Építők Lapja, 1987 (40. évfolyam, 1-24. szám)

1987-01-16 / 1. szám

2 Nagyszabású rendezvénysoro­zatra került sor az Alföldi Porce­lángyárban az egészséges élet­mód propagálása céljából, így a korszerű táplálkozást szolgáló ga­bonaipari termékbemutató és vá­sár, a dohányzás káros hatását bemutató plakátkiállítás, gyer­­mekrajz-kiállítás és különböző egészségügyi előadások mind a dolgozók tájékoztatását, felvilágo­sítását szolgálták. A legnagyobb népszerűséget a gyermekrajzpályázat vívta ki. A tehetséges alkotóknak szemé­lyesen adta át az értékes ajándék­­csomagokat a vállalat üzemorvo­sa dr. Vincze Ferenc. Úgy tűnik, hasznos kezdemé­nyezés volt a vállalat szakmun­kástanulói részére rendezett egészségügyi felvilágosító elő­adás is, mert a fiatalok érdeklődé­sét a téma iránt­­ az írásban is feltett sok-sok kérdés is bizonyí­totta. A vállalat szakszervezeti bizott­sága, üzemegészségügyi szolgála­ta, vöröskeresztes szervezete és környezetvédelmi bizottsága arra is gondot fordított, hogy ne ma­radjon ki az Egészségnevelési Hét rendezvényeiből a könyv, a nép­szerűsítő irodalmi ajánlás se. Ezért könyvkiállítás (és vásárlási lehetőség a bemutatott anyagok­ból) segített abban, hogy a kor­szerű, egészséges életmód szabá­lyait és feltételeit, valamint az en­nek érdekében szükséges tenni­valókat népszerű, olvasmányos formában ismerhessék meg a vál­lalat dolgozói. Az egész hetes programot az idősebb korosztály, a nyugdíjasok számára szervezett előadás, illet­ve beszélgetés zárta, melynek té­mája e korosztály sajátos gondjai­nak megoldásához nyújtott segít­séget. Duráné Felfedezések könyve Az ÉTK-tól Kolumbuszig Az édesapa könyvtárával kezdődött. Marjai Imre sok szép könyvet, köztük számos útleírást örökölt. Milyen érdekes ol­vasmányok voltak, különösen a hajózás történetével foglalko­zókat lapozgatta szívesen. Aztán gyűjteni kezdte a témával kapcsolatos angol és német szakirodalmat, majd kereste, ku­tatta a magyar nyelvű feldolgozásokat. Ez utóbbiból bizony ke­veset, nagyon keveset talált, és mivel mint szerkesztő dolgo­zott a Táncsics Könyvkiadóban, nem sokat kellett biztatni. Ké­sőbb, amikor átkerült az Építésügyi Tájékoztatási Központba, tovább folytatta a kutatást és az írást, eddig fél tucat Marjai­­könyv jelent meg. Bár már nyugdíjas, mégis gyakran találkoz­ni vele az ÉTK-ban. Ilyenkor kérdezgetik: honnan veszed ezt a sok érdekességet? — A hajózás a hobbim — válaszol Marjai Imre. — A hajó­zás története. Az ember első „közlekedése” az volt, amikor rá­feküdt a kidőlt fatörzsre és átevezett a folyó túlsó partjára. A hajózás gyakorlatilag egyidős az emberrel. Ilyen hosszú idő alatt rengeteg érdekesség történt. — Például a felfedezések. — A kíváncsi emberek vitték és viszik előre a dolgot. Ko­lumbusz Kristóf, Magellan, James Cook sok megpróbáltatás és az utóbbi kettő élete feláldozásával jutott az addig ismeret­len távoli tájra. A hajózás történetét kutatva fogalmazódott meg bennem, de jó lenne megírni a Felfedezések könyvét. — És meg is írta. A Felfedezések könyve most jelent meg ötvenezer példányban. — Kolumbusz négyszer indult felfedező útra, érdekes volt nyomon követni, a térképen berajzolni, merre is járt kalando­zásai során. A legsikeresebbnek tartott felfedező, James Cook számos megfigyelésével járult hozzá az egyetemes tudomány fejlődésével, ő vezette be például az addig tipikusnak tartott tengerészbetegség, a skorbut legyőzésére a C-vitaminban igen gazdag citrom illetve citromlé fogyasztását. A Nagy Kapitány, Megellán nem tudta befejezni a Föld körbehajózását. Cookhoz hasonlóan ő is egy parányi szigeten, az őslakókkal vívott küz­delemben lelte halálát. Elveszett naplója is, de akadt egy hűsé­ges krónikás, Antonio Pigafett, aki Az első utazás a Föld körül címmel foglalta össze a történteket. Volt azonban egy magyar humanista, Erdélyi Miksa, aki Maximilianus Transylvanius néven 1523-ban, tíz esztendővel megelőzte Pigafettát, és „felet­tébb élvezetes olvasmányul szolgáló levelet küldött a Salz­burgban