Erdély, 1945. július-december (2. évfolyam, 87-231. szám)

1945-07-01 / 87. szám

/­­ Gyógyszer-, uborkás-és m­indenfajta üvegáru nagy mennyiségben kapható a Honi áru-, parcellán és ü­vegm­agya KOLOZSVÁr Az amer­ikai ■ munkásság problémái I. FELEAJ Ulti Elvtársunk a romániai Szociolál­­mokrata Párt­­ nökün­k, Titel Pe­rcse­ti­ne­k a szerkesztésében meg­jelenő buka­resti „libertatea'' munkatársa. Az Amerikai Egyesült Államokban a győzelem és béke eljövetelével egy­­időben felvetődnek a munka területén észlelhető nyugtalanító problémák is. Száz és százezer katona tér vissza nemsokára a győzelem bab­é­koszorú­jával. Miután ezeket a katonákat diadalmenettel, ünnepléssel és ölelé­sek között fogadják, elkövetkezik az a pillanat, mikor levetik a katona­­ruhát és eltűnnek a nyilvánosság szeme elől, ki-ki felveszi a maga munkaruháját, vagy könyök védőjét. És itt kezdődik a nyugtalanító prob­léma: hol és milyen feltételek mel­lett fognak dolgozni ezek az emberek? A két nagy munkásszervezet: az Amerikai Munkaszövetség (AFL) és az Ipari Szervezetek Kongresszusa (CIO) nagy buzgósággal készülnek ennek az „inváziónak“ eljövetelére. Hatalmas tömegről van itt ugyanis szó, amely most tér vissza a munka mezejére. Minden harcos és minden háborús szociális gondozónő valamely üzemhez tartozott. Üzlethez, labora­tóriumhoz, vagy irodához. De mialatt ők hazájukkal szembeni kötelességü­ket teljesítették, helyüket mások fog­lalták el, ugyancsak a haza szolgá­latában, mert hiszen ezek is fárad­hatatlanul dolgoztak a szükséges ter­melés érdekében, hogy folytathassák és győzelmesen befejezhessék a Hit­­lerellenes háborút. Az egyedárusító nagyvállalatok zsoldjában álló fasisztaszervezetek és egyének azt suttogják a visszatérő harcosok fülébe, hogy a háború előtt elfoglalt munkahelyeiket nem fogják kedvükért átadni azok, akik elfoglal­ták azalatt, míg ők az európai harc­mezőkön voltak. Éppen ezért a két nagy munkásszervezet vezetői—ha­bár sok ellenfelük van harcmodo­ruk és módszereik miatt — programot készít, hogy azonnal, mikor az összes frontokon megszűnik a háború, a visszatérteket elhelyezhessék munka­helyeiken. Úgy a munkaszövetség, mint a CIO azon dolgozott, hogy volt tag­jaival minél szorosabb összeköttetést tartson fenn közlemények által, hogy kiparírozza a munkásellenes propa­gandát, mely arra irányul, hogy éles ellentéteket támasszon a hadsereg keretében lévő és az otthoni mun­kásság között. Éppen ezért különle­ges szolgálatokat létesített a lesze­reltek visszavétele érdekében. Kezdő­pontul mindkét munkásszervezet el­ismeri a visszatértek állásukba való újraszerződésének jogát. A módszer, amelyből kiindulnak : a kiválasztott szerződtetés“ fogalom alatt ismert Más szavakkal: attól a perctől kezdve, hogy valamely üzem fizetett alkalmazottja visszatér a há­borúból, munkaadója köteles őt vissza­venni a szolgálatba, hogyha állása közbe nem szűnt meg és ha a mun­kás tovább tudja a kötelességét tel­­jesíteni. Nincs azonban közös meg­egyezés arra nézve, hogy milyen számban köteles a munkaadó vissza­venni­ alkalmazottait. A „kiválasztott szerződtetés“ elve szerint felállított tétel, amely az amerikai munkaszö­vetség munkásszervezet vezetői kö­rében népszerű. Ez azonban a régi bürokratikus viselkedést újítja fel, amikor a múlt háború idején nem akartak tudomást venni azokról a munkásokról, akik a háborúból vissza­tértek és nem voltak tagjai szerve­zeteiknek, így ma, eszerint a felfo­gás szerint, csak 20 