Erdély, 1945. január-június (2. évfolyam, 1-86. szám)

1945-04-06 / 18. szám

1 bábáru igazi bűnöseit L­á­­­rá­nyosságn­ai­k­szá egy prefektus 500 000 internált- ihol­asái 1 bukaresti néptörvényszékre vár az ítélkezés feladata KOLOZSVÁR, ápriis ti. A ,,Románia Libára" vinni bukaresti laptársunk leg­utóbbi számában érdekes riportot közöl Isopescu volt goltai prefektus működé­séről, aki ennek a „transznisztriai“ me­gyeszékhelynek internáló táborában kö­rülbelül 50.000 politikai foglyot végez­tetett ki. Ez a tömeggyilkosság 1941. december 21-én kezdődött és a hó 22 -23—24-én, tehát karácsony szombatján is folytató­dott. Mialatt a prefektus házában folyt a pezsgő és félvilági nők társaságában dőzsöltek hajnalig, odakünn a Bug part­ján 37.000 holttest nézett nyitott sze­mekkel az égre. Az elekromos feszült­séggel telitett, huzalokkal körülvett ha­talmas táborban még 10.000 deportált bolyongott a hullák között a jeges szél­ben, olyan emberek, akik tudták, hogy a szabadságba vetett hitükért mártír­halál lesz a sorsuk. Hátborzongató szórakoz­tat­ás a vendégseregnek Karácsony első napjának hajnalán, 1941. december 25-én Isopescu prefek­tus szónokba ültette borgőzös vendégeit és ,,eredeti látványosságot“ ígérve, ki­hajtatott velük a táborhoz. Hát látvá­nyosság ott, tényleg volt elég! — Ugy­e szép? — Gyönyörű! — csuklotta egy má­morosabbik hölgy. •— Lehr interresant, — jegyezte meg egyik idegen vendég. — Hányan döglöttek meg az éjjel? — Háromszázan megfagytak. A töb­biek úgy látszik ambicionálták, hogy életben maradjanak . .. — Vettessétek le a ruhájukat! Mez­telenül maradhatnak. Lehet, hogy így majd takarékoskodhatunk a golyókkal... A Bug vize mindent elnyel Ünnepek után, 1941 december 28-án reggel tovább folytatták a kivégzéseket. Már csak 11.000 golyóra volt szükség. Ki is lőtték az utolsó darabig. Szilveszter estéjén halottakkal zsúfolt volt a tábor. Csak a temetési munkála­tokra kiszemeltek maradtak életben. Ne­kik a halottakat kellett a Bug vizébe dobálniok. Ezért élelmezési többletként naponta negyedkiló kenyeret kaptak. Az emberek a hátukra vett holttes­tekkel megmászták a partmenti emelke­déseket és onnét dobálták le terhüket a Bagba. Ezt a munkát rendszeresen végezték. Néha 14 órát dolgoztak naponta, mégis csak igen kevés hullát sikerült eltüntet­ni öle. s.ig j.m még nem tudták, hogy mi tör­­\n­ le c Q'/:rá\. Isopescu megelégedetten nézegette a táborban feltornyosuló ha­muhegyet és röviden kiadta a rendele­tet: A mezőn kell szétszórni, hogy nyo­ma se maradjon. Később mégis mást gondolt. Elrendel­te, hogy a hamu­hegyeket hagyják érin­tetlenül, amíg külön parancsot nem ad a szétszórásukra. Néhány nap elteltével finom hajszáldrótból készített hatalmas szitákat hozatott a táborba. Szitáljátok meg a hamut. Ezek a banditák tele voltak arannyal. És megkezdődött a munka. Kiderült, hogy Isopescunak igaza volt. A hamuvá égett csontok valóban aranyat, gyön­gyöket tartalmaztak. Lehet, hogy a be nem szolgáltatott aranyfogak, vagy, gyűrűk és egyéb ékszerek olvadtak fel. Ki temet majd el bennün­ket?! Isopescu személyesen vigyázott fel a munkára és csak ezután adott engedélyt a hamu szétszórására. Körülbelül öt vasúti kocsirakományt kitevő mennyi­ségről volt szó. Munkájukat elvégezve, a sírkészítők sorsa is beteljesedett. Kilenc napig vi­­szonylag jó dolguk volt, mert pihenni hagyták őke­t és megjavított táplálékról is gondoskodtak. Érv reggel azonban