók 67 szá­zaléka dicsérte munkájukat. Egyébként feltűnő, hogy a megkérdezettek egy­negyede kitöltetlenül hagyta a kérdőív­nek a szakszervezettel tartott kapcsolatra vonatkozó részét, ami többféle következtetésre vezethet. Az ok bizonyára nem pusztán az érdektelenség, hogy mi, azt a kérdőív szer­kesztőinek kell jobban tud­niuk ... Elmarasztaló a KISZ-ről al­kotott vélemények többsége is, mind a brigádtagok, mind a vezetők részéről. S bár a rész­letesebb indokolással többen adósak maradtak, a kitöltött íveken gyakran visszatérő ki­fejezés a passzivitás, a nemtö­rődömség, a kezdeményező készség hiánya. Megszívlelendő vélemények Kiterjedt a vizsgálat a bri­gádok belső életére, összejö­veteleikre, önértékelésükre is. Eszerint megfelelően érvénye­sül a brigádértekezletek ön­álló joggyakorlása mind a brigádvezető megválasztásá­nál, mind a cím vagy fokozat megpályázásában, az elnyert kollektív jutalmak elosztásá­ban stb. Igényességre vall, hogy a brigádba történő fel­vételt — új munkavállalók esetében — bizonyos várako­zási időhöz, szigorú feltételek­hez kötötték. E szűkre szabott helyen a továbbiakban csupán néhány érdekes — olykor meghökken­tő — részletet idézhetünk az elemzésből. Ilyen például az, hogy „a vezetők brigádon kí­vül maradása számukra ér­dektelenné teszi a mozgalom támogatását.” A fejlődést gátló tényezők közül a tanul­mány kiemeli, hogy a jelenle­gi „erkölcsi és anyagi elisme­rés nem ösztönöz, mert nem a reálisan elvégzett munka alap­ján történik; sok a formalitás és az adminisztráció, a ver­seny értékelése meglehetősen merev, a megítélésekben sok a szubjektivitás.” Sőt, a kun­szentmártoni gyárban olyan vélemény is elhangzott, hogy a brigádmozgalom kellő te­kintélye híján „a gyári hangu­lat már ellene fordult; ha va­lami megmozdulásra van szükség, szívesen vállalják kommunista műszak vagy tár­sadalmi munka formájában, csak a brigádmozgalomról ne is legyen szó”. Sok a fölösleges adminisztráció S még néhány megállapítás: a vállalási feladatok nem elég­gé konkrétak és reálisak; túl­zott mértékű, jórészt fölösle­ges a brigádmunkával járó adminisztráció, a kellőnél bo­nyolultabb például a naplók vezetése; a ténylegesen végzett munkát kellene értékelni, de azt igazságosan, és semmi esetre sem szubjektív módon. Különösen figyelemre méltó — s cikkünkben több helyen visszatérő témával kapcsola­tos — a következtetés: „Az anyagi érdekeltség erősítése érdekében a kedvezőtlenül változó gazdasági körülménye­ket — lehetőség szerint, de kívánatosan — ellensúlyozni kell, mivel a megállapított összegek nagyságrendje jelen­leg már igen kevéssé hat ösz­tönzően.” G. Szabó László BUDAPESTEN Háromszázharmincezer lakás épült fel huszonöt év alatt — A fővárosi Tanács V. B. sajtótájékoztatója — Augusztus 17-én a Budapest Kiállítóteremben sajtótájékoz­tatót rendezett a Fővárosi Ta­nács beruházási főosztályának vezetője, dr. Nagy Ervin, ahol bejelentette, hogy a Fővárosi Tanács VB Beruházási Főosz­tálya a Fővárosi Építőipari Beruházási Vállalat közremű­ködésével — augusztus 18. és szeptember 12. között — kiál­lítást rendez (Bp. V. Szabad­sajtó u. 5. sz. alatt) a „Buda­pesti lakásépítés 25 éve” cím­mel. Az előadó — többek között — a következőket mondotta. — Sok szó esik nálunk a la­kásépítkezésekről : elismerő, de bíráló hangok is hallatsza­nak egyaránt. Úgy gondoltuk, mindegyikre szükséges odafi­gyelni. Eredményeink elbír­nak minden jószándékú