százaléka kerül­het vissza a mesterségüket elhagyott dolgozóknak. Ez ellen a határozat ellen, amely­nek katasztrófikilis következményei len­nének, szót emelt az ipari szindiká­tusok kongresszusa. Esze­int nemcsak azoknak van joguk a munkához és jó munkafeltételekhez, miután haza­tértek a frontról,­­ akik tagjai vol­tak a szindikátusoknak, hanem lehe­tőséget kell adni annak az ifjúságnak is a civil életbe való visszatérésre, akik egyenesen az iskola padjaiból léptek a hadsereg, vagy a haditenge­részet kötelékeibe. Épp ezért a gyártási módszernek és a munkába való visszatérésnek új irányt kell felvennie, ami ezeket a kérdéseket meghatározza. Az Óceá­non túli munkásszinet nehéz szociá­lis harc várja. Éppen ezért a CIO elhatározta, hogy egységfrontba tö­möríti az összes munkásszervezete­ket, m­­lyek közös erővel megvalósít­ják a nagy reformokat. Kolozsvár mun­kássári állást foglalt a gépipari szakiskola beszüntetése ellen Kolozsvár, június 30. Romániában tudvalevőleg a gépipari szakiskolákat eddig nem nagyon ismerték és jelen­leg is ez a gyakorlati iskola kizárólag Északerdély területén működik. En­nek az iskolának a jelentősége a mai megváltozott világban rendkívül nagy. Különösen munkás szemmel nézve az iskola célját, ez a majdnem ki­vételesen álló középiskolai képesí­tést nyújtó intézet szakmai nevelője az ifjúságnak. Most mégis veszély fenyegeti a kolozsvári gépipari szak­iskolát, mert a román tanügyi ren­delkezések értelmében ilyen iskola Románia területén nincs és nem lehet. A munkásság azonban köröm­szakadtáig ragaszkodik ehhez az iskolához, hallani sem akar arról, hogy az iskolát bármilyen címen is megszüntessék. Biztosak vagyunk abban, hogy ez az iskola megmarad és nem lesz egyedüli Románia terü­letén, sőt az ország minden városa­ fttaul­ MyomJá$zLá! a sétatér! KIOSZK (e­leti helyisége imsztxunä&i ken! 1996 J unius- Sa-afts S­ZOMBATON &ste 8 étáiés zecffyd 5 ótái# ! Ab „Erdély" fross tanfolyama KILENCEDIK LECKE Társalgás = Razgovor Mnye ocseny zsaT­! = nagyon sajnálom! Va prava = Önnek igaza van! Ví nyepravo = Önnek nincs igaza! Priviljno! = igaz! helyes! Jaszno! = világos! Izvinyitye, pazsolszta! bocsásson meg, kérem! SzavaiT— Szlavá kraszivaj (-aja) = szép Pravda (n.) = igazság pravij (-arja) — igaz,­­jogos pravo (s.) = jog; valóban! nyepravij = igazságtalan, jogtalan pravilníj = helyes, rendes GYEVIMTYJ UROK jasznij == világos, érthető izvinyityi = megbocsájtani prvo (s.) = sör vino (s.) = bor pity = inni ja pju = iszom pjejtye! = igyon! ti pjos = iszol jeszty — enni jem = eszem jede (n.) = evés, étel Nyelvtan ~ Grammáryiha, 17. „Bíty = lenni“ ige jövő ideje. Ja bwdu — leszek ti bwgyes = leszel on bwgyet = lesz (h.) am­ lm gyet = lesz (n.) ano bwgyet = lesz (s.) 18. N­ mi nyíri bwgyet — nekem lesz ai tyibja bwgyet = neked lesz u nyivo bwgyet = neki (h.) lesz u nyijo bwgyet = neki (­n.) lesz Ha több birtokról van szó, akkor mi bwgyiem. = leszünk ví bwgyetye = lesztek Ví bwgyetye = Ön lesz. Önök lesznek anyi had ut — ők lesznek u wasz bwgyet = nekünk lesz u vasz bwgyet = nektek lesz u Vasz bwgyet = önnek lesz rí­nyih bwgyet = nekik lesz „bwgyet“ helyett ,,bwdut“ (= lesznek) szót használjuk. Pl.: u minyo bwdut gosztji = vendégeim lesznek­. (Szóról szól’a= nálam lesznek vendégek) 9. Gyakorlat = Uprazsnyenyije Mnye hoesecca pity. Dajtyie mnye vino, pazsolszta! — IT nasz bwdut gosztji zostra vjecserom. Ja pju pivo. Kudo igyos poszlje­ abjeda? Hgye tut ubornaja? IJ Vasz bwgyet