Építők Lapja, 1982 (75. évfolyam, 1-24. szám)

1982-04-26 / 8. szám

1982. ÁPRILIS 26. Bizalmi a Petőfi brigádban Rozsnyai Béla most Békés­csabán, az egyik méteráru­boltban, a villamos berendezést javítja, hogy ne legyen áram­­ütéses baleset, vagy tűz. Más­kor a brigádjával együtt belső villanyhálózat-szerelésben, kül­ső kábelezésben, földkábel­fektetésben vesz részt. Nem­rég fejezték be a Hidasháti Állami Gazdasághoz tartozó biharugrai halastavak villa­mossági berendezésének a kor­szerűsítését. A Békés megyei Villanysze­relési Vállalat 15 tagú békési részlegének a villanyszerelője, egyúttal szakszervezeti bizal­mija Rozsnyai Béla. A részleg évek óta mint a Petőfi Sándor brigád vesz részt a szocialista munkaversenyben, és már ki­érdemelte az aranykoszorús jelvényt. A vállalat a tavalyi eredmé­nye alapján 10 millió forint nyereséget ért el, ami 25 szá­zalékkal több az előző évinél. A dolgozók nemrég kapták meg a nyereségrészesedést, s ez átlagosan egyheti kereset­nek megfelelő összeget tett ki. Ráadásul a vállalat tavaly 9 százalékkal tudta emelni a bé­reket, ami a dolgozók iránti előlegezett bizalom is volt. — Mit tesz a Petőfi brigád azért, hogy eredményes legyen a munkája? — kérdezem Rozs­nyai Bélától. — Ismertük a vállalat és természetesen a brigád felada­tát is. Több mint egy évtizede dolgozunk együtt, elég tapasz­talatot szereztünk ahhoz, hogy tudjuk: a mennyiség és a mi­nőség között szoros az össze­függés. Ha rossz a munka és újra kell csinálni, az nagy időveszteség. Ezért elhatároz­tuk, hogy amit elrontunk, azt munkaidőn kívül hozzuk rend­be. Tehát saját költségen dol­gozunk, illetve dolgoznánk, ha előfordulna ilyen eset. — Még nem fordult elő? — Egyszer sem, pedig 1970 óta dolgozom a békési rész­legnél. Ennek kettős magyará­zata van: egyrészt a felelős­ségérzet mások életéért, testi épségéért (mert a villanyáram veszélyes lehet), másrészt fe­lelősségérzet a vállalat gazda­sági helyzetéért. Az utóbbi nem elválasztható a saját anyagi helyeztünktől. — Mindenkinek ez a véle­ménye? — Nálunk igen. Csaknem valamennyien törzsgárdatagok, 11-en még kiváló dolgozók is vagyunk. — Tehát megbecsülik a bri­gádot? — Mi nagy elismerésnek tartjuk például, hogy a válla­lat, illetve Lőrincz Imre, a részlegvezető bármilyen nehéz munkát ránk mer bízni. Vagy azt, hogy az anyagraktár 10 éve mindig nyitva állt. Nem kell attól tartania, hogy egy csavar is eltűnik. Valakinek ugyan eleinte más volt az „el­képzelése”, és nehezen állt el­len a kísértésnek, de képes volt alkalmazkodni a többség­hez. Egyébként nagyon meg­néztük mindig, hogy kit ve­szünk fel magunk közé. — Legutoljára kit vettek fel? — Berták Lajost, aki a bri­gád 15. tagja. Segédmunkás, de villanyszerelő akar lenni. Három év múlva majd szak­munkásvizsgát tehet. A szülei igen jóravaló emberek, s úgy látjuk, az ő nyomdokaikon ha­lad. — Vannak, akik tanulnak? — Most Vagyon János, Ju­hai József és Kuffer Lajos ké­szül szakmunkásvizsgára. Kö­zöttünk kaptak kedvet arra, hogy villanyszerelők legyenek. Magasabb lesz a személyi óra­bérük és nem azt mondják ne­kik, hogy segéd-, hanem azt, hogy szakmunkások. Egyéb­ként én is segédmunkásként kerültem ide, és 1972-ben let­tem szakmunkás. — Érezhető változást jelen­tett? — Megtanultam jobban gon­dolkozni. Törekszem könnyíte­ni, gyorsítani a munkám, mint ahogy Czucz Viktor és Balogh Gábor is. Sok lehetőség van