meztelenre vet­kőztetve,­­arccal a VÍZ felé, valameny­nyiüket sorbaállítottak a Bug partján Az emberek nem is csodálkoztak, hiszen nem is lett volna miért. Csak az tűnt érthetetlennek előttük, hogy vájjon ki fogja majd elégetni a tetemeiket. Ebből a halálraítélt csoportból Iso­pescu 16 embert különválasztott. Való­színűleg másnapra tervezhette a halain­kat, de időközben rendelet érkezett, amely határozottan megtiltotta az ítélet nélküli kivégzéseket. Isopescu fogcsikorgatva vette tudo­másul a rendeletet. Egyáltalán nem tet­szett neki, hogy 16 olyan embernek mégis életben kell maradnia, akik hatá­rozott tanúvallomást tehetnek a rette­netes tömeggyilkosságról. Megvonta tő­lük a kenyeret és vizet, de mindezek el­lenére a 16 tanú kai­d néhányan élet­ben maradtak és ma a néptörvényszék vizsgálóbjai előtt híven beszámolhattak krisztusi kálváriájuk megrázó történe­téről. A haláltáborban kigyúl­­nak a máglyák Látva, hogy a munka lassan halad előre, Isopescu mást gondolt. Máglyák építését rendelte el. Ezek a máglyák többnyire így készül­tek: először egy sor fadorongot helyez­tek a földre, amelyre keresztben hullá­kat raktak. Az egyensúly megőrzése vé­gett a halottakat is osztályozták: kövé­reket jobbra, soványokat balra. A mág­lya két szélére kövérek kerültek, míg a közbelső úr kitöltésére vegyesen hasz­nálták a soványabb férfi, női és gyer­mekholttesteket. Ezeket szénával szór­ták be, majd újabb sor fadorong és holttest következett. Körülbelül úgy rakták fel a kétméter magasságú mág­lyákat, mint minálunk a fát szokták a szekeresek . . . A munka Isopescu személyes felügye­lete mellett folyt. — Ne építsétek túlságosan magasra, mert égés közben korán összedőlhetnek. Éppen ezért készítették csak kétméte­resre a máglyákat, de viszont annál több lett belőlük. Mikor elkészültek vele, tüzet raktak. A máglyák feltörő lángjai a közeli fal­vakat is bevilágították, míg a távolabbi községek lakói elrémülve tapasztalták, hogy égett hús szagát hozza magával az északi jeges szél. Aránylag rövid idő alatt így 5000 holttest hamvad el Iso­pescu szeme láttára és a kétszáz „sír­készítő“ jelenlétében. Hamuhelyek a mezőn Miután a máglyák teljesen leégtek, a s­­írkészítésre kiszemelt internáltak ved­rekkel, lapátokkal igyekeztek a vissza-­­ r­m­adt hamu ősszel­ oldására A való­ j E­P­O­fi­l-t. Kolozsvár egészségügyi érdekeit szlgálja a köztisztasági nap KOLOZSVÁR, április 6. A Szakszer­vezeti Tanács felhívással fordult Kolozs­vár dolgozóihoz. A felhívás egyben uta­sítás is a vasárnapi köztisztasági napr­a vonatkozólag, éppen ezért teljes egészé­ben közöljük: Kolozsvár szervezett munkássága nem akar látni korzózó embereket, kávéhá­zakban tétlenkedőket, nem akar látni nyitott korcsmákat, mozikat, akkor, ami­kor ő maga szervezetten a köztisztasági napnak szenteli szabad pihenő idejét. Azt akarja, hogy tényleg köztisztasági nap legyen. Ne vonja ki magát senki, legyen az bármilyen társadalmi állás­ban, ne legyen rang, hivatali tekintély. Püspöktől a harangozóig, főispántól az irodaszolgáig, mérnöktől az utcaseprőig mindenki egyformán vegyen részt a munkában. Vasárnap mindenki takarít­son, fertőtlenítsen, tisztogassa lakását, hogy a már megszűnőben lévő járványt teljes egészében likvidálni tudjuk. Va­sárnap mindenkinek lapát, gereblye, kapa, seprű legyen a kezében és ezzel felszerelve járuljon hozzá közegészség­­ügyünknek előnyös biztosításához. Az összes szakszervezetek vezetőségi