szlvesaj. Mje?,re nozsno udasztaverenyije. Izvinyitye, pazsolszta! Tut balsoja daragavizna. Szkoljko eto sztoit? Szorok-csettre lei. I­­zivaja nyevjeszta. U nasz bwgyet baljsoj goszpitalj­ lat fordítása: A mi családunk Kolozsvárott lakik. Apáim­a m vannak fivéreim és nővéreim.. Nővérem férjhez akar menni; 'génye. Neked idős nagyanyád van. Rokonaink is itt­ vannak, éjszaka? Odahaza voltam. (Copyright by Y,Erdély“) mnye kocsecea... — szeretnék... mnye kocsecen jeszty = szeretnék enni, éhes vagyok nwzsno = kell, szükséges mnye nwzsno = nekem kell (vmi) ubornaja (n.­ = klozet­, W. C. m­t = itt toljko = csak poszlje abjeda = ebéd után ‡. kupjec (h.) = kereskedő gyevica (n.) = fiatal lány, nő rjwgyi = emberek kwsaty = enni, étkezni kwsaju = eszem kwsaj­í­ tye) — egyél! (egyen!) kiesanye (s.) = étel, étkezés kljeb (h.) = kenyér ban, a gozdosáki köveid írd­­megfelelően, emelni fogja az.11 ki­sk o!­ó k lel szá­mát. 120 felvételi f\z, \o\n el Az idők szavát mindet d jusóg től meg legh/imarát mull napon gépiperi • /.ad-; osztályofi 120 ilju iratka /alt be lelt felvételi vizsgál. Ez a s­z­ám oly* nagy, amilyen'fe az elmúlt •' z.h­rru. ben még nem V­olt példa. Mint md­kességet irjuk meg, hogy a jelende­zők között öt leány is volt és mir az. öten nagyszerű eredménnyel fe­lékt le a felvételi vizs.'De nem csak az ö!­ieáuremH-dl. h­m 1 15 ifjú is kivé el nejk: 1 legalább 6-8 általános médiával ment keresztül felvételin. Mun­káss inők jól félkészi gyermekei sorakoznak a gyakorló pályára. Többet akarnak tanulni, mit szüleik, de kalap­ccsal a kezükbe fűrésszel és gyaóval vivják majd­­ az új élet terme­s munkájának ered­ményét. KINCSES CIPÉSZET] SZABÍIDSÁGi­Tt'R 20. 52. 1. EM női cipők ké­zen, m­éret utáni ren­­deléseket olcsón és pontosan készítek I­i­in 4 órakor pártvezet,' t­ . r. Fél 6 órai kez­i elvtárs, a vezető­ Kedden dettel Maté. képző tar , végzettje tart elél adást a szakszerveze­ti mozgalomra Előtte polití­roztató. A jogve ; a junius 2' megkezdte őt a párthel­ben. P .r n.,c. v részére m. munkanapon délután 6 — 7 óra k díjmentesei.'. r?rdeb:e/esukre al M­ AJ Eh'S A MF IPRILOR MANI AI PARNOULUI SOC DEMOCRAT DIN CLUJ. Con Secţ unii române c c.* a du lui St demokrat din (. ’ .7 me săi să participe ? ■ na ret membri, care se 1,v Ium, 1 Iulie 1945, ora 10 .d­om 'n Ic c partidul­ui din Piaţa î ’ 3 Prezenţa obligatorii s- a d­uuN Comitelui Secţiei. ju/bis. S-ân.ţ A Szociáldemokrata '­i rom-e­széki tagozata 1945 vasárnap délelőtt 10 órakor szentgyörgyi Városi­­ népgyűlést tart. A gyíik vesznek a Párt Központi Ii­lága részéről az országos a vezetőség tagjai, a kom.­ciáldemokrata miniszterei, szédos megyék küldöttség egyházi és politikai szeme Tekintettel a gyűlés nn végére, kérjük elvtársaink a társnőinket, hogy a gyűlés nagyobb számban jelenje. Az Intéző Bizottság, AL Nil . /» ♦ imn­­ d * cc. AMVNKÁSKVLTVÍ . ,«T... Országszerte nagy ' előzi meg a julius első­ ún. megrendezendő könyv 1 . : A. kolozsvári könyvnapo­k­­ át­vesz az ország mindé de ■ ra­ti­kus könyvkiadóvállal A könyvnapok a/fo- ki­adott Ízléses katalógus ■ vetkező kiadók szerepelnek Kom­munis­ák Romániai Pc : Lázs­­ Béla Athenaeum, Szocu . 'a­ Párt, Új Élet Nagyvé ■'o egyetemi hallgatók M ^­z is mond Kollégiuma, Md- díj szövetkezet, Minerva ' ' ' ■ I a­' Lajos, Cartea Rusă, Sol lern o o f,in Athenaeum Marosvásár}.c.' o . ■f I . Üvegezés és kép re-- -' ’,és legolcsóbban bed' ’ . RADUCH ANDR­ IL Magyar­ utca. 31 .c­­ a .[alt.

Next