ésszerűsítésre, amit szűkebb környezetben közkinccsé te­szünk. Újítani ritkábban szok­tunk. — Hogyan valósul meg az elv, az keressen többet, aki eredményesebben dolgozik? — A béremelést, a pré­mium- és jutalomelosztást megbeszéljük. Nálunk min­denki törekvő, az elbírálás te­hát nem könnyű. Időszakon­ként azonban tapasztalható különbség. A hibákat nyíltan elmondjuk egymásnak azzal a céllal, hogy még sikeresebb le­gyen a munkánk. Lőrincz Imre közbeszól: — Az én hibáimat sem hall­gatják el. Úgy vélem, erre a Petőfi brigád tagjai derekas munkájukkal, emberi maga­tartásukkal jogcímet szerez­tek. Pásztor Béla EPITOK lapja Fedett sportuszodával gazdagodott Fűzfő A Balaton első nagyméretű fedett uszodáját avatták fel április 1-én Balatonfűzfőn. A korszerű, szép létesítmény 133 millió forintba került, s a Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói építették fel az ígért határidőre. Két medencéje van. A ki­sebb tanmedence 16X8, a nagyobb 50X21 méteres, s utóbbi nemzetközi úszó- és vízi­labda-mérkőzések tartására is alkalmas. Az uszoda átadási ünnepségén tervezőket és építőket tüntettek ki. Majd a sportolók úszóbemutatót tartottak. K. E. Mire ösztönzi dolgozóinkat belső érdekeltségi rendszerünk? Szakszervezetünk XXXIII. kongresszusának a belső ösz­tönzési rendszer korszerűsíté­sére vonatkozó határozati pontjára épülő cikksorozatot, munkatársaimmal együtt fi­gyelemmel tanulmányoztam, illetve egyeztettük a Hajdú megyei ÁÉV­ terveivel, tapasz­talataival, eredményeivel. A szélesebb körű tájékozta­tás, a tapasztalatszerzés lehe­tőségét nyújtó vitaindító cikk­hez kapcsolódva, a vállala­tunknál kialakítot belső érde­keltségi rendszerből kívánok néhány gondolatot kiemelni. Az előző évek gyakorlatá­nak megfelelően a vezérigaz­gatói utasítással kibocsátott „1982. évi érdekeltségi rend­szer” előkészítése demokrati­kus alapokon nyugodva a cél­szerű javaslatok befogadásá­nak készségével történt. Hiánymentesen, határidőre A vállalati kollektívával szemben támasztott főbb köve­telmények (takarékosság, esz­közkihasználás, ütemesebb , tervszerűbb munkavégzés, éves termelési terv teljesítés, minő­ségi munka fokozása) megva­lósítására ösztönző rendszer a fizikai állományban lévő mun­katársaink számára a hiány­mentes és határidőre történő épületátadásokat tartja a leg­fontosabb célnak. Az érdekelt­ség mértéke a hiánymentesen átadott épület után, illetve az iparban — a házgyárban — az utánjavítás igénye nélkül ki­szállítot panelek értéke alap­ján a következő: — lakások után 800 Ft/la­­kás, — egyéb építmény 1500 Ft/1 millió Ft, — paneleknél 100 Ft/lakás. A negyedévenként átadásra ütemezett létesítmények elké­szítése és a folyamatban lévő munkákon a programnak meg­felelő készültségi fok elérése érdekében 400 Ft/fő/negyed­­év mértékű prémium kitűzésé­re, illetve kifizetésére van le­hetőség, amely éves szinten 1600 Ft/fő értéket képvisel. A tervtárgyalás során meg­állapított átlagbérekkel való megfelelő gazdálkodás erősíté­se érdekében is lép az érde­keltségi rendszerünk: ha a ter­melő egység takarékos gazdál­kodás mellett az előírt nyere­ségtervet túlteljesíti és az át­lagbérből megtakarítást ér el, úgy nyereségprémiumként az összeg kifizethető a teljesít­mény szerinti hozzájárulás arányában. A lehetőségek megnyitása mellett a kifizetési feltételek kellő behatárolásával az ösz­tönző rendszer még hangsúlyo­sabbá