tagjai, gyárak vezetői, bizalmiai, hiva­talok és közintézmények vezetői vasár­nap reggel 6 órától d. u. 2 óráig fel van­nak hatalmazva, hogy szakszervezetük által lepecsételt vörös karszalagot visel­jenek. Fel vannak hatalmazva, hogy bárhova bemehessenek, utasításokat ad­hassanak és mindenben ellenőrzést vé­gezhessenek a munka eredményessé té­tele érdekében. Joguk van­ jegyzőköny­vet venni azokról, akik szabotálnak és akik tudatosan kivonják magukat a köz­munka alól. Jogukban van ezekkel szemben javaslatot tenni internálásra. A Szakszervezeti Tanács mozgósítja az összes szervezetek dolgozóit, hogy mindenhol tegyenek bizonyságot öntu­datosságukról és fegyelmezetten végez­zék kötelességüket. A fősúlyt arra fek­tessék, hogy lehetőleg minden rotha­dásra alkalmas szemetet elássanak s amennyiben ez lehetetlen volna, úgy az elszállítást szorgalmazzák és segítsék elő. A hatóságok által kirendelt körzeti köztisztasági vezetők segítsége vehető igénybe, ha járműre, vagy más segítő eszközre van szükség. 1. CFR: szakszervezet ellenőrzése mel­lett az egész Kővári-telep és a vasúton túl a Kerekdombi rész, valamint a Ná­dasparti rész ellenőrzését végzi és elő­segíti. 150—200 tagú bizottságot választ ebből a célból. 2. Ravay, Fermeta, Gyufagyár-utca, Állomás-utca, Nádas­hídon át a Zsig­­mond király-utcáig. 10 tagú bizottságot küld ki. 3. Papírgyár. Zsigmond király-út, a Nádaspatak a Kajántói-útig. 10 tagú bizottságot küld ki. 4. Írisz gyár. Kajántói-úttól a Der­­mata gyári Szamos hídig és az összes írisz-gyár körüli mellékutcák. 30 tagú bizottság. 5. Beregszászi üzem. Hősök­ tere, és a javító intézet felöli rész, valamint a Ma­gyar-utca, Szent Péteri templomig. 15 tagú bizottságot küld ki. 6. Vasas szakszervezet. Zápolya-utca és a jobb­ baloldali mellékutcák bezáró­lag a Pata-utcáig. 50 tagú bizottságot küld. 7. Dohánygyár. Honvéd-utca és az összekötő mellékutcák a Malinovszki­­térig. 8. Népzenészek szervezete. Pata-utca és az attól jobbra eső összes mellék­utcák. 20 tagú bizottságot küld ki. 9. Vendéglátó, vendégipari és fodrász szervezet. Széchenyi-tér, Nagy­szamos, Kossuth L.­utca és mellékutcái. 50 tagú bizottság. 10. Postások. Baromfi-piac, Malom­utca, Bartha M.-utca és Wesselényi-u. 20 tagú bizottság. 11. Famunkások szervezete. Óvár és mellékutcái bezárólag a Unió-utcáig. 20 tagú bizottság. 12. Kereskedelm -önalkalmazot­­tak szervezete. Főtér, Deák F.-utca, Ki­rály, Petőfi-utca és mellékutcái. 30 tagú, bizottságot. 13. Ruházati és textil-szakszervezet. Monostori-út és a jobbraeső összes mel­lékutcák. 25 tagú bizottság. 14. Gázgyár, villamosmű, vízmű, sör­gyár. Rákóczi-út és mellékutcái. Üze­menként 10—10 tagú bizottság. A vas-, fém-és vegyipari munkások szakszervezete a köztisztasági napra való tekintettel április 9-én d. u. fél 5 órakor tartja évi közgyűlését a Mátyás­­ Diákház nagytermében. IU1& 6 pri­l» H. in. Vasipari. Fiba ük férnek. G­uten­be­r­g Csepel-utca­ért át menve a MStamOHI kix hidon az írisztől jobbra em­­enik-n em 30 tagú bizottság. Ki. Ijrm­ala és Dohánygyár. Dermal a előtti tér, Fecske utca, másik oldalon vasútvonal, Magyar utca­i­gy*Szen­­­lás-utcáig bezárólag, valamint a Bid­gária-telep. 150 tagú bizottság. 17. Acélipar. Fecs­ke "... é Szánó­­ közötti rész, föl a Krizbai-utcáig é. * Számos part. 50 tagú bizottság. 18 Orion, Napod­ém­ia, Húsárugyári ■ Vágóhid-tér, Árpád-út, Rudolf-út és a mellékutcái. 10­­0 tagú bizottság. 