székelő főtisztelendő Érsek Úrnak a Maluku-szige­­tekről és egyéb csodálatos dolgokról, amelyeket a spanyol ha­jósoknak V. Károly császári őfelsége kezdeményezésére újólag véghez vitt tengeri utazása fedeztetett fel.” Elsőnek a Földet — a szó valódi értelmében — I. Erzsébet angol királynő később lovagá ütött kalóza, Francis Drake hajózta körbe. Róla és a felfedezésekben hírnevet szerzett magyarokról — Julianus barát, Magyar László, Teleki Sámuel — is sok érde­kességet tudhatunk meg a Felfedezések könyvéből. —sz— ÉPÍTŐK LAPJA 1987. JANUÁR 16. Építészeti nívódíjak 1986 1986 építészeti nívódíjait de­cember közepén adták ki az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Mi­nisztériumban. A legkiemelke­dőbb építészeti alkotások tervezői és kivitelezői Somogyi László mi­nisztertől vehették át a magas ki­tüntetést. Százezer forinttal járó elism­e­­résben részesült: a Szántódpusztai Idegenforgal­mi és Kulturális Központ épülete­inek helyreállításáért és berende­zéséért a Városépítési Tudomá­nyos és Tervező Intézet, a So­mogy Megyei Tanácsi Tervező Vállalat, az Agrober pécsi kiren­deltsége, valamint a Siófoki Épí­tőipari Szövetkezet Közös Válla­lat, a pusztaszemesi Új Kalász Tsz, a Siótour és további három partner. Győr város Liszt Ferenc utcai épülettömbjének a műemléki kör­nyezetbe illő, egyben gazdaságos rekonstrukcióiért a Győriterv, a Győr Megyei ÁÉV, a megyei Ta­­népszer, az Észak-Dunántúli Ví­zügyi Igazgatóság létesítményi üzemmérnöksége és az Országos Műemléki Felügyelőség soproni kirendeltsége. Eger piaccsarnokának a belvá­rosi környezetbe jól illeszkedő, építészetileg is figyelmet keltő épületéért a Budapesti Városépí­tési Tervező Vállalat, és a Heves Megyei Tanácsi Építőipari Válla­lat. A bajai városi könyvtár új ott­honának, és a zsinagóga épületé­nek gondos műemléki helyreállí­tásáért és berendezéséért a Közé­pülettervező Vállalat és a Bajai Lakberendező, Építő és Vasipari Szövetkezet; Budapest XVIII. kerületének Thököly úti és a Káposztásme­gyeri lakótelep gimnáziumának magas színvonalú megtervezésé­ért a Lakó- és Kommunális Épü­leteket Tervező Vállalat, a 23. Sz. ÁÉV, valamint a Művelődésügyi Beruházó Vállalat. A miniszter ötvenezer forintos különdíjjal jutalmazta a Hungaro­­ring alkotóit. Dicsérő oklevéllel ismerte el a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem auláját és jogi kari épületét, Miskolc város Vas­gyári Kórháza sebészeti pavilon­ját tervező és kivitelező vállala­tok, szövetkezetek munkáját, va­lamint a Budapesten az OTP Münnich Ferenc utcai székházá­nak felújítását tervezők és kivite­lezők tevékenységét. (Koppány) Ahol a jövő szakmunkásait képzik A 36. Sz. Iparitanuló Intézet Előző cikkünket folytatva a ta­nulók életkörülményeit vizsgál­juk. A véleménycsere résztvevői a főbizalmi helyettese, és 12 má­sod- illetve harmadéves lány és fiú. A beszélgetés oldott légkör­ben folyt. A szakmaválasztásról eltérő volt a vélemény. Tanulmá­nyi eredmény, helyhiány miatt nem sikerült a középiskolai felvé­tel, vagy a szülők ráhatására tör­tént a szakma választása. De be­folyásolták a tanulókat a kereseti lehetőségek is. Néhánynál családi hagyomány döntött. Volt eset, amikor eredményes kezdet után az előmenetel jelentősen vissza­esett, vagy akaraterő hiányában abbahagyták a tanulást. A beszél­getők között volt olyan tanuló, aki megérezte a siker ízét, ez jobb ta­nulásra ösztönözte. A tanár-diák kapcsolat is döntő szerepet ját­szott a pozitív eredményeknél. A beszélgetők közül többen magasabb szinten kívánnak majd továbbtanulni és vannak idegen nyelvet tanuló diákok is. Ők kül­földi munkavégzésre készülnek. A szakma szépségeit lelkesen ma­gyarázzák, szeretik munkájukat, ebből akarnak boldogulni. Kotro­­có Csaba kőfaragó a Palatínus strandon lévő munkájára büszke, Margit László és Pólyák Mihály ács-állványozó zsaluzatokra és hordládákra, Barta Zoltán a szé­pen csiszolt csempesorokra, Mol­nár Attila kőműves arra a gon­dosságra, amit a kapcsolódó szak­mák felnőtt dolgozói tanúsítanak. A szobafestő szakma szépségét ecseteli Csige Csaba, Bencze Já­nos, Tömöri Zoltán. Kovács And­rea az általa készített gipszmin­tákra büszke. Szeretettel beszélnek munká­jukról, munkahelyükről és az is­kolai közösségről. Érzékelik az oktató segíteni akarását, erről meleg szavakkal beszélnek. A to­vábbtanulás lehetőségeiről több konkrét információt várnak a vál­lalatok részéről. Többekben a vállalathoz való kötődés még nem alakult ki, ke­vesen kötnek társadalmi ösztön­díjszerződést, pedig a vállalatok számítanak a mai tanulók holnapi munkájára és hűségére. Lelkesek, amikor sikerül telje­sítményben is egyenrangú part­nernek lenni a felnőtt szakmun­kásokkal. A tanárokról és az okta­tókról, akiktől biztatást, segítsé­get és bátorítást kapnak, elisme­réssel és tisztelettel szólnak. Puskás László, az iskola igaz­gatója mondja: — A tanulóknál érzékelhető műveltségi hátrányt igyekeznek tudatos munkával ledolgozni az első évben. Cél a tanulási kedv kialakítása, speciális oktatási, nevelési módszerek segítségével korrepetáláson túl, tanulószo­bai foglalkozáson. A nevelő tes­tület azonosul a gyerekek gond­jaival, érzelmileg és tudatilag egyaránt hat rájuk. Országos tantárgyi, a Szakma Kiváló Ta­nulója versenyeken győztesek és helyezettek nevével jegyzik az is­kolát. Politikai, kulturális és szakköri vetélkedőkön is eredmé­nyesen szerepelnek hallgatóink. Feszítő gond a tanterem- és tane­rőhiány, valamint a kétműsza­­kos oktatás, nyugdíjas pedagó­gusok is segítik munkánkat. Az iskola kiemelkedő társadal­mi munkájáért a Fővárosi Tanács VB döntése alapján a „Budapest­ért” kitüntető zászló elismerésben részesült. A közelmúltban megjelent ok­tatási törvény megvalósítását kö­zel két tucat reformintézkedés kö­vette az iskola vezetése részéről. Az ÉFEDOSZ vezetésével fo­lyamatosan jó és közvetlen a kap­csolat. A szakszervezet anyagilag is támogatja az iskolát. A segítség kiterjed a szakköri, kulturális te­vékenység javítására, valamint a szabad idő egészséges és hasznos eltöltésére. Közelmúltban az isko­lai sportudvar munkálataihoz százötvenezer forint anyagi támo­gatást adtak. Az iskola vezetése jó kapcsola­tot tart a vállalatok vezetőivel, ez is segíti a munkahelyi gyakorlati oktatást, személyi, tárgyi, techni­kai feltételek javítását, így a gya­korlati képzés sokszínűvé és szín­vonalassá válik. Átlag feletti a vállalatnál mara­dók aránya. Az iskolában két alapszervezet működik. A szerve­zettség százszázalékos. A felnőtt alapszervezetet Darázsi László szaktanár, a tanulóit Márkus Ká­roly tanár főbizalmi irányítja. Ő egyben a képzőművészeti szak­kört is vezeti. Munkáját segíti Bárczi István tanár és Juhász István szakoktató. A tanulók érdekképviseletét 96 tanuló-bizalmi látja el, feladatu­kat megtiszteltetésnek veszik, ta­nulásban és fegyelemben élen járnak. Segítik a csoport fegyel­mének megtartását. A másod- és harmadéves tanulók önállósága, határozottsága erősödött. Érdek­lődésük a tanulótársak gondjai és előmenetele iránt folyamatosan növekszik. Szervezett tanulóbizal­mi tanfolyamokon fegyelmezett­ségük, aktivitásuk kiemelkedő. Az iskola szakmai fejlődése töret­len, az oktatás jó feltételei elősegí­tik a zavartalan tanulást. A szakszervezeti mozgalmi munka a tanulók részvételével fejlődik és színesedik, érettebbé válik. A jó bizalmi munka a tanu­lóktól is igényli, hogy a munkahe­lyi rend és fegyelem érdekében szóban és tettben egyaránt segít­senek. Szarka József Kerámiastúdió Az Épületkerámiaipari Válla­lat a Haris közben kerámiastú­diót, azaz bemutatótermet nyi­tott, amelyben Würtz Ádám és Ezüst György festőművészek ke­rámiakísérleteivel ismerkedhet meg a közönség. A bemutatott munkák egy része egyedi, de szép számmal találunk a kiállításon egy-egy műből több példányt is, mert egy évvel ezelőtt a Jászberé­­ nyi úti gyárban kis alkotó mű­helyt hoztak létre, ahol Würtz Ádám eredeti munkáit másolják a művész ellenőrzésével. (K. GY.) Készülnek a Würtz-másolatok A kiállítóterem része Ezüst György munkái

Next