válik. A kizáró feltételek közül említésre méltó: a vállalati szintű átlagbértúllépés, válla­­lalati szintű nyereségterv el­maradása (nem teljesítése), a dolgozó igazolatlan mulasztása, illetve munkaviszonyának a tárgyéven belüli megszűnése. Célszerű premizálással A nem fizikai állományú munkatársaink tevékenységét az ösztönző rendszer úgy kí­vánja befolyásolni, hogy a pre­mizálás célszerű hatásával az egy főre jutó nyereségterv, a hiánymentes átadások, a for­gási mutató, a termelési terv, az átlagbér, az anyag- és ener­giatakarékosság teljesítést nyerjen. Valamennyi premizált dolgo­zó közös feladata az ÉPSZER saját termelés és ebből a tevé­kenységből származó árbevétel és lakásátadási terv halmozott, valamint ütemterv szerinti megvalósítása. A termelésben közvetlenül résztvevők számára kitűzhető és fizethető nyereségprémium, az árbevétel volumene által meghatározott mértékben a nyereségszint eléréséhez kötve, a termelésteljesítési prémium a programszerűség tartására, anyag- és energiatakarékossági prémium a vonatkozó felada­tok teljesítésére utalóan konk­rét szabályozókkal került a rendszerbe. A központi osztályokon fog­lalkoztatott vezetők és ügyin­tézők számára értelemszerűen nyereségprémium, illetve cél­prémium nyert kitűzést. A vál­lalati szintű feladattal rendel­kezőknél kizáró feltétel az NY/B mutató 0,3 szintje alatti teljesítés. Jobb minőség, kevesebb állásidő Jó irányba ható szabályozás­ként értékelhető, hogy a pré­miumok kifizetési feltételeit 5 -30 százalékos csökkentéssel befolyásolhatja a munkaterü­let átadás-átvétel sorozatos megszegése, a baleseti helyzet kedvezőtlen alakulása, a szo­cialista munkaverseny szerve­zésében történő esetleges visz­­szaesés, a létszámmozgás bá­zishoz mért kedvezőtlen alaku­lása, továbbá ha a központi osztályok tevékenysége a fel­adatok végrehajtását és a programszerűségét negatívan befolyásolja. Jó tapasztalatokkal — meg­rendelői elismeréssel — össze­gezhető az egyéves múltra visszatekintő a házgyár és a vb. előregyártó üzem termékei­re szóló (a felületképzés ugrás­szerű javulását biztosító) mi­nőségi premizálási, érdekeltsé­gi rendszerünk. Gyártóhajón­ként (nagyságrendtől függően) 6-12 ezer Ft közötti összeg ha­vonta, illetve teljes negyed­évet átfogó, kifogásmentes munka alapján további 50 ezer Ft összeg fizethető. Ez utób­biból 20 ezer Ft-tal az irá­nyító művezetők is részesül­nek. Ugyancsak kedvező összeg­zésre nyújt lehetőséget a majd két éve élő „időbér+prémium” kapcsolati ösztönzési rendsze­rünk, amely a gépészeti fő­üzem ipartelepi fizikai kollek­tívájának érdekeltségét hiva­tott fokozni. A kitűzött és tel­jesített cél a vezérgépek állás­idejének minimálisra szorítá­sa, a javítás idők, a túlórák csökkentése, a több szakmásí­­tás elősegítése a tervlétszám szigorú megtartása mellett. A szabályozókkal kellően behatá­rolt rendszer teljesítés esetén a havi keresetre 6 százalék (dif­ferenciáltan felosztható) nö­vekményt jelenthet. Szólni kell egy most induló rendszerünkről is, bár még gyakorlati tapasztalatokkal nem rendelkezünk. A házgyá­ri gyártósablonoknak felújítá­sára mellékfoglalkozási lehető­séget kíván nyújtani vállala­tunk. Kellő mélységű előké­szítéssel sablontípus és javítá­si (bonyolultsági) kategóriák (I—­III—II) alapján a hibafel­vételi jegyzőkönyvekre támasz­kodva a javítási tevékenység bértétele rögzíthető. Reméljük, hogy a