kriti­kát, de nincs okunk önelé­gültnek lenni. Az előttünk álló feladatok még nagyobb erőfeszítéseket követelnek és ebben minden segítő szándék­ra, erkölcsi és fizikai támoga­tásra szükségünk van. — A lokálpatriotizmus so­hasem személytelen. Ezt sze­retné ez a kiállítás bemutatni, összefüggéseiben, ahogyan az egyes emberek munkája egy­­gyé válik: a nagy összefüggő koncepciók, a döntéseket megalapozó tervezés, a dön­tést hozók felelőssége és a megvalósítás során szükséges munka és anyagi ráfordítás a környezetét birtokba vevő em­ber munkájával válik teljessé. Néhány cserép virág, az őszin­te törődés külső jelei egész városrészeket tesznek ottho­nossá, míg ezek hiánya azon­nal feltűnik. A kiállítás ren­dezői mindezt igyekeztek észrevenni és észrevétetni. — A további feladatoknak már a jelen tapasztalatait, a lakosság véleményét figye­lembe véve tudunk csak eleget tenni, annál is inkább, mert a kormányzat és a város egy­aránt jobban, erőteljesebben támogatja a lakossági kezde­ményezéseket a lakásépítés­ben, de határozottabban is számol ezzel a részvétellel. — A kiállítás célja: bemu­tatni az elmúlt negyedszázad (1957—1982) tevékenységét és eredményeit, kiemelve azokat az elemeket, amelyek előre­mutatóak. Az előbb említett és várt lakossági reagálásokat, visszajelzéseket a következő időszakok programjához kí­vánjuk felhasználni. Ennek érdekében összefüggéseiben és hagyományaikkal együtt sze­repeltetjük az egyes témákat. Egy rövid visszapillantás meg­alapozza a jelenlegi feladato­kat. Döntő többségben idei felvételeket használunk, még akkor is, ha az építészetileg kiváló minőségű épületen a tatarozás igénye látható. Igyekszünk tehát mai szem­mel bemutatni az anyagot. Az egyes lakóterületeket összefüggéseikben mintegy 30 légifelvételen mutatják be, hogy látható legyen a város­­szerkezettel való kapcsolatuk. Ugyancsak légi fotókon mu­tatják be — nosztalgia men­tesen — az elavult, rehabili­tációra váró városrészeket, a sűrű beépítéseket és a kis, egészségtelen belső udvarokat.­­ A kiállítás mintegy 100 tablót — zömmel színesek — tartalmaz. Főrendezője és ösz­­szeállítója Kapsza Miklós do­cens, Reitter-díjas építész. Több száz felvételből került kiválogatásra a kiállított száz tabló. Mintegy 50 karikatúra is látható, ezenfelül jól sike­rült makettek is. A kiállításon a tárgyilagos­ságra törekszenek. Vannak „kemény” képeik egyoldalúan technokrata megoldásokról, de a hangsúlyt természetesen az építészetileg is jó minőségű házakra helyezték. Bemutat­ják a múlt és jelen tervei mellett a közvetlen jövőt, a VI.—VII. ötéves tervekben felépülő, humánusabb léptékű elképzeléseket is (Csepel V. ütem, Kaszásdűlő, Pók utca, Káposztásmegyer). A kiállítás mindenki számára készült, a lakosság és a szakmai érdek­lődők részére egyaránt. — A kiállításhoz különböző rendezvények is csatlakoznak. Például augusztus 31-én, szep­tember 2-án és 7-én, valamint 9-én filmvetítések lesznek a közelmúlt és a régebbi idő­szakok TV, ÉTK és MAFILM anyagaiból. Szeptember 1-én szakmai vita lesz, felkért hozzászólókkal. Szeptember 8-án fórum zárja a rendezvé­nyeket a kiállítás színhelyén, melyet Gérnyi Kálmán, a Fő­városi Tanács VB elnökhe­lyettese vezet. A hivatalos tájékoztató után pár csendes gondolat — ma­gunknak. Szeretünk ünnepelni. Egy­­egy létesítményt — az utóbbi hónapok során sorjázva épü­lő és felavatásra kerülő szál­lodáinkat például — néha a kelleténél is nagyobb „zajjal” ünnepelünk meg. De ki emlé­kezik meg arról a sokezer építőmunkásról és műszakiról, akik 25 év alatt felépítettek fővárosunkban 330 000 új la­kást, több mint a felét a 750 000 budapesti otthon­nak? ... Köszöntse hát őket is ez a kiállítás! SZÁZNYOLCVANNYOLC TANTERMET adnak át az építők szeptemberig Budapes­ten. További negyvennyolcat pedig az esztendő végéig. Az EVM vállalatain kívül más tárcák, tanácsok, szövetkezetek kivitelezői is részt vesznek a fővárosi iskolaprogramban. 