Építők Lapja, 1983 (76. évfolyam, 1-24. szám)
1983-01-31 / 2. szám
4 Kevesebb haszon, biztonságos anyagellátás közös érdekeltséggel a tőkés piacon A Kanizsa Bútorgyár erre az évre 50 millió forintos tőkés exportot tervez. A tavalyihoz képest alacsonyabb összeg annak tudható be, hogy ebben az évben a velük kapcsolatban álló textilgyárakkal megosztják azt a hasznot, amely az exportból ered. A közös érdektől az egyenletes, jó szövetválasztékot kívánja biztosítani a bútorgyár. Ettől függetlenül a tervezettnél nagyobb exportbevétel sem lesz meglepetés, mert több, ma még tárgyalási stádiumban levő üzlet van függőben. A jó üzlet reményében indítják útnak még februárban azt a kamiont, amely egy angliai mintaszállítmányt visz. Ez kizárólag Eszter ülőgarnitúrákból áll, amely a legutóbbi eindhoveni vásáron tetszett meg a külföldi partnernek. Az ugyanittkiállított kanizsai termékek más angol és belga cégek érdeklődését is felkeltették, ha az árban sikerül megegyezni, újabb mintaszállítmányok kelhetnek útra. Ugyancsak javában folynak a tárgyalások a svéd partnerrel, amellyel immár hetedik esztendeje tartós a kapcsolat. Igényüknek megfelelően négy újabb termék bemintázása folyik. A munka sürgős, mert amennyiben akülföldi szakemberek tetszését megnyeri, még bekerül az 1983/84-es bútorkatalógusba, amely gyakorlatilag minden jelentősbútorértékesítő vállalathoz eljut. Közben már a kölni vásár köti le a tervezők és egyedi darabokat kivitelező szakemberek figyelmét. Ezúttal egy szekrénysorral, két kárpitozott ülőgarnitúrával és a Vesta kanapéval szerepel a Kanizsa Bútorgyár a világ legnagyobb bútorkiállításán. Ezek a termékek kifejezetten a tőkés piac igényeinek megfelelően készülnek. Dupla hosszú gyufaszálak A több mint százéves szegedi gyufagyár rekonstrukcióját jórészt „házilag” készített gépsorokkal oldják meg. Nemrégiben gyufafejkészítő és -töltő gépsort, a gyufásdoboz oldalán elhelyezett gyújtófelületet kialakítót, és családigyufa-töltő automatát készítettek az üzem szakemberei. Most olyan berendezések előállításához fogtak, amelyek importot pótolnak. Ilyen például a válogatóautomata, amely gondban kiszedi a gyufaszálak közül a nem megfelelő vastagságúakat. Gondolnak a termékválaszték bővítésére is. A háztartási gáztűzhelyek sütőlángjának meggyújtásához kétszeres hosszúságú gyufát hoznak forgalomba. Az ehhez szükséges gyártóberendezéseket is házilag állítják elő. A rekonstrukció eredményeként az idén már a néhány évvel ezelőtti létszám felével állítanak elő 350 millió doboz gyufát. EPITOK lapja Sikeres szereplést kívánunk! A Tisza Bútoripari Vállalat csongrádi gyáregységében dolgozó szocialista brigádok ismét nagy fába vágták a fejszét. Indulnak a Munka és műveltség vetélkedőn, ahol politikai és művelődéstörténeti ismeretekből, valamint Juhász Gyula költészetéből kell majd összemérni tudásukat. A szocialista brigádok nagy többsége jelentkezett erre a sokoldalú, alapos felkészülést és az átlagosnál nagyobb tudást igénylő — immár hagyományos — vetélkedőre. A brigádok felkészítése a vetélkedőre már régebben elkezdődött. A gyáregység szakszervezeti bizottsága jól képzett előadókat hívott meg, akik egy-egy témából előadásokat, konzultációkat tartanak. Segítségükre vannak még az üzemi és a városi könyvtárban rendelkezésüikre álló forrásmunkák. Lehetőségük van tehát a „búvárkodásra”, az alapos, elmélyült felkészülésre. Jelentős segítséget nyújt ehhez a