19. Grafikai szakszervezet. Attila, Tordai, Györgyfalvi-utak és mellék­utcáik. 25 tagú bizottság. 20. Tanítók és tanárok szakszervezete. Az összes iskolák, gyermekotthonok, kultúrintézmények, valamint Majális, Trefort, Kőkert­ utca környéke az összes iskolai növendékek bevonásával. 21. Egészségügyi szervezet. Az ös­szes kórházak, rendelők. 50 tagú bizott­ságot küld ki. 22. Házmesterek és háztartási alkal­mazottak, kéményseprők. Mindenhol a házak padlásait, pincéit vizsgálják felül, klozetek és vizeldék tisztaságát ellen­őrizzék és a szükségnek megfelelően jegyzőkönyvet vesznek fel ott, ahol arra szükség van. 23. Rendőrségi szervezet. Az egész legénység és tisztikar, akik nincsenek szolgálatban, a városban szétszórtan a rendfentartást és ellenőrzést gyakorol­ják. Különösen felhívjuk a házmesterek, gondnokok és megbízottak figyelmét, valamint az egyes háztulajdonosokat, hogy teljes felelősséggel tartoznak az intézkedéssel kapcsolatos munkák elvég­zéséért. Külön jelentendő a főorvosi hi­vatalnál, ha valamely háznál patkány (pecegér) van elterjedve, vagy más be­teg állat van, hasonlóképpen, ha valahol orvosi kezelés nélküli beteg található. Felszólítjuk az összes kézitaligások és mindenféle járművek tulajdonosait, hogy járműveikkel jelentkezzenek a kerüle­­t­­eikben lévő köztisztasági kirendeltsége­­i­ken, hol a kellő beosztást meg fogják kapni. Szekereiket lássák el oldaldesz­kákkal és megfelelő rakodó szerszám­mal. A munka befejezése után minden egyes járműtulajdonos igazoló jegyet fog kapni, amelyet hétfőn, 9-én regggel 7 és 10 óra között a Városháza TIT. ügy­osztálynál le kell adni ellenőrzés végett. Az a járműtulajdonos, aki ilyen igazoló jegyet nem ad le a Városházán, azok ellen, mint szabotások ellen azonnali in­­ternálási javaslatot fognak tenni, egyben a jármű engedélyének a bevoná­sát is. Vonatkozik ez a bérkocsisokra is.­­ A Szakszervezeti Tanács meg van , győződve, hogy ez a köztisztasági nap , úgy fog lezáródni, hogy teljes egészé­ben szolgálni fogja Kolozsvár lakosságá­nak egészségügyi érdekeit s egyén bi­zonyítékát fogja szolgáltatni annak, hogy a szakszervezeti munkásság a köz­­ érdekében újabb és újabb áldozatokat tud hozni. Hatezer hó­d erdő került vissza a város birtokába Kolozsvár, április 6. A bécsi dön­tés, amely Er­délyt olyan szerencsét­lenül kétfelé osztotta, megfosztotta Kolozsvár város közönségét egyik legértékesebb vagyonától, erdeinek nagy részétől. A bécsi határon túl Felek, Aranyosbánya, Gyalu és Me­­legszamos, valamint Egerbegy köz­ségek határában a városnak 6384 hold erdőbirtoka volt, amelynek rész­leges kitermeléséből biztosítani tudta a város háztartásának téli tüzifaszük­­ségletét, sőt még az iskolák és intéz­mények nagy részét is el tudta látni tűzifával. Most, hogy a bécsi döntés semmissé vált, ezek az erdőterületek ismét visszakerültek a város tulajdo­nába. A város gazdasági ügyosztálya a jövő hét folyamán járja be a vissza­kapott erdőterületeket, hogy azután kitermelési tervet dolgozva ki, a jövő télire már biztosítani tudja a városi hivatalok összes tüzifaszükségletét. * KOLOZSVÁR ÉS VIDÉKE IPARTES­TÜLET TISZTOGATÓ BIZOTTSÁGA felhívja mindazokat, akik Szabó János fodrászmester és felesége ellen mustkani politikai magatartását illető terhelő adatokat tudnak, április 9-ig hozzák a Tisztogató Bizottság tudomására az Ipartestü­let irodá­ján (Karolina-tér 9) beadandó zárt bontók­ban, teljes cím megjelölésével-

Next