havi 61 óra/fő értékkel maximált és sok egyéb paraméterrel szabályo­zott tevékenység dolgozóink és vállalatunk egyeztetett céljá­val találkozni fog. Az 1977. óta élő „minőségi bérezési rendszerünk” fő pozi­tívumként értékeljük, hogy a minőség elmaradása következ­tében megvont bért a kiemel­kedő minőségi munkák elis­merésére az egységvezetők prémiumként felhasználhatják, illetve fel is használják. ★ A kiinduló gondolatsorra visszatérve bízom, hogy érde­keltségi rendszerünkbe nyúj­tót bepillantással a társválla­lataink hasonló gondjainak, próbálkozásainak összevetését elősegíthettem, s remélem, hogy a cikkek további sora a már közöltekhez hasonlóan jobbítja irányító, szervező te­vékenységünket. Dr. Nemes Géza ipari főmérnök Három hónap alatt hősel négyezer új lakás Az építőipari vállalatok és szövetkezetek első negyedévi munkáját összegező ÉVM gyorsjelentés szerint az 1982- re előirányzott 44 100 lakásból az év első három hónapjában 3772-t adtak át. Mintegy ezer lakással építettek fel keveseb­bet, mint a múlt év azonos időszakában. A szokatlanul ke­mény tél ugyanis az év első két hónapjában a számítottnál is jobban akadályozta, késlel­tette nemcsak a lakásépítők, hanem az egész építőipar mun­káját, így a márciusi fellen­dülés ellenére is négy száza­lékkal kevesebb építési mun­kát végeztek el, mint a múlt év első negyedében. Ám a ter­melés mérséklődésénél is na­gyobb ütemben, 4,6 százalékkal csökkent a munkaerő száma. A vidéki ÉVM-vállalatok fe­le viszont több új lakást adott át, mint a múlt év első ne­gyedévében, egyebek között a szolnokiak kétszer annyit, Fe­jér megyében és Baranyában pedig 20-30 százalékkal többet. Budapesten a 43. sz. Állami Építőipari Vállalat ebben az időszakban egyetlen lakás épí­tését sem fejezte be, bár már­ciusban mintegy 600 már ké­szen volt. Átadásuk után azon­ban még egy-két hónapot vet­­tek volna igénybe a lakások hiánypótlási és minőségjavítá­si munkái. Ehelyett tovább dolgoztak az épületeken, mert az az elhatározásuk, hogy az első félév végéig mintegy há­romezer lakást adnak át, még­pedig hibátlanul, kifogástalan minőségben. Egyenletes mun­katempóval pótolják tehát a késést, és az ütemességben elérik azt a kedvező arányt, hogy a félév végéig az éves átadási feladatnak 35-40 száza­lékát teljesítik. Az építőanyag-ipar lényegé­ben a tervezettnek megfelelő­en növelte termelését a kere­sett cikkekből. Egyebek kö­zött téglából 10 millió, tetőfe­dő cserépből pedig egymillió darabbal és mészből 8000 ton­nával többet szállítottak az építőknek, mint egy évvel ez­előtt. Kályhacsempéből 7,5, falburkoló csempéből 13, fe­szített födémgerendából 9, ab­lakból pedig több mint 30 szá­zalékkal bővítették termelésü­ket. Újabb lakások épülnek Százhalombattán Két hónappal a tervezett határidő előtt befejezte Száz­halombattán egy új lakóház építését a 26. sz. ÁÉV. Az épü­letben negyven család jutt ké­nyelmes otthonhoz. A városban az idén további két házat, ösz­­szesen 120 lakást építenek fel, csaknem 67 millió forintos költséggel. Fejlesztik a város gyermekintézményeinek háló­zatát: az év derekán újabb — százötven gyereket fogadó — óvodát adnak át, s megkezdik egy szakközépiskola építését is. Készül a művelődési központ, helyet kap benne a szakkörök mellett a filmszínház is. Az idén majdnem 23 millió forin­tot költenek építésére; a mun­ka a tervek szerint jövőre fe­jeződik be. 5

Next