1982 végéig kilencven tornate­rem készül el általuk. ÚJ TERMÉKCSALÁD. Az Alba Regia ÁÉV ipari telepén olyan bevonati rendszert ala­kítanak ki, amely alkalmas tűzvédelemre hő- és hangszi­getelésre és az épületek hom­lokzatának, valamint belső felületének díszítésére. A be­vonati rendszer hőszigetelő ha­tását a Budapesti Műszaki Egyetemen vizsgálják. ÜZEMBE HELYEZTÉK az első mikroprocesszoros beton­gyári mérlegvezérlő berende­­zést a Békés megyei Állami Építőipari Vállalatnál. Haszná­latával nagy pontossággal mér­hető a szállítószalagon átfutó cement, kavics és víz, s így évente hétszáz tonna cement­tel kevesebbet kell majd fel­használni a betongyártáshoz. BEFEJEZŐDÖTT a Beledi Cementáruipari Vállalatnál az új vibroprés szerelése. A válla­lat dolgozói nyolc hónap alatt készítették el a két és fél mil­lió értékű berendezést, amely a ki­slakás -ép­ítkezések­hez a födémbéléstesteket gyártja majd sorozatban, s megkönnyí­ti a nehéz fizikai munkát. TERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSI szaktanácsadó gazdasági mun­kaközösség alakult Győrött. Tagjai a magánerőből építke­zőknek kívánnak segítséget nyújtani. Tervezést, műveze­tést, az építési engedélyezéssel kapcsolatos ügyintézést és anyagbiztosítást is vállalnak. FÖLDALATTI VASÚT ÉPÜL szovjet segítséggel a lengyel fővárosban. A varsói metró első vonalának építéséről szóló terv jegyzőkönyvét a közel­múltban írták alá. Iskolabővítések Zalaegerszegen A Zala megyei Állami Építőipari Vállalat és a Tanácsi Építőipa­ri Vállalat is jelentősen segíti az iskolaépítkezésekkel az ok­tatási programot. A ZÁÉV dolgozói hat hónap alatt három­­szintes, kilenc tantermes iskolarésszel bővítették Zalaegersze­gen a kertvárosi általános iskolát A TANÉP dolgozói a­­Mártírok úti iskolát építik, amely tizenhat tantermes, és ebből tíz tantermes két blokkot és a tanári szo­bákat a tanév kezdetére átadják. (Koppány György felvételei) 5 Év­nyitóra elkészülnek Közeledik az iskolakezdés ideje. A Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat legutóbb megtartott műszaki konferenciáján a legfontosabb feladatok közé sorolta: a veszprémi Felszabadu­lás lakótelepen CLASP szerkezettel épülő szakközépiskola, a tapolcai 16 tantermes általános iskola és a budapesti Centená­rium lakótelepen épülő 10 tantermes iskola határidőre történő átadását. Utóbbi a Gizella utcai iskola bővítése és — mint ké­pünkön látható — szintén CLASP szerkezettel készül Július 5-től, két csoportban, 3-3 hetes építőtábort szerveztek a Beton- és Vasbetonipari Művek budapesti gyárában mintegy hetven szovjet egyetemista és magyar társaik (a tolmácsok) számára. A fiatalok — a Budapesti Műszaki Egyetem nemzetkö­zi építőtáborának résztvevői — a gyár munkaerőgondjain segít­ve, födémgerendákat, üreges födémpallókat, betoncsöveket és vasvázakat gyártanak Liliana Dimitrova, Ivan Boskov és Manuella Ruseva vasvázat szereznek össze

Next