Érdekes Ujság, 1958. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-05-03 / 18. szám

J­ULIUs * öt világrészbe* Amióta a chicagói munkások bérharcával az Internacionálé szolidaritást vállalt, azóta május elseje a dolgozók nemzetközi összetartásának ünnepe, a zászlóbontások, felvonulások, szám­vetések napja az öt világrészben. Az utóbbi évek májusai célokban és mondanivalóban egyre többet jelentenek. Ma már május elseje az öntudatos nemzetközi szolidaritás kinyilvánításán kívül harci nap az atom- és hidro­­génbomba-kísérletek ellen, a csúcstalálkozó mellett is. A szoli­daritás kiterjed mindazokra a még gyarmati igában sínylődő népekre, is amelyek fegyverrel a kézben, vagy a harc más eszkö­zeivel küzdenek a nemzeti függetlenségért. Nálunk a május elsejei ünnepségek az idén összefolynak a május 9-én kezdődő Népek Barátsági Hónapjával, amely a ma­gyar békekongresszus előkészítésével a nagy nemzetközi esemény, a stockholmi Béke-Világkongresszus hazai előhangja, öt világrész harcos hétköznapjának szenteltük az alábbi öt oldalt. „Ó Visztula, Visztula! Te, a lengyel föld eleven dallama, ki szüntelen hirdeted mindazt, ami az idő ködbevesző távolában történt és örökké hívogatod a jövőt, mely végtelen ...” — írta a költő, Stefan Zeromski erről a folyóról, amely a lengyelek­nek az, ami nekünk a Tisza, vagy az oroszoknak a Volga. Népdalok százai szólnak a Visztuláról; hullámainak sod­rása ott lüktet minden lengyel szívben. Nincs lengyel, akinek e szóhoz nem fűződne édes em­léke, akiben ne azonosulna ez a hol méltóságosan hömpölygő, hol vadul száguldó, hol esőfel­hő-szürke, hol ég-kék folyó ma­gával a hazával, Lengyel­­országgal. A Visztula Lengyelország leg­nagyobb folyója: 1066 kilomé­ter hosszúságban szeli át az or­szágot — a sziléziai Beszkidek­­ben születik és a Keleti-tenger­­nél hagyja ott a szárazföldet. A Visztula Lengyelország leg­nagyobb víziútja. A Bydgoszcz- és Brda-csatornák összekötik az Oderával. A legrégibb, leg­ősibb lengyel városok a Visz­tula partjaihoz simulnak: Krakkó, Sandomierz, Kazi­­mierz, Varsó, Plock, Wlocla­­ wek, Torun, Chelmno, Grud­­ziadz és Gdansk. Az elmúlt tíz évben a Visz­tula mentén új létesítmények sorát építette a népi hatalom. Krakkó mellett nőtt ki a föld­ből Nowa Huta városa a hatal­mas acélkombináttal. Dwory- Oswiecimben vegyészeti kom­binát, Varsó mellett, Zeranban, az első lengyel személyautógyár épült. Az elkövetkező évek tervei között szerepel a folyó szabályozása, hatalmas duzzasz­tógátak, hajócsatornák és vízi­­erőművek építése. Mindez ala­posan megváltoztatja az ősi folyó vidékének arculatát. De bármiképpen változik is meg a Visztula vidéke, maga a folyó — így feldíszítve és ki­ékesítve még jobban, mint va­laha — a lengyel haza jelképe marad. A lengyel ifjak és leá­nyok Szent Iván éjszakáján időtlen idők óta minden évben felkeresik a Visztulát és hul­lámaiba dobják virágkoszorúi­kat. S a virágok az ifjú szívek vágyaival elúsznak a folyó taj­tékos hátán és elviszik a vi­lágba a lengyel nép üzenetét: békében, barátságban és bol­dogan élni — ez a dolgos len­gyel nép óhaja. III. Zsigmond királynak vörös márványoszlopon nyugvó emlékműve, amely ZSO évig díszítette Varsóban a Kastély-teret s amelyet a nácik 1944-ben * leromboltak, majd a varsói munkások 1949-ben újra felállítottak “ fr *■♦ ' ♦ • ♦ * ♦ * ♦ * ^ >•< • ♦ * ♦ ' ^ * ♦ * ♦ * A Visztula régen, Varsó alatt, ahogy Bernardo Belotto, más néven Cana­­letto, Szaniszló Ágoston király udvari festője látta A Visztula ma, Varsóban,, azzal a híddal, amelyet a sziléziai Dabrowo­­medence munkásai ajándékoztak a fővárosnak

Next