Csongrád megyei Továbbképzési és Módszertani Intézet is. Módszertani útmutató és egyéb forrásanyagok közreadásával. A Batsányi János Gimnázium irodalmi színpada is segít a versenyben részt vevő brigádoknak a Juhász Gyula költői munkásságát bemutató előadással. A többi már rajtuk múlik! S. L. Eredményesen szerepelt bútoriparunk a párizsi bútorkiállításon A párizsi bútorkiállításon az Artex is részt vett a magyar bútoripar legújabb termékeivel. A bemutató eredményesnek bizonyult: a szerződések alapján az idén kétszer annyi terméket szállít a magyar bútoripar Franciaországba, mint tavaly. Ülőgarnitúrák Norvégiába Norvég megrendelésre 1500 darab ülőgarnitúrát szállítanak júniusig a Zala Bútorgyárból. Képeinken: Nagy figyelemmel és szakértelemmel szerelik össze a székeket. Gondosan ellenőrzik a késztermékek minőségét. CttTI Fotó: AHOGY A PIAC DIKTÁL Lépést tartani az igényekkel A szakemberek véleménye szerint az 1982-es esztendő bútoriparunk nehéz éve, úgy is mondhatnánk, kemény próbatétele volt. A tőkés export nagymértékben csokiként, s a belföldi piac is telítődött. A készletek 50-60 százalékkal voltak magasabbak, mint az előző években. Emiatt a bútorkereskedelem átmenetileg szüneteltette egyes termékféleségek átvételét. Ez a Szék- és Kárpitosipari Vállalatnál is kedvezőtlenül érintette a késztermékek, mindenekelőtt egyes kárpitozott garnitúrák értékesítését. Az üzemek jól dolgoztak — Ezek a vártnál nagyobb méretű zavarok miként hatottak a vállalatra? Milyen eredménnyel zárták az évet? — kérdeztem Kara Tibor vezérigazgatótól. — A mérlegbeszámoló még nem készült el teljes egészében, a termelés és a gazdálkodás főbb adatai azonban már ismertek — kezdte a beszélgetést a vállalat vezérigazgatója. — Eszerint az évi termelési tervtől mindössze 1-2 százalékkal maradtunk el, a nyereségtervet viszont túlteljesítettük. Ha az értékesítési gondok mellett a 4 százalékos létszámcsökkenést is figyelembe veszszük, akkor az elért eredményekkel elégedettek lehetünk. Ezúttal a vállalat mind az öt üzeméről elmondhatom, hogy jól dolgoztak. Hadd tegyem mindjárt azt is hozzá, hogy ezzel a leckét is feladták. Nem lesz ugyanis könnyű eldönteni, hogy a teljesítményeik alapján egyenlő eséllyel pályázó öt üzemünk közül melyiknek ítéljük oda a kiváló címet. Ez azonban sokkal könnyebb feladat, kellemesebb gond, mint lépést tartani a piaci igényekkel, megbirkózni a nagyobb követelményekkel. Mert az idén még keményebben kell dolgoznunk, ha azt akarjuk, hogy a honi és a külföldi piacon megőrizzük termékeink versenyképességét. — Mit tesznek ennek érdekében? Pontosabban fogalmazva: mit tartalmaz a vállalat 1983. évi terve? — Azzal szeretném kezdeni, hogy a terv összeállításához jó alapot adtak az elmúlt esztendőben elért eredmények, főként azok a tapasztalatok, amelyek a késztermékeik értékesítésénél keletkeztek. Alapvetően abból indultunk ki, hogy vállalatunk két fő termékcsoporttal — székek és asztalok, valamint kárpitozott garnitúrák — rendelkezik. Az ülő-, illetve az étkezőgarnitúrák jelentős részét külföldön értékesítettük. Tavaly az export visszaesett, de a belföldi igényeket így sem tudtuk kielégíteni. Az idén azzal a változással is számolnunk kell, hogy a közületi bútorok vásárlásánál korlátozás lép életbe. Ugyanakkor ma még a tőkésexport-lehetőségeink sem teljesen ismertek. Mindezeket figyelembe véve az 1983. évi vállalati terv 1,8 százalékos termelésnövekedéssel