Érdekes Ujság, 1958. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-05-03 / 18. szám
JULIUs * öt világrészbe* Amióta a chicagói munkások bérharcával az Internacionálé szolidaritást vállalt, azóta május elseje a dolgozók nemzetközi összetartásának ünnepe, a zászlóbontások, felvonulások, számvetések napja az öt világrészben. Az utóbbi évek májusai célokban és mondanivalóban egyre többet jelentenek. Ma már május elseje az öntudatos nemzetközi szolidaritás kinyilvánításán kívül harci nap az atom- és hidrogénbomba-kísérletek ellen, a csúcstalálkozó mellett is. A szolidaritás kiterjed mindazokra a még gyarmati igában sínylődő népekre, is amelyek fegyverrel a kézben, vagy a harc más eszközeivel küzdenek a nemzeti függetlenségért. Nálunk a május elsejei ünnepségek az idén összefolynak a május 9-én kezdődő Népek Barátsági Hónapjával, amely a magyar békekongresszus előkészítésével a nagy nemzetközi esemény, a stockholmi Béke-Világkongresszus hazai előhangja, öt világrész harcos hétköznapjának szenteltük az alábbi öt oldalt. „Ó Visztula, Visztula! Te, a lengyel föld eleven dallama, ki szüntelen hirdeted mindazt, ami az idő ködbevesző távolában történt és örökké hívogatod a jövőt, mely végtelen ...” — írta a költő, Stefan Zeromski erről a folyóról, amely a lengyeleknek az, ami nekünk a Tisza, vagy az oroszoknak a Volga. Népdalok százai szólnak a Visztuláról; hullámainak sodrása ott lüktet minden lengyel szívben. Nincs lengyel, akinek e szóhoz nem fűződne édes emléke, akiben ne azonosulna ez a hol méltóságosan hömpölygő, hol vadul száguldó, hol esőfelhő-szürke, hol ég-kék folyó magával a hazával, Lengyelországgal. A Visztula Lengyelország legnagyobb folyója: 1066 kilométer hosszúságban szeli át az országot — a sziléziai Beszkidekben születik és a Keleti-tengernél hagyja ott a szárazföldet. A Visztula Lengyelország legnagyobb víziútja. A Bydgoszcz- és Brda-csatornák összekötik az Oderával. A legrégibb, legősibb lengyel városok a Visztula partjaihoz simulnak: Krakkó, Sandomierz, Kazimierz, Varsó, Plock, Wlocla wek, Torun, Chelmno, Grudziadz és Gdansk. Az elmúlt tíz évben a Visztula mentén új létesítmények sorát építette a népi hatalom. Krakkó mellett nőtt ki a földből Nowa Huta városa a hatalmas acélkombináttal. Dwory- Oswiecimben vegyészeti kombinát, Varsó mellett, Zeranban, az első lengyel személyautógyár épült. Az elkövetkező évek tervei között szerepel a folyó szabályozása, hatalmas duzzasztógátak, hajócsatornák és vízierőművek építése. Mindez alaposan megváltoztatja az ősi folyó vidékének arculatát. De bármiképpen változik is meg a Visztula vidéke, maga a folyó — így feldíszítve és kiékesítve még jobban, mint valaha — a lengyel haza jelképe marad. A lengyel ifjak és leányok Szent Iván éjszakáján időtlen idők óta minden évben felkeresik a Visztulát és hullámaiba dobják virágkoszorúikat. S a virágok az ifjú szívek vágyaival elúsznak a folyó tajtékos hátán és elviszik a világba a lengyel nép üzenetét: békében, barátságban és boldogan élni — ez a dolgos lengyel nép óhaja. III. Zsigmond királynak vörös márványoszlopon nyugvó emlékműve, amely ZSO évig díszítette Varsóban a Kastély-teret s amelyet a nácik 1944-ben * leromboltak, majd a varsói munkások 1949-ben újra felállítottak “ fr *■♦ ' ♦ • ♦ * ♦ * ♦ * ^ >•< • ♦ * ♦ ' ^ * ♦ * ♦ * A Visztula régen, Varsó alatt, ahogy Bernardo Belotto, más néven Canaletto, Szaniszló Ágoston király udvari festője látta A Visztula ma, Varsóban,, azzal a híddal, amelyet a sziléziai Dabrowomedence munkásai ajándékoztak a fővárosnak