számol. Az árbevételnél ennél jóval nagyobb, a tavalyihoz viszonyítva 7,3 százalékos növekedést, s mintegy 130 millió forint nyereséget terveztünk. Ez 4 százalékkal több az előző évinél. Ami pedig a létszámot illeti, mintegy 3 százalékos csökkenéssel számolunk színvonalat. A késztermékek minőségének növelésével pedig elsősorban a termelékenységet, a hatékonyságot és a jövedelmezőséget szeretnénk javítani. A múlt évi értékesítési nehézségekből is levontuk a tanulságot — folytatta kis szünet után. — Mégpedig azt, hogy a belföldi piacra is jobban oda kell figyelni. Termékeink közül például kárpitos bútorainknak nem minden típusa keresett. Be kell látnunk, hogy a választékot nem lehet mindenáron növelni. Jóllehet, ennek szükségességét minden szakember vallja. Nekem is az véleményem, hogy a választékbővítésre szükség van, de ebből a vásárlót nem szabad kihagyni, mert úgy járunk, mint tavaly. — Hogyan jártak? — Elmondom, mert tanulságos. Három kárpitos termékünkről, a Robertáról, a Mózesről és a Csiki-Csukiról van szó. Annak ellenére, hogy a 0- széria megjelenésekor a kereskedelmi szakemberek és a mi vezetőink egyaránt elismeréssel nyilatkoztak róluk, egyik sem nyerte meg a vásárlók tetszését. Mit bizonyít ez? Azt, hogy ha egy termék jó minősítést kap a szakemberektől, nem biztos, hogy a vásárlók elfogadják. Ezért kell nekünk a jövőben következetesebben figyelni a piacot és árpolitikánk kialakításánál is törekedni kell a szolidabb árakra. A kockázatot nem vállalják . Ha a vállalat teljesíti az egyébként reálisnak látszó tervcélkitűzéseket, ez milyen bérszínvonal-növekedést tesz lehetővé? — Ismeretes, hogy január 1- től új bérszabályozás lépett életbe. Megszűnt a bázis-bérszemlélet. Helyette belépett a jövedelmezőségtől függő kereset- és bérszabályozás. Eszerint vállalatunk 2,5 százalékos bérszínvonal-növekedést tervezett. Nagyobb arányú bérfejlesztést a szabályozás csak nagy összegű adózás mellett tesz lehetővé. Ilyen kockázatot azonban azért nem vállalhatunk, mert egyrészt az állammal szemben még törlesztési kötelezettségeink vannak, másrészt egy évre előre nem lehet tudni, hogy a piac hogyan alakul. Különösen a tőkés piacon sok még a bizonytalanság. Jelenleg a tervhez viszonyítva 60 százalékos a rendelésállomány. A szovjet exportot sem kötöttük még meg véglegesen. Szerencsére, a belföldi értékesítést már sikerült rendezni. A vállalat szociális, művelődési és munkavédelmi terve is szerény fejlesztési elképzeléseket tartalmaz. Szociális, kulturális, sport-, üdülési és segélyezési célokra valamivel több mint 3,4 millió forintot fordítanak. Az üzemi étkeztetés költségeinek elszámolása továbbra is vállalati kategória maradt. A bejáró dolgozók részére a rendeletekben előírt költségtérítést biztosítják. Lakásépítések, lakásvásárlások támogatására az R-alapból kevesebb jut, mint tavaly. Munkavédelemre 14 millió forintot fordítanak. Az esedékes pénzügyi és egyéb kötelezettségek miatt a múlt évivel azonos mértékű, 3 millió forint részesedési alappal számolnak. Ennek legnagyobb részét közvetlenül anyagi ösztönzésre, kisebb részét meghatározott rendeltetésű juttatásokra fordítják. Аж ajánlás szellemében A vállalat bizalmi testülete december 20-án ült össze, hogy véleményezze a Szék- és Kárpitosipari Vállalat 1983. évi tervét. Ezt megelőzte a vállalati szakszervezeti bizottság ülése. A vszb a következő ajánlással terjesztette a tervet a bizalmi testület elé: „Egyetértünk abban, hogy 1983-ban is a népgazdaság egyensúlyi helyzetének megszilárdítása a legfőbb követelmény és ebből kiindulva kell meghatározni a vállalat termelési és bérgazdálkodási előirányzatait ...” Az ajánlás további részében hangsúlyozták a differenciált anyagi és erkölcsi elismerés fontosságát, és azt, hogy a munkaverseny-mozgalom jobban igazodjon a változó gazdasági követelményekhez. Kiemeli az ajánlás azt is, hogy a vállalat egyetlen üzemében sem szabad megtűrni a lazaságot, a fegyelmezetlenséget és a felelőtlenséget. A vszb abban is állást foglalt, hogy a bérfejlesztés alapja a végzett munka legyen. Ugyanakkor megerősítette a szociálpolitikai, a közművelődési célokat, kiemelve, hogy az utánpótlás biztosítása érdekében tovább kell javítani a szakmunkásképzés feltételeit. A bizalmi tanácskozás az ajánlás szellemében megvitatta, véleményezte a vállalat tervét, majd állást foglalt a bér- és jövedelemfejlesztés képzésének és felhasználásának főbb elveit, irányait, továbbá az 1983. évi részesedési, jóléti és kulturális alap felhasználását illetően. Visi Ferenc Előrelátó intézkedések — A tervkészítésnél számoltak-e azzal, hogy a létszám a tervezettnél nagyobb arányban is csökkenhet és a piac is közbeszólhat? — Ezzel is számoltunk — hangzott a válasz. — Ezért a nagyobb mértékű létszámcsökkenés ellensúlyozására számos intézkedést dolgoztunk ki, így például a szerelési technológiánkban a fizikai munkát csökkentő és a termelékenységet növelő hidraulikus, pneumatikus székösszeállító készülékeket, kisgépeket alkalmazunk. Az idén a hajlítástechnika korszerűsítését is megkezdjük. Javítjuk a termelésirányítás szervezettségét, növeljük az üzemfenntartás Sok kicsi, sokra megy Félmillió forint haszonújításokból Napjainkban, amikor a versenyképes termékért folyó harcban minden forint közrejátszik a költségek, illetve a nyereség rovatában, a korábbinál is fontosabb szerep jut az újítóknak. A kicsi megtakarításokból lesz a sok, a jobb technológiából, kevesebb ráfordításból a kelendőbb, olcsóbb termék. Tudják ezt a vállalatok is. A Kanizsa Bútorgyárban a tavaly beadott 17 újításból 12-t fogadtak el, kettő még kísérleti stádiumban van. Az ebből származó forintokban is mérhető gazdasági haszon eléri a félmillió forintot, de több olyan újítás található, amely csak áttételesen mérhető. Ilyen például az első idei újítás, ami olyan betétkételező szerszám, amely egyben befogótokmány is. Alkalmazásával a korábban hulladékba kerülő, már elkopott keményfém lapka további alkalmazását teszi lehetővé. Jelentősége akkor érezhető, ha azt is tudjuk, hogy ezeket a lapkákat hiányuk miatt nem egy esetben csak importból tudta beszerezni a gyár. Egy másik, hat lakatos, illetve faipari szakmunkás ötlete 240 ezer forint munkabér-megtakarítást tesz lehetővé. Sorozatfúrójuk speciális alkatrészek beépítésénél használható eredményesen. 1983. JANUÁR 31. Vállalkozó karbantartók Hazánk egyetlen farostlemezgyárában, Mohácson, gazdasági munkaközösség alakult az importberendezések felújítására. Tagjai gépszerelő és gépgyártó szakemberek, vállalták, hogy munkaidejükön túl rendszeresen elvégzik az értékes gépsorok karbantartását és javítását. A munkaközösség már hozzá is fogott a gyár 1. számú üzemében az egyik présberendezés teljes felújításához. Vállalkozásukkal enyhítik a javítókapacitás korábban sok gondot okozó hiányát, csökkentik a fontos